Arnold, Levente
17 °C
27 °C

Meddig drágulnak az élelmiszerek?

2008.04.09. 12:31
A befektetők közül sokan az élelmiszerben látják meggazdagodásuk kulcsát, nem véletlenül, ugyanis az elmúlt időszakban igencsak hatalmas áremelkedésnek lehettünk tanúi. Az éremnek azonban két oldala van, a Világbank is kongatja a vészharangokat, hiszen a szegény rétegeket sújtja leginkább az élelmiszerár-emelkedés negatív következménye.

Múlt héten tette közzé a Világbank az emelkedő élelmiszerárakkal foglalkozó írását, melyben kiemelik, korántsem biztos, hogy véget ért az árak emelkedése. Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) világpiaci árindexe - amely tartalmazza a hús, a tejtermékek, a gabonafélék, az olaj, s a cukor árát - hűen tükrözi az emelkedést. Az adatok alapján 2000 óta 75 százalékkal emelkedett meg az élelmiszerek ára – írja a Pénzcentrum.

A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az ENSZ Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Tanács (Unescap) legutóbbi jelentése szerint a gyenge mezőgazdasági politika növeli a gazdagok és szegények közötti szakadékot.

Mi vezérli az élelmiszerárak drágulását?

Szakértők három faktort azonosítanak, melyek az élelmiszerek árának emelkedésére vezetnek. Az egyik ok, amely igencsak sokat nyom a latba, a népességnövekedés, illetve a feltörekvő országok fejlődése. Kínában és Indiában egyre csak emelkedik az élelmiszerek iránti kereslet. A Financial Times szerint az elmúlt évtized során Kínának volt köszönhető a szójabab és hús iránti megnövekedett kereslet 40 százaléka.

Ezekben az országokban, mint arra egy, a The Timesban megjelent, a témával foglalkozó cikk is rámutat, egyre több család hagy fel a saját termesztéssel, azonban a jövedelem emelkedésével lehetősége nyílik annak megvételére. Ráadásul az emelkedő húsfogyasztás növekvő takarmányigényhez vezet, ami újfent drágítja az alapanyagokat.

Egy másik problémát az emelkedő olajár jelent, ugyanis a 100 dollár feletti hordónkénti ár nem csupán a szállítás, hanem a trágyázás, a termesztés és a feldolgozás költségeit is megemeli.

A globális felmelegedés miatt jelentkező szélsőséges időjárás sem kedvez a terményeknek, így az Ausztráliában és Dél-Afrikában jelentkező szárazság, a nyugat-afrikai árvizek, a múlt év végi sosem látott kínai fagyos időszak, vagy a melegrekord Európában. S végül, de nem utolsó sorban a bioüzemanyagok iránti kereslet is felhajtja a gabonafélék, illetve a kukorica árát.

Mit lehet tenni a szegények érdekében?

A Világbank számos példát, megoldási lehetőséget is felsorakoztat, mellyel valamelyest segíteni, enyhíteni lehet az emelkedő élelmiszerárak problémáján. A szabályozott árak miatt kialakuló szűkös kereslet a legszegényebb rétegeket érinti a legsúlyosabban, ráadásul a központilag meghatározott ár a termelőket sem ösztönzi a nagyobb termelésre.

Az irányított támogatás ugyan nagy terhet ró az egyes kormányzati költségvetésekre, ugyanakkor egy átmeneti időszakra ténylegesen segítséget nyújthat a rászoruló családoknak. De ha tartósan magasan maradnak az élelmiszerek árai, abban az esetben igencsak nehéz helyzetbe kerülnek a támogatást folyósító államok, vagyis mindenképp egy hosszútávon fenntartható stratégia kidolgozására volna szükség.

Az élelmiszerár-emelkedés nem áll meg a határokon, ezt saját bőrünkön is érezhetjük, ráadásul a monetáris politika irányítójának is alapos fejfájást okozhat, hogyan törjék le infláció-generáló hatását.