Béna politikusok dönthetik be Európát

Mariano Rajoy kormányát nem csupán szakértők, hanem az IMF is arra figyelmezteti, hogy „hatékonyabb kommunikációt” kellene folytatnia, értsd: nem kellene ellentmondó jelzéseket küldenie a piacoknak − írta a Bloomberget idézve a Napi Gazdaság. A spanyol kormányfő május végén arról beszélt, hogy az európai biztonsági alapoknak (EFSF, ESM) fel kell tőkésíteniük a spanyol bankokat, miközben kitartott amellett, hogy az ország pénzintézeteinek nincs szükségük külső segítségre.

Néhány nappal később, június elején felszólította az euróországokat, költségvetésük szuverén meghatározásának részleges feladásával lépjenek előre a fiskális unió felé, megfeledkezve arról, hogy néhány hónappal korábban − amikor egyoldalú döntéssel megemelték a 2012-es költségvetési hiánycélt − még arról beszélt, hogy a nemzeti kormányok maguk határoznak büdzséikről.

Egy héttel ezután hagyta, hogy gazdasági minisztere számoljon be a spanyol bankok feltőkésítéséhez biztosított 100 milliárd eurós eurózónás forrásról, majd 18 órával később − miután a médiában gyávasággal vádolták − mégis a tévékamerák elé állt, és óriási győzelemként állította be a hitelkeret megszerzését. Miután szerinte ezzel a bankok gondja megoldódott, felült a kormánygépre, hogy Gdanskban megnézhesse a spanyol fociválogatott meccsét az Európa-bajnokságon.

A piaci megfigyelők megrökönyödtek mindezeken, és a Rajoyt már teljesen inkompetensnek tartják. A kormány azzal magyarázta a miniszterelnök legutóbbi lépését, hogy jelezni akarta: a bankok rendelkezésére bocsátott forrás nem az államnak nyújtott támogatás. A piacok azonban nem vették be ezt, miután a pénz növeli az államadósságot (a döntést követő héten 76 bázisponttal nőtt a spanyol kötvényhozam). A sajtó és az ellenzék a kormányfőn élcelődött: Mondja lassan velem együtt: segélycsomag! Nem lesz semmi baj, ha kimondja − gúnyolódott Rosa Diez ellenzéki frakcióvezető.

Ami a már segélycsomagok sorozatára szoruló Görögországot illeti: Andónisz Szamarász miniszterelnöknek gyermekkori álma teljesült azzal, hogy országa első embere lett, de a konzervatív politikusnak ehhez két kellemetlen baloldali lakótárssal kell osztoznia a hatalmon. Kevés athéni szakértő gondolja, hogy a 61 éves kormányfő a törékeny szövetség élén sokáig talpon maradhat − állítja a Financial Times elemzése. Az USA-ban tanult görög elithez tartozó Szamarász sikamlós politikai manővereivel és rossz helyzetmegítéléseivel vétette észre magát karrierje kezdetén, amiért egy évtizedre politikai karanténba került.

Ahelyett, hogy a 2010-es első európai segélycsomagot támogatta volna − miközben a lakosságot legérzékenyebben érintő elemeit elutasítja −, egészében elvetette azt, de egyes elemeit támogatta. Ezzel sikerült feldühítenie Görögország hitelezőit − vélik elemzők. Szerintük nem volt jó döntés az sem, hogy a technokrata kormány tavaly őszi felállása után ragaszkodott az előrehozott választások kiírásához. Egyik tanácsadója szerint ezzel alapvetően rossz helyzetmegítélésről tett tanúbizonyságot: azt hitte, hogy mivel a szocialisták kezdték a válságkezelést, konzervatív pártja abszolút többséget kaphat a szavazáson − nem számolt azzal, hogy a szavazók mindkét hagyományos pártot büntetni fogják.

Berlin és Brüsszel ugyan határozottan támogatta Szamarász kormányfővé választását, de az elmúlt évek manőverei alapján úgy tartják számon, mint akinek fontosabbak a politikai játszmák, a saját ambíciói, mint országa jövője. Uniós körökben általános a kételkedés abban, hogy a görög vezetők képesek felülemelkedni pártpolitikai érdekeiken − fogalmazott egy EU-tisztviselő, hozzátéve: Andónisz Szamarász nem a legrosszabb közülük, de belőle is nehéz egyértelmű állásfoglalásokat kihúzni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!