A lakosság 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csak pénzben mért befektetéseinek összértéke (ingatlanok nélkül) meghaladja a 6,1 millió forintot (25 ezer euró). A mutató valamivel magasabb a vizsgált négy közép-európai ország két százalékos átlagánál. Csehországban ez a mutató öt, Szlovéniában tizenhárom, Lengyelországban pedig egy százalék.
Iskolai végzettségA lakosság egyes csoportjai közül a választott befektetési formák megoszlásánál Magyarországon a legnagyobb eltérések iskolai végzettség szerint tapasztalhatók. A képzettebb rétegben sokkal inkább szokássá kezd válni a befektetés, mint a lakosság kevésbé iskolázott részében.
Például bankbetéttel a diplomások 33, a nyolc általánost vagy kevesebbet végzettek 17 százaléka rendelkezik. Még nagyobb a különbség az életbiztosításnál, ahol 23, illetve 6 százalék a két szélső érték. Részvényekkel legnagyobb arányban a foglalkozás szerinti csoportosításnál találkozunk: a vállalkozók 16 százaléka érintett a tőzsdei árfolyamok alakulásában, de a diplomások is jóval meghaladják az átlagot.
A nyugdíjalapok legnagyobb arányban a szellemi foglalkozású alkalmazottakat (25 százalék), valamint a 30-39 éveseket vonzzák (20 százalék).
A bank a biztosMajdnem mindenütt a bankbetét a legelterjedtebb befektetései forma. A vizsgált tizenegy nyugat-európai országban a lakosság 52, Közép-Európában 20, az Egyesült Államokban 39, Oroszországban 23, Törökországban pedig 9 százalék tartja takarékbetétben vagy folyószámlán a megtakarításait. Egyetlen kivétel Szlovénia, ahol a felnőttek 39 százaléka kötött életbiztosítást, és csak 37 százalék nyitott bankbetétet.