Etelka, Aletta
-3 °C
1 °C

Adóparadicsomok versenye Európában

2007.02.22. 08:19
Hollandia, Belgium, Svájc - a kisebb európai államok az adózási szabályaikkal igyekeznek multikat letelepedésre bírni - sikerrel. Például ha egy svájci, adóalkut kötött központ rendelkezik egy multicégnél a szabadalmi és licencjogokkal, akkor a többi európai országban termelő leánycégek felhasználási díjak formájában oda menekíthetik nyereségüket.

Az európai országok közül elsősorban a kisebb méretűek igyekeznek az offshore szabályokkal minél több céget becsalogatni. Hollandiában például majdnem 1200 nagyvállalat - köztük a Coca-Cola, az IKEA és a Nike - alapított holdingtársaságot kifejezetten adózási megfontolásokból. Ha ugyanis a hollandiai cég bocsát ki kötvényeket, majd az azokból befolyó összeget a más országokban lévő leányvállalatokhoz vagy központhoz utalja át, akkor megtakaríthatják a sok országban esedékes forrás- és egyéb adókat.

Ennél is nagyobb haszonnal kecsegtet, ha a külföldi vállalat megvásárolja egy hollandiai "postafiókcég" részvényeit, és az abból befolyó osztalék segítségével kerüli meg - sokszor egy befektetési bank közbeiktatásával - a hazai nyereségadó-szabályokat. Belgium már a hetvenes években bevezette a "koordinációs központ" intézményét, amelyet Horst Rättig, a PricewaterhouseCoopers jogi szakértője minden hasonló konstrukció atyjának nevez. A multinacionális konszernek ezekbe a központokba összpontosítják saját tőkéjüket, majd onnan osztják szét a világ különböző részeiben működő leányvállalatoknak. A belgiumi szabályoknak köszönhetően így az egész konszern finanszírozását adómentesen lehet megoldani. Az EU régóta igyekszik bezáratni ezt a kiskaput, de 2010-ig biztosan megmarad a rendszer.

Offshore idehaza
Magyarországon az offshore cégeket érintő nyereségadókulcs januártól a korábbi 4-ről 16 (bizonyos összeghatárig 10) százalékra változott. Ugyanakkor fennmaradt a kamat- és jogdíjbevétel 50 százalékos adómentessége, és bár a vállalatok elveszítették az iparűzési adó megfizetése alóli mentességüket, az említett két bevételi forma nem számít bele az iparűzési adó alapjába.

Az öreg kontinensen talán Svájc a legismertebb adóparadicsom. A külföldi nagyvállalatok rendkívül előnyös adózási alkukat tudnak kötni az alpesi ország kantonjaival, és ennek köszönhetően szinte nullára tudják levinni a nyereségadó-terheket. Nem csoda, hogy az amerikai nagyvállalatok Svájcba telepítik át európai központjaikat - mutat rá a Financial Times Deutschland. Ha a svájci központ rendelkezik a szabadalmi és licencjogokkal, akkor a többi európai országban termelő leánycégek felhasználási díjak formájában oda menekíthetik nyereségüket.

Írországban ugyan eleve igen alacsony (12,5 százalék) a társasági adó, ám ennél is jobban jár az a külföldi vállalat, amelynek írországi leánycége felvásárolja mondjuk a franciaországi központ vagyontárgyait, és egyúttal kötvényeket bocsát ki (eszközalapú értékpapírok, ABS). Az ilyen ügyletek után Dublin egyáltalán nem szed adót. Máltán elvben magas (35 százalék) a nyereségadó kulcsa, ám különböző trükköknek köszönhetően 4-5 százalék közé lehet levinni a tényleges terhet. Észtországban a tőketársaságok ki nem fizetett nyereségére érvényben lévő adómentesség kínál vonzó lehetőséget. Ezt nemcsak termelő vállalatok tudják kihasználni, hanem a speciális célú társaságok (SPV) néven futó postafiókcégek is. Ez a megoldás olyan vonzónak bizonyult, hogy nemrég Lettország és Litvánia is követte az észt példát.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!