Judit
2 °C
7 °C

Meddig drágulnak az élelmiszerek?

2008.04.09. 12:31
A befektetők közül sokan az élelmiszerben látják meggazdagodásuk kulcsát, nem véletlenül, ugyanis az elmúlt időszakban igencsak hatalmas áremelkedésnek lehettünk tanúi. Az éremnek azonban két oldala van, a Világbank is kongatja a vészharangokat, hiszen a szegény rétegeket sújtja leginkább az élelmiszerár-emelkedés negatív következménye.

Múlt héten tette közzé a Világbank az emelkedő élelmiszerárakkal foglalkozó írását, melyben kiemelik, korántsem biztos, hogy véget ért az árak emelkedése. Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) világpiaci árindexe - amely tartalmazza a hús, a tejtermékek, a gabonafélék, az olaj, s a cukor árát - hűen tükrözi az emelkedést. Az adatok alapján 2000 óta 75 százalékkal emelkedett meg az élelmiszerek ára – írja a Pénzcentrum.

A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az ENSZ Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Tanács (Unescap) legutóbbi jelentése szerint a gyenge mezőgazdasági politika növeli a gazdagok és szegények közötti szakadékot.

Mi vezérli az élelmiszerárak drágulását?

Szakértők három faktort azonosítanak, melyek az élelmiszerek árának emelkedésére vezetnek. Az egyik ok, amely igencsak sokat nyom a latba, a népességnövekedés, illetve a feltörekvő országok fejlődése. Kínában és Indiában egyre csak emelkedik az élelmiszerek iránti kereslet. A Financial Times szerint az elmúlt évtized során Kínának volt köszönhető a szójabab és hús iránti megnövekedett kereslet 40 százaléka.

Ezekben az országokban, mint arra egy, a The Timesban megjelent, a témával foglalkozó cikk is rámutat, egyre több család hagy fel a saját termesztéssel, azonban a jövedelem emelkedésével lehetősége nyílik annak megvételére. Ráadásul az emelkedő húsfogyasztás növekvő takarmányigényhez vezet, ami újfent drágítja az alapanyagokat.

Egy másik problémát az emelkedő olajár jelent, ugyanis a 100 dollár feletti hordónkénti ár nem csupán a szállítás, hanem a trágyázás, a termesztés és a feldolgozás költségeit is megemeli.

A globális felmelegedés miatt jelentkező szélsőséges időjárás sem kedvez a terményeknek, így az Ausztráliában és Dél-Afrikában jelentkező szárazság, a nyugat-afrikai árvizek, a múlt év végi sosem látott kínai fagyos időszak, vagy a melegrekord Európában. S végül, de nem utolsó sorban a bioüzemanyagok iránti kereslet is felhajtja a gabonafélék, illetve a kukorica árát.

Mit lehet tenni a szegények érdekében?

A Világbank számos példát, megoldási lehetőséget is felsorakoztat, mellyel valamelyest segíteni, enyhíteni lehet az emelkedő élelmiszerárak problémáján. A szabályozott árak miatt kialakuló szűkös kereslet a legszegényebb rétegeket érinti a legsúlyosabban, ráadásul a központilag meghatározott ár a termelőket sem ösztönzi a nagyobb termelésre.

Az irányított támogatás ugyan nagy terhet ró az egyes kormányzati költségvetésekre, ugyanakkor egy átmeneti időszakra ténylegesen segítséget nyújthat a rászoruló családoknak. De ha tartósan magasan maradnak az élelmiszerek árai, abban az esetben igencsak nehéz helyzetbe kerülnek a támogatást folyósító államok, vagyis mindenképp egy hosszútávon fenntartható stratégia kidolgozására volna szükség.

Az élelmiszerár-emelkedés nem áll meg a határokon, ezt saját bőrünkön is érezhetjük, ráadásul a monetáris politika irányítójának is alapos fejfájást okozhat, hogyan törjék le infláció-generáló hatását.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?