Rosszul védték a munkahelyeket

A világgazdasági válság nemcsak a foglalkoztatottságra, hanem a bérekre is komoly hatással volt, különösen igaz ez Délkelet-Európában – állapította meg a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) globális bérfelmérése (Global Wage Report). E szerint Kelet-Közép-Európában a reálbér növekedése a 2007-ben mért 6,6 százalékról 2008-ban 4,6 százalékra mérséklődött, 2009-ben pedig 0,1 százalékos csökkenésbe váltott, írja a Napi Gazdaság.

A reálbérek növekedése leginkább Magyarországra és Romániára volt igaz a vizsgált országok közül. Nálunk 3 százalék volt az esés 2008 és 2009 első negyedévét összehasonlítva − a magánszektorhoz képest az állami szektorban nagyobb mértékű csökkenéssel −, míg a románoknál több mint 5 százalékos zuhanást mutattak az adatok, amelyek trendje az ILO szerint 2010−2011-ben is folytatódott.

A szervezet tanulmánykötete úgy találta, hogy számos vizsgált országban − Albánia, Bosznia és Hercegovina, Macedónia, Szerbia, Bulgária, Magyarország és Románia − a válság alatt nőttek a jövedelemkülönbségek, és a gazdasági krízis a legsérülékenyebb munkavállalói rétegeket érintette a legsúlyosabban. Az ILO szerint különösen aggasztó az alacsony jövedelmű dolgozók arányának tartós  növekedése, valamint a bérskála felső és alsó sávja közti különbség erősödése. Az ILO szerint a régióban a konszenzus és a megállapodás hiánya visszaütött: a szociális partnereket kevéssé vonták be, hiányzott az ágazati és munkahelyi szintű kollektív alku, mindez korlátozta az alternatív megoldások lehetőségét.

A szervezet pozitív ellenpéldaként hozta fel Németországot, ahol a kollektív tárgyaláson átmeneti munkaidő-csökkentésről született megállapodás, amellyel végül korlátozni lehetett a foglalkoztatási és bérkiigazításokat. Ezzel szemben a legtöbb délkelet-európai kormány inkább a minimálbér befagyasztása mellett döntött. Ezzel azt érték el, hogy a minimálbér már nem képes védeni a legsérülékenyebb munkavállalói rétegeket − a fiatal munkavállalókat, a nőket és az alacsony szakképzettségűeket − a válság hatásaival szemben.

A magyar politika által választott megoldások 2010 elejéig csak keveseknek jelentettek segítséget − derül ki az ILO tanulmányából. A jövedelmi egyenlőtlenségek élesedtek a válság idején, egyrészt a magánszektorban bekövetkezett súlyos bércsökkenés miatt. A kötet egyik szerzője, Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója a kötet bemutatóján elmondta: a jelek szerint Magyarország nem tanult a leckéből és a saját hibáiból sem.

Azon lehetőségeket, amelyek válság idején hozzájárulhatnak a kedvezőtlen munkaerő-piaci hatások enyhítéséhez, a kormányzati lépések tovább gyengítették, míg az új munka törvénykönyve a munkáltatók eddig is erős pozícióját tovább erősítette. Mindez az úgynevezett puha alkalmazkodás feltételeit nem teremtette meg.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!