Alajos, Leila
19 °C
34 °C

Végveszélyben a szabadpiac

2008.09.30. 16:40
A 700 milliárd dolláros adósságrendező csomag elutasítása nem csak az amerikai tőzsdéken okozott pánikot, az egész világra kiterjedő eladási hullám vette kezdetét. A Fehér Háztól a Wall Streetig mindenkit sokkolt a helyzet, most a hatásokat vizsgálják és a megoldásokat keresik.

Ez egy gazdasági 9/11 – figyelmeztetett Terry Connelly, az Golden Gate Egyetem Ageno School of Business dékánja. A csomag leszavazása után a bepánikolt befektetők elkezdtek eladni, ez okozta a Dow Jones 777 pontos, történelmi zuhanását. Persze az amerikai tőzsdék bedőlése maga után húzta az ázsiai és európai indexeket is. Az európai tőzsdék később magukhoz tértek, frankfurti DAX 0,3 százalékot esett, miközben a párizsi CAC-40 1,1 százalékkal, a londoni FTSE-100 pedig 1,5 százalékkal értékelődött fel. Hétfőn 2-3 százalékos mínuszban zártak az európai tőzsdék.

A BUX négy százalékos mínuszban indult reggel, de egész nap erősödött, végül 55,11 pontos, 0,83 százalékos emelkedéssel, 18 868,90 ponton zárt.

A Wall Street kedden erőteljesen kezdett a hétfői zuhanás után. A Dow Jones már az első percekben majdnem 200 pontot, 2 százalékot emelkedett, a Nasdaq composite nyeresége ez alatt 50 pont lett, ami 2,5 százalékos növekedés.

Az Európai Bizottság is bírálta a kongresszust. "Az EU csalódottan fogadta a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomag elutasítását. Ebben a helyzetben az USA-nak vállalnia kell a felelősséget" – nyilatkozta Johannes Laitenberger, a bizottság szóvivője. Pozitív példaként említette, hogy az európai hatóságok három pénzintézetet is megmentettek a bedőléstől, ami nélkülözhetetlen volt a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése érdekében.

Már recesszióról és válságról beszélnek

Hitelválságból világválság?

A pénzügyi rendszer válsága azért vezethet általános válsághoz, mert ma lényegében minden iparág működésében elengedhetetlen szerepet töltenek be a pénzintézetek. Nem pusztán arról van szó, hogy a cégek bankszámlát vezetnek, és arról fizetnek: a beruházások, fejlesztések, felvásárlások döntő része ma nem önerőből, hanem hitelekből valósul meg, hab a tortán, hogy az utóbbi években, elsősorban az USA-ban, a lakossági fogyasztásban is ugrásszerűen megnőtt a hitelekből való vásárlás aránya. A pénzügyi rendszer válsága már most odavezetett, hogy a bankok nem bíznak egymásban és egyre kevésbé ügyfeleikben: a korábbi, szinte ellenőrizetlen folyósítási gyakorlatot felváltotta a szigor, illetve a "nem", vagy a "drágán igen".

Azaz: hiányzik a pénzintézetek napi működéséhez szükséges pénzáramlás, egyre nehezebben és drágábban, magasabb kamatokért jutnak hitelhez a fejleszteni, beruházni kívánó vállalatok, melyek ezért sokszor inkább elállnak terveiktől. Olvassa el a hitelválság kialakulásáról és tovagyűrűző hatásairól írt részletes elemzésünket!

A gazdasági összeomlás, melyre a pénzügyminisztérium és a kongresszusi vezetők figyelmeztettek – emelkedő munkanélküliség, elhúzódó recesszió – lehet, hogy nem azonnal következik be, de ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem fog bekövetkezni. Olyan ez, mint amikor az orvos azt mondja, hogy ne dohányozzunk. Biztosan nem a következő héten lesznek egészségügyi következményei a dohányzásnak, de abban biztosak lehetünk, hogy valamikor előjönnek a problémák – ábrázolta plasztikusan a helyzetet az AP-nak Robert Brusca, a New York-i Fact and Opinion Economics közgazdásza.

