Megspórolni 620 milliárdot

A dohányzás miatt jelentkező közegészségügyi kiadások – például a cigarettázó tüdőrákosok kezelésének a költsége – a brit állami egészségbiztosító adatai szerint évente elérik az 1,7 milliárd fontot (jelenlegi árfolyamon a 620 milliárd forintot). A szigetország több részén már korábban életbe lépett a közterületi dohányzási tilalom: Skóciában tavaly márciusban, Walesben és Észak-Írországban pedig ez év áprilisában.

A skót vendéglátóipar arra hivatkozik, hogy forgalma 7 százalékkal csökkent az intézkedés miatt. Ráadásul a cégeknek költséges beruházásokat kellett felvállalniuk (udvari, illetve utcai melegedők kiépítése), hogy megpróbálják megtartani füstölni vágyó kuncsaftjaikat. A skót egészségbiztosító szerint viszont az ötmilliós országrészben 46 ezren döntöttek a dohányzásról való leszokás mellett a tilalom bevezetésének hatására.

Tiltakozás a komoly szankciók ellenére

A füstmentesség kiterjesztése az ötvenmillió lakosú Angliára azonban nem ment ellenállás nélkül: több száz étterem és egyéb vendéglátó-ipari egység csatlakozott ahhoz a „mozgalomhoz”, amely a tilalom első napján (azaz tegnap) nem volt hajlandó érvényt szerezni a rendelkezéseknek. Pedig a szankciók komolynak tűnnek: akit dohányzáson kapnak bármely nyilvános zárt területen, azt akár 50 fontra (18 ezer forintra) is megbüntethetik. Azok a cégek, amelyek nem biztosítják a törvény érvényesülését nem dohányzó munkatársaik védelmében, 2500 fontig (914 ezer forintig) terjedő bírságra számíthatnak.

Hasonló tilalom korábban már számos európai országban és több észak-, illetve dél-amerikai államban is életbe lépett. Az elmúlt években világszerte felerősödtek a nemdohányzók védelmét célzó törekvések, és korábban az Európai Bizottság is azt ajánlotta az EU-tagországoknak, hogy legkésőbb 2009-től tiltsák be teljesen a közterületi zárttéri füstölést.

Nálunk két év múlva szigorítanak

Magyarországon a kormány néhány hete jelentette be, hogy támogatja ezt a bizottsági kezdeményezést. A jelenlegi tervek szerint hazánkban is 2009-től vezetnék be a szigorító intézkedéseket, de ezt befolyásolja, hogy miként alakul az európai szintű szabályozás. Nálunk különösen sürgetővé teszi a döntést az, hogy a felnőtt népességen belül a világon a legmagasabbak között van a dohányosok aránya, s a füstölés szenvedélye a fiatalkorúak között is egyre terjed.

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete ellenzi a dohányzás zárt közterületen való tilalmának a bevezetését. A jelenlegi szabályozás szerint a vendéglátóhelyeken külön dohányzó- és nemdohányzó helyeket kell kialakítani, a kisebb üzletekben pedig légtechnikai berendezést kell alkalmazni.

A vendéglátósok szerint ezt úgy kellene módosítani, hogy a vendéglátóegység a bejáratnál legyen köteles tájékoztatni a vendéget: füstmentes-e az üzlet, vagy füstmentes és dohányzóterem is van, vagy az üzlet csak dohányzó vendégeket fogad, illetve füstszűrő berendezésekkel van felszerelve. Ez azonban egyértelműen szembemenne az európai szabályozási tendenciákkal.

A dohánytilalom egyik nagy nyertese hazánkban is – miként Európa más területein – a nikotinpótló szereket gyártó ipar lehet. A nikotinozott rágógumik, tapaszok és orrsprayk forgalma Nagy-Britanniában például 46 százalékkal nőhet 2011-ig, és elérheti az évi 141 millió fontot – jósolja a Mintel londoni piackutató.