EU-csúcs: Sarkozy válságstábot javasol
Az EU soros elnöki tisztét jelenleg betöltő Franciaország hónapokkal ezelőtt alapos részletességgel kidolgozott munkatervet a váratlanul jött pénzügyi válság romba döntötte. A ma kezdődő, kétszer félnapos EU-csúcs a lisszaboni szerződés életbeléptetésének kérdése helyett a pénzpiaci krízisére adandó válaszról fog szólni.
A tagállamok között messze nincs egyetértés abban a kérdésben, hogy elegendő volt-e a tagállamok kormányainak páratlanul gyors beavatkozása, vagy ezt az egyszerinek szánt lépést a jövőben többször meg kell ismetelni.
Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ő már látja a fényt az alagút végén, kérdés hogy ez a fény nem éppen egy szembejövő gyorsvonattól származik-e. Vannak ugyanis olyanok, akik a globalizáció, az állami beavatkozás nélkül működő szabadkereskedelem bukásáról és egy újjáéledő szocializmusról vízionálnak.
Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök a víziók helyett nagyon reális megoldást kínál, azt ajánlja, hogy az EU fontosabb intézményeinek vezetőibél hozzanak létre egy úgynevezett válságstábot, hogy ha egyáltalán, vagy azután menetrendszerűen érkező krízizis alkalmával legyen ki azonnal döntsön. A gyorsaság érdekében a személyeket videókonferencia segítségével lehetne összehívni. E válságstáb léte attól függ, hogy a tagállamok hajlandók lesznek-e elfogadni az eurócsoport által vasárnap Párizsban kimunkált döntést, melynek értelmében valamennyi tagállam szabad kezet kap a krízisek saját szükséglete szerinti rendezésére, abba más tagállam nem szólhat bele.
Lesznek, – mert mindig akadnak olyan kormányfők – akik a saját elképzeléseikkel rukkolnak elő, köztük Gyurcsány Ferenc, aki a maga négy pontjával érkezik a tanácskozásra. Ezek közül az első, amely azt célozza meg, hogyaz uniós pályázatok esetében alacsonyabb legyen a nemzeti hozzájarulás, nagy vihart fog kavarni, ugyanis amennyiben elfogadnák, akkor az alapjaiban borítaná fel az EU patika mérlegen és nagy harcok árán kimunkált költségvetését.
Az EU állam- és kormányfőinek a fűtési szezon kezdetén mindenképpen foglalkozniuk kell az energiaellátással az EU-orosz kapcsolatokkal, nehogy télvíz idején ismét kellemetlen meglepetés érje valamelyik tagországot, például éppen hazánkat.
Szó esik majd az EU további bővítéséről is, hiszen az EU előszobájában toporgo Horvátországnak végre pontos belépési dátumot kellene adni. A fő napirendnek szánt lisszaboni szerződes kérdese a tanácskozás végére csúszott, az ír kormányfő csupán a szerződés elutasításának okait ismerteti a jelenlevők előtt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