A Moody's Economy szerint most már nagyon valószínű, hogy az amerikai gazdaság növekedése az idei utolsó és a jövő évi első negyedévben negatív lesz – vagyis technikai értelemben recesszió következik –, és ha a piaci viszonyok nem rendeződnek gyorsan, hosszú és mély recesszió is fenyegetheti az amerikai gazdaságot.

Az alapkezelők ennél is sarkosabban fogalmaznak. "A mostanihoz hasonló piaci környezetben nem látok semmilyen lehetőséget sem, ha a kormányzat nem tud megfontoltan cselekedni, akkor az általunk ismert kapitalista világ végleg eltűnik a föld színéről" – elemezte a helyzetet Stephen Jarislowsky, egy montreali alapítási befektetési alap társalapítója. Egy másik meghatározó alapkezelő vezetője, Jean-Marie Eveillard szerint viszont egyszerűen meg kell történnie a megegyezésnek, "a mostani hirtelen elutasítás után, azt mondtam magamban, hogy a legkésőbb a hét végére alá fogják írni a képviselők a mentőcsomagot, ugyanis egyetlen kongresszusi képviselő sem akar a gazdasági és pénzügyi katasztrófában részt venni".

A szabadpiac vége?

Tankönyvi fejezetek szólnak majd nemsokára a mostani válságról, nem pusztán néhány bank csődjéről van szó, egy modellrendszer bukott el – mondta az Indexnek Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere azon felvetésünkre, hogy a szabadpiaci modell vallott-e kudarcot, hangsúlyozta, sokkal árnyaltabb a kép, de az biztos, a 80-as évektől burjánzó, mainstreammé vált nézet, miszerint a szabad piac képes önmagát kordában tartani, a piaci mechanizmusok mindig képesek a szükséges egyensúlyt megteremteni vagy visszaállítani, alapjaiban kérdőjeleződött meg.

Miközben a modellrendszer bukását elsősorban úgy kell érteni, hogy a független, lakossági üzletággal, fiókhálózattal nem rendelkező, eddig a bankrendszerben a legprofitábilisabbnak és legelitebb intézményeknek számító befektetési bankok működése kérdőjeleződött meg, a hitelválság ezen túl sem múlik majd el nyom nélkül – magyarázta a szakértő. Biztosra vehető, hogy lényegesebben szigorúbb szabályozás lép majd életbe a pénzügyi világban: számítani lehet például arra, hogy az USA-ban betiltják azt a gyakorlatot, hogy egy ingatlan saját értéke felett is terhelhető hitellel.

Ugyanakkor igaz az is, hogy miközben a szabályozásban is több hiányosság fedezhető fel, nem volt megfelelő az állami felügyeleti-ellenőrzési rendszer már a mostani keretek között sem. Sőt, a monetáris politika is követett el hibákat az USA-ban – mondta Bebesy Dániel, utalva arra, hogy a kamatok alacsonyan tartásával is pumpált ingatlanpiaci- illetve hitelbuborék veszélyére sokan már korábban felhívták a figyelmet, de elsősorban a még Alan Greenspan vezette Fed (az USA jegybankjának szerepét betöltő intézmény) válasza erre az volt, hogy csak utólag lehet eldönteni, buborékról, vagy reális piaci folyamatokról beszélhetünk. Most mindenesetre kiderült.

Keresik a kiutat

A Fehér Házban is úgy gondolhatják, a képviselők aligha vállaljáj fel annak ódiumát, hogy a pénzügyi mentőcsomag elmaradásával általános válság jöhet. Az AP szerint a washingtoni kormányzat azonnal megkezdte a tárgyalásokat a kongresszusi vezetőkkel. Mivel a Ház csütörtökig nem ül össze, lesz idejük kidolgozni egy olyan javaslatot, melyet biztosan elfogadnak a képviselők.

