Görögország nagy többséggel megmaradt

Meg nem erősített hírek szerint magyar idő szerint csütörtök este kilencig a görög államnak hitelező pénzintézetek több mint kilencven százaléka önként belement abba, hogy az Athénnal szemben fennálló adósságának nagyjából felét veszteségként leírja. A görög állam adóságtörlesztési kötelezettsége így 206 milliárd euróról nagyjából százmilliárd euróval csökkent (forintban ez 29 000 milliárdnak, az éves magyar GDP-t kicsit meghaladó összegnek felelt meg).

Európai bankok és biztosítók görög adósságállománya (a leírás előtt)
GÖRÖGORSZÁG	26,4 milliárd euró
- NBG	8,7 milliárd euró
- Piraeus Bank	7,7 milliárd euró
- Eurobank	6,9 milliárd euró
- Alpha Bank	3,1 milliárd euró
FRANCIAORSZÁG	4,588 milliárd euró
- BNP Paribas**	1,6 milliárd euró
- Societe Generale	800 millió euró
- BPCE	535 millió euró
- Credit Agricole**	173 millió euró
- Groupama*	540 millió euró
- Covea*	520 millió euró
- AXA*	300 millió euró
- CNP Assurances*	62 millió euró
- Macif*	58 millió euró
NÉMETORSZÁG	2,748 milliárd euró
- Commerzbank	1,4 milliárd euró
- Deutsche Bank****	448 millió euró
- Allianz	500 millió euró
- Munich Re****	400 millió euró
BELGIUM	1,3 milliárd euró
- Dexia	1,3 milliárd euró
OLASZORSZÁG	1,259 milliárd euró
- Intesa Sanpaolo	586 millió euró
- UniCredit	221 millió euró
- Mediobanca	200 millió euró
- Generali Group	200 millió euró
- Fondiaria-Sai	34,7 millió euró
- Unipol	17 millió euró
NAGY-BRITANNIA	1,358 milliárd euró
- RBS****	822 millió euró
- HSBC****	371 millió euró
- Barclays****	45 millió euró
- Aviva***	120 millió euró
HOLLANDIA	0,3 milliárd euró
- ING****	300 millió euró
AUSZTRIA	0,257 milliárd euró
- OVAG (Volksbank)	60 millió euró
- Erste Group**	13,1 millió euró
- Uniqa	174 millió euró
- Vienna Insurance Group****	9,7 millió euró
SVÁJC	0,136 milliárd euró
- Credit Suisse	83 millió euró
- UBS	53 millió euró
* 2011 június vége ** 2011 október vége *** 2011 november eleje **** 2011 december vége Forrás: MTI

A The Telegraph meg nem erősített piaci pletykák alapján írta azt, hogy Görögország magánhitelezőinek több mint kilencven százaléka önként vállalta, hogy részt vesz a jelenértéken nagyjából 75 százalékos veszteséget okozó görög kötvénycserében. Hivatalos bejelentés várhatóan csak pénteken lesz, Evangeliosz Venizelosz pénzügyminiszter helyi idő szerint délután egykor tart majd sajtótájékoztatót.

Miután azonban a kora délutáni órákban egy athéni kormányilletékes már 75 százalék fölötti magánhitelezői szerepvállalásról beszélt, a 90 százalékról szóló pletyka nem tűnik megalapozatlannak. Igaz, magyar idő szerint este kilenc előtt nem sokkal a Reuters neve elhallgatását kérő görög kormánytisztviselőre hivatkozva még 85 százalékról adott hírt, ám ez az arány is kellően magasnak tűnik.

