Az Európai Bizottság (EB) és az EU soros szlovén elnöksége kompromisszumos javaslattal állt elő, amely lehetővé teszi, hogy az áram- és gáztermelő vállalatoknak ne kelljen megválniuk elosztóhálózatuktól. Brüsszel ezzel elállt korábbi ambiciózusabb tervétől, amely előírta volna a két tevékenység tulajdonosi szétválasztását annak érdekében, hogy a piac liberalizálásával megkönnyítse új szereplők színrelépését. Párizs és Berlin ellenállása azonban meghiúsította az EB energiapolitikáért felelős tagja, Andris Piebalgs tervét, különösen azt követően, hogy a két országnak sikerült bebiztosítania a szükséges blokkoló kisebbséget, amellyel a miniszteri tanácsban meghiúsíthatták az érdekeikbe ütköző tulajdonosi szétválasztást.
Az új javaslat szerint az energiavállalatok független céget hozhatnak létre a gáz- és árampiacon a hálózat működtetésére és karbantartására. A vállalatok eddigi hálózati menedzsmentjét áthelyezik ebbe az új cégbe, amely függetlenül működik a termelő anyavállalattól, de létrehoznak egy felügyelő testületet is, amelyen keresztül a termelővállalatok a stratégiai kérdésekben továbbra is fenntarthatják az ellenőrzést. Ilyen fontos ügynek számít a szolgáltatók éves üzleti terve, a részvények után járó osztalék nagysága vagy az új cég eladósodásának foka.
Arról még meg kell állapodniuk a tagállamoknak, hogy ebben az új felügyelő testületben milyen arányban képviseltethetik magukat a tulajdonosok és a munkavállalók. A kompromisszumos javaslatot - amelyet a tagállamok brüsszeli képviselői megfelelő tárgyalási alapnak tekintenek - az energiaügyi miniszterek június 6-i találkozójukon még finomítani fogják. Dönteniük kell például arról, hogy az új szabályozás hatálybalépését követően mikor kerüljön sor az EB értékelésére. Brüsszel már öt év múlva szeretné minősíteni és esetlegesen korrigálni a rendszert, amit egyébként továbbra is a liberalizáció akadályának tart.