A pénzügyminisztérium addig is más kormányzati szervekkel, például a Feddel és a Szövetségi Betétbiztosítási Társasággal együttműködve próbálja eseti jelleggel megoldani a felmerülő problémákat. Henry Paulson azonban arra figyelmeztet, hogy bár eszközei jelentősek, de nem elégségesek. Mindenképpen az adósságrendező csomag elfogadására van szükség.

A jegybankokon sok múlik

A Fednek is van még néhány lehetősége, hogy megakadályozza az 1929-es gazdasági világválság óta bekövetkezett legsúlyosabb hitelválságot. Még hétfőn bejelentették, hogy 630 milliárd dollárt pumpálnak a nemzetközi pénzügyi rendszerbe, csökkentve a likviditási problémákat. Ezzel könnyebb hozzáférést biztosítanak a dollárhoz a nagyobb jegybankoknak, az EKB-nak, a Bankof Englandnek és a japán jegybanknak.

Az európai bankok követik a Fed példáját, az Európai Központi Bank 30, a Bank of England és a Svájci Nemzeti Bank 10-10 milliárd dollárnyi egynapos, értékpapírfedezet melletti forrást nyújt a bankrendszernek. A piaci feszültség másik jeleként az EKB 11 százalékos legalacsonyabb kamatláb mellett nyújtotta a dolláralapú kölcsönt a tegnapi 3 százalékos kamatláb után. A mai érték öt és félszerese annak a kamatlábnak, melyet az amerikai jegybank irányadó rátaként céloz a saját pénzpiacán – írja a Portfolio.

A másik lehetőség a jegybanki kamat csökkentése lehet. Növekszik az esélye annak, hogy a Fed a következő 48 órában kamatot csökkent, sőt annak is megnőtt a valószínűsége, hogy más jegybankok - például az Európai Központi Bank és a Bank of England - is csatlakozik ehhez és kamatot csökkentenek.

Európában is mozgolódnak

Nicolas Sarkozy francia elnök válságértekezletre hívta hivatalába a legnagyobb bankok és biztosítótársaságok vezetőit. A kormány még a héten új intézkedéseket jelent be a pénzpiaci stabilitás elősegítésére. A CNN szerint a megbeszélés lehetőséget adott Sarkozynek, hogy emlékeztesse a pénzintézeteket elsődleges feladatukra, mely szerinte a gazdaság finanszírozása.

Időközben a Fortis után egy másik nagy belga bank, a Dexia is tőkeinjekciót kapott a belga, holland és luxemburgi kormányoktól. Összesen 6,4 milliárd eurót pumpálnak a pénzintézetbe. A befektetők bizalma hétfőn rendült meg, akkor egy nap alatt majdnem harminc százalékot zuhantak a bank papírjai.

Válságkrónika

2007. július 31. Az Egyesült Államok ötödik legnagyobb befektetési bankja, a Bear Stearns bejelentette, hogy két alapja elvesztette teljes vagyonát. Év végére a bank 89 százalékkal kisebb adózott eredményt jelentett, mint egy évvel korábban. Ez volt az első komolyabb figyelmezető jelzés a pénzpiacnak. 2008. március 18-án a JP Morgan megvásárolja a Bear Stearnst 120 millió fontért (jóllehet egy évvel korábban kilencmilliárdra értékelték a bankot).

2007. augusztus 9. Európába is átterjed a jelzálogpiaci válság, a BNP Paribas három befektetési alapja rendült meg, a BNP Paribast kétmilliárd eurós veszteség éri. Néhány nappal később, augusztus 13-án az Európai Küzponti Bank, a Fed és a japán jegybank tőkét pumpál a pénzpiacba.

