Sok pénzt akarnak a fiatalok, de mire fel?

Több mint 42 ezer pályakezdő fiatal szerepel a hazai munkaügyi központok regisztrációiban, közülük júliusban nyolcezernél is többen életükben először tapasztalták meg a munkanélküliséget. Ezek a számok azonban biztatók az eddigi évekhez képest.

A pályakezdő állástalanok száma 2001 óta folyamatosan emelkedett, tavaly kezdett el apadni, s a mostani adatok alapján, bár félszázzal többen vannak, 2005-höz viszonyítva mégis háromezer-hétszázzal kevesebb fiatal keres munkát. Az álláspiaci szerencsét nagymértékben meghatározza, milyen szintű az iskolai végzettség, mennyire kapós a szerzett tudás, melyik régióban akar elhelyezkedni a pályakezdő, s milyen hozzáállással keres üres posztot. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) adatai szerint míg júniusban kétezer körül volt az álláskereső friss diplomások száma, júliusban ez majdnem megduplázódott. Tanító, közgazdász, mezőgazdasági mérnök, irodai adminisztrátor, középiskolai tanár, jogász, óvónő, szociális munkás – ezekben a szakmákban akar elhelyezkedni a legtöbb állástalan friss diplomás, egyelőre hiába.

A tanulás nem minden

A legtöbb munka nélkül lévő fiatalnak azonban csak általános iskolai végzettsége van, vagy még az sem, számuk meghaladja a 15 ezret. Ugyanennyien vannak állás nélkül azok, akik most fejezték be a középiskolát. Vagyis a regisztráltak közel egyharmada szakközépiskolát, technikumot vagy gimnáziumot végzett. Folytatódik tehát az MTA Közgazdaságtudományi Intézete által jelzett tendencia, miszerint ha valaki megelégszik az érettségivel, a diplomások hada kiszorítja a munkaerőpiacról, ha pedig továbbtanul, más középfokú végzetteket szorít ki ő maga. Köllő János és Kertesi Gábor kutatók korábbi elemzése alapján a felsőfokú végzettségű pályakezdők a gazdasági, jogi, műszaki, valamint ügyviteli-irodai foglalkozásokban töltenek be olyan állásokat, amelyekhez régebben az érettségi is elegendő volt.

Vannak azonban olyan diplomák, amelyek megítélése semmivel sem jobb, mint egy középiskolai végzettségé. Ha például egy érettségizett és egy kommunikációs friss diplomás nyelvtudást igénylő ügyfélszolgálati munkakört pályáz meg, egyetlen dolog fogja eldönteni, ki kapja meg az állást: melyikük beszéli jobban az adott nyelvet - fogalmaz Toldi Gábor. A Trenkwalder-Multiman Kft. központi régióigazgatója úgy tapasztalja, az idén mindennél jobban számít az, hogy ki milyen végzettséget szerzett. A pályakezdő mérnökök (például gépész-, villamosmérnökök), az informatikusok, a nyelvet beszélő ügyfélszolgálati munkát vállalók, az értékesítői vénával megáldott, a munkától nem félő fiatalok tudnak könnyen elhelyezkedni. A Trenkwalder tapasztalatai szerint csak a Közép-Magyarország régióban legalább ezer call centeres állás üres. A szakmunkáshiány folyamatosan érződik, AWI-hegesztők, CNC-operátorok, vegyésztechnikusok, gépkezelők és -beállítók, targoncások, pékek, hentesek pályakezdőként is gyorsan elkelnek.

Magukat okolhatják

Toldi Gábor szerint a legtöbb esetben a fiatalok saját maguknak köszönhetik, hogy nem tudnak elhelyezkedni. Ahhoz, hogy egy kevés tapasztalatot szerzett pályakezdő munkát találjon, legalább száz, a végzettségének megfelelő állást kell megpályáznia, ebből várhatóan öt helyre behívják interjúra, s abból egyet elnyerhet. Sokan azonban néhány kudarcélmény után feladják az álláskeresést - emelte ki Toldi Gábor.

A fiatalok hozzáállásáról Horváth Éva csak ennyit mond: Siralmas! A Jobserver Kft. ügyvezetője szerint a munkaerőpiac "elkapatta" a mérnököket, irreális bérigénnyel lépnek fel. Jobb a helyzet a tömegképzésen végzett fiataloknál, sokuknak csak egyetlen célja van, bármi áron elhelyezkedni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!