Amitől rettegtek

És ha igaz, ez azt is jelenti, hogy elhárult a veszélye mind a rendezett, mind a rendezetlen görög államcsődnek. Utóbbi, valószínűleg teljes pénzügyi káoszt és a görög euró elvesztését okozva, akkor fordult volna elő, ha a magánhitelezők kevesebb, mint kétharmada ment volna bele a részleges adósságelengedésbe, míg előbbi akkor, ha a kétharmados arányt sikerült volna elérni, de a többi magánhitelezőt a görög államnak kellett volna kvázi kényszeríteni adósságai elengedésére. Persze bármelyik következett is volna be, életbe lépett volna az államcsőd esetére beépített valamennyi biztosíték – ettől pedig, mint írtuk, az összes szereplő rettegett, nem csoda, hogy inkább bevállalta a veszteséget annak elkerüléséért.

A piacok is tényként kezelik, hogy elmúlt a görög államcsőd veszélye: az amerikai tőzsdéka zárás előtti utolsó órában erősödni kezdtek. A Dow Jones már magyar idő szerint este hét után 0,6 százalékos pluszban volt, az S&P 500 index 0,9, a Nasdaq 1 százalékos pluszban állt, holott kora délután az EKB kedvezőtlenebbre átírt prognózisa még rontotta a befektetői hangulatot. A devizapiacokon, épp a pesszimistább EKB miatt, kevésbé volt látványos a görög válság várható megoldásának a hatása, de a feltörekvő piaci devizák estére erősödni tudtak, a forint/euró árfolyam a 293-as szint alá süllyedt.

Az MTI éjfélkor ugyanakkor arról adott hírt, hogy olyan joghézagot talált néhány fedezeti befektetési alap, amely megítélésük szerint rákényszeríti Görögországot arra, hogy névértéken fizesse vissza államadóssága egy részét - közölte az ügyet ismerő három forrás. Amennyiben az alapok ki tudják használni a jogi kiskaput, az várhatóan tovább növeli a feszültséget a görög állam és hitelezői között.

Az egyik kötvényben, az állami tulajdonú Hellén Vasúttársaság által kormányzati kezességvállalással kibocsátott értékpapírban foglalt egyik rendelkezés miatt egyes fedezeti befektetési alapok viszont úgy vélik, Görögország e papír esetében már nem teljesítővé vált azzal, hogy kötvénycserét kért.

A fedezeti alapok most megpróbálnak elegendő mennyiséget felvásárolni a vasúti kötvényből ahhoz, hogy rákényszerítsék a görög államot az értékpapír névértéken történő visszafizetésére, összesen mintegy 400 millió euró értékben.

Amennyiben Athén erre nem hajlandó, úgy a befektetők más görög vasúti kötvényekben foglalt hasonló előírásoknak is megpróbálnának érvényt szerezni - Görögország végül közel 3 milliárd eurós követeléssel szembesülhet, a befektetők pedig az összeg azonnali kifizetését kérnék. Görögország korábban figyelmeztetett, hogy nincs pénze hasonló jogcímeken történő kifizetésekre. Az ügy ismerői viszont úgy vélik, Athén végül rákényszerülhet néhány kisebb összegű kötvény névértéken történő visszafizetésére, hogy megszabaduljon a problémától.

Nagy adósság, nagy hiány

A görög államadósság 2010-ben 330 milliárd euróra rúgott, mintegy 30 milliárd euróval nőtt egyetlen év alatt. Összehasonlításképpen a magyar adósság 78 milliárd euró körül van. A görög probléma veleje azonban, hogy az államadósság a szintén elképesztően magas költségvetési hiány miatt évente óriási léptékben nő: a GDP tíz százalék körüli-feletti költségvetési hiány évente több tízmilliárd euróval növeli az adósságot. A görög költségvetés hiánya 2009-ben 15, tavalyelőtt 10 százalék fölött volt, és a megszorító csomagokkal sem sikerült érdemben lejjebb szorítani 2011-ben sem.

Az EU statisztikai hivatalának utolsó adata szerint Görögország kormányzati adóssága 347,2 milliárd euró volt tavaly a harmadik negyedév végén, ez a GDP 159,1 százalékának felelt meg. Az adósságból 206 milliárddal magánhitelezőknek tartozik az ország.