Görögország 23 milliárd eurót kaphat az IMF-től
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 23 milliárd euróval járulhat hozzá az új, 130 milliárd eurós görög mentőcsomaghoz - közölte a német pénzügyminiszter kedden. Wolfgang Schauble hozzátette, a hozzájárulást először el kell fogadnia a pénzügyi szervezet igazgatótanácsának.
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója korábban arról beszélt, hogy az igazgatótanács várhatóan március második hetében dönt a kérdésről. Schauble azt mondta, hogy a Nemzetközi Valutaalap tervezett 23 milliárd eurós támogatási kerete 13 milliárd euróból és az első görög mentőcsomagban fel nem használt 10 milliárd euróból állna össze. (Az első, 110 milliárd eurós görög mentőcsomagnak nagyjából 30 százalékát állta az IMF.)
Csak egy kis szünet lesz?
Az új mentőcsomag
Megállapodásra jutottak az euróövezeti tagországok pénzügyminiszterei kedd hajnalban a Görögországnak nyújtandó újabb mentőcsomagról, amely 130 milliárd eurós pénzügyi támogatást és a GDP-arányos görög államadósság 121 százalékra történő leszorítását irányozza elő az évtized végéig a jelenlegi 160 százalék körüli szintről. Ezenkívül Görögország magánhitelezői várhatóan a kezükben lévő görög állampapírok nominális értékének 53,5 százalékát írják le. A megállapodás Görögország és az euróövezet pénzügyi stabilitását egyaránt biztosítja és megerősíti Görögország helyét az euróövezetben.Görögország gazdasági problémái egyedi jellegűek, és az euróövezet más országaiban nem fogják bevonni a magánszektort az adósságszerkezet átalakításába - hangsúlyozta Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó alelnöke kedden Brüsszelben, az uniós országok pénzügyminisztereinek tanácskozása után. Portugáliáról, illetve Írországról azt mondta: ebben a két országban rendben zajlik a gazdasági kiigazítási folyamat.
A követelés részleges leírása - meglehetősen érzékletes angol pénzügyi szakszóval: a "haircut", vagyis a "hajvágás" - mintegy száz milliárd euróval csökkenti a görögök adósságterheit.
Anders Borg, az euróövezethez nem tartozó Svédország pénzügyminisztere azt mondta: a kedd hajnali megállapodással a görög tragédia természetesen folytatódik, most csak a hosszú dráma egyik felvonása ért véget.
Növekedés nélkül nem fog menni
Az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke kedden egy bécsi sajtóbeszélgetésen azt mondta: nem elég kizárólag az államadósság-rendezésre összpontosítani, növekedési kilátásokra is szükség van.
Tavaly az EIB, az EU fejlesztési bankja kétmilliárd euró hitelt fizetett ki görögországi programokra. Molterer felidézte Werner Hoyer EIB-elnök korábbi kijelentését, amely szerint ez az összeg várhatóan idén is rendelkezésre áll, amennyiben létrejön a megállapodás az athéni kormány és az Európai Bizottság között. Hozzátette, hogy egyedül a kis- és középvállalkozások támogatására egymilliárd euró juthat, ha megszületik a megállapodás az Európai Bizottsággal az Európai Garanciaalapról. A kis- és közepes méretű vállalkozások mellett a támogatások másik kiemelte területeként az infrastruktúra-fejlesztést nevezte meg Molterer.
Az alapblog.hu-nak adott interjúban az egyik legtekintélyesebb európai gazdasági-pénzügyi agytröszt, a Bruegel főigazgatója, Jean Pisani-Ferry sürgeti az uniós vezetőket, mindenekelőtt a német kormányt, hogy legalább annyira koncentráljanak a gazdaságélénkítésre, mint a nemzeti költségvetési hiányok lefaragására, különben Görögország tartós recesszióba süllyedhet. Ráadásul ez a veszély nem csak Görögországban, hanem több dél-európai államban fennáll, ami az eurózóna széteséséhez vezethet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