2007. szeptember 13. A Bank of England a Northern Rock segítségére sietett, mivel csak így tudta biztosítani Nagy-Britannia harmadik legnagybb hitelezőjének további működését. A paici válság miatt a bank részvényeinek értéke a felére esett vissza. A következő néhány napban a megijedt betétesek kétmilliárd fontot menekítettek ki a bankból. Év végén már a bank eladását tervezik.

2007. november Több nagybank óriási veszteségekről számol be. A Citigroup 8-11 milliárdot kénytelen leírni, de a veszteségleírások a Merrill Lynch esetében is meghaladhatják a 10 milliárd dollárt. A prognózisok a UBS-nek 7,2 milliárd, a Deutsche Banknak 3,3 milliárd, a Goldman Sachsnak 4,3 milliárd, a Morgan Stanleynek 1,7 milliárd dolláros leírást jósolnak.

2007. december 12. Közös lépésre szánta el magát az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, az Európai Központi Bank és a svájci jegybank. A Fed olcsóbban és könnyebben biztosít hitelt a pénzintézeteknek, illetve lehetővé teszi, hogy az EKB és a svájci jegybank bizonyos keretig dollárban is adhasson hiteleket.

2008. január 11. A Bank of Amerika négymillird dollárért teljes egészében felvásárolja a legnagyobb amerikai jelzálog-hitelezőt, a Countrywide Financial Corporationt. Augusztusra kiderül, hogy ez sem segít.

2008. szeptember 8. Az amerikai kormány átvette a két legnagyobb jelzáloghitelező irányítását. Elemzők szerint nehéz lenne kilábalni a válságból a két pénzintézet stabilizálása nélkül. Henry Paulson pénzügyminiszter szerint a két cég túl nagy ahhoz, hogy bedőljön.

2008. szeptember 15. Csődvédelmet kért a Lehman Brothers. A cég tárgyalásokat folytatott a Barclays-zal és a Bank of America-val a felvásárlásárl, de végül mindkét pénzintézet viszalépett. Ugyanezen a napon bejelentették, hogy a Merrill Lynchet felvásárolja a Bank of America ötvenmillió dollárért, a világ legnagyobb biztosítója, az AIG pedig negyvenmilliárd dolláros kölcsönt kért a Fedtől.

2008. szeptember 17. A Lloyds TSB 12,2 milliárd fontért felvásárolta a HBOS-t, a legnagyobb brit jelzáloghitelezőt. A fúziót maga Gordon Brown miniszterelnök szorgalmazta.

2008. szeptember 22. A Goldman Sachs és a Morgan Stanley bejelentették a jövőben általános banki tevékenységet is folytatnának, mert üzleti modelljük túl kockázatos. Két nappal később Warren Buffett ötmilliárd dollárt fektetett be a Goldman Sachsba.

2008. szeptember 26. A több mint 300 milliárd dollár eszközértékű Washington Mutual hitelintézet irányítását éjszaka átvette az állam, majd egy 1,9 milliárd dollárért rögtön továbbadta a JP Morgan Chase-nek.

2008. szeptember 27. Felgyorsunak az események, újabb és újabb bankokról terjesztik hogy bajba kerültek. Az amerikai Wachovia a Citigrouppal kezdett tárgyalni, hétfőre meg is erősítették, hogy a Citigroup felvásárolja Amerika negyedik legnagyobb legnagyobb bankját. A belga Fortisról is az kezdett el terjedni, hogy likviditási gondjai vannak, ezt ekkor még cáfolják, de hétfőn a Benelux államok megvették a bank felét.

2008. szeptember 29. Részben államosítják a brit jelzálogkölcsönzőt, a Bradford & Bingley. Ugyanezen a napon jelentik be, hogy a német Hypo Real Estate-nek kellett részben állami mentőövet dobni: több bank, valamint a német állam rakott összeegy olyan 35 milliárd eurós hitelkeretet, amelyből szükség esetén lehívhat.

2008. szeptember 30. A belga Dexia bank kapott 6,4 milliárd dolláros tőkeinjekciót szintés a Benelux államok kormányaitól.