Mátyás
-6 °C
1 °C

Nem kapnak 700 milliárdot az amerikai bankok

2008.09.29. 20:27
Az USA kongresszusának alsóháza hétfőn leszavazta a kormány 700 milliárd dolláros segélyét, amit a bajba került pénzintézetek kaptak volna. A világot így most nem az amerikai állami beavatkozás menti most meg a pénzügyi válságtól. A javaslat bukása évtizedes és történelmi rekordokat döntve rántotta mélyre a világ tőzsdéit, az olaj ára pedig már 100 dollár alatt van. A Fed bejelentette: a jegybankok 630 milliárd dollárt pumpálnak a pénzügyi piacokra. A tőzsdén ma 1200 milliárd dollárt vesztettek a befektetők. Válságtanácskozás a Fehér Házban. A japán Nikkei 4,12 százalékos mínuszban zárt.

Leszavazta az amerikai törvényhozás alsóháza a Bush-kormányzat által javasolt adósságrendező csomagot, amely 700 milliárd dollárral segítette volna ki az Egyesült Államok bajba került pénzintézeteit. A csomagról korábban heves vita folyt a Bush-adminisztráció és a kongresszusi képviselők között, ám hétfő hajnalra, úgy tűnt, megszületett az elvi megegyezés.

Azonban George W. Bush elnök hiába kérte a képviselőket, hogy szavazzák meg a törvényt, elsősorban saját pártjából szavaztak sokan ellene. A csomagot 205-en támogatták, ellene 228-an szavaztak. A demokrata képviselők mintegy 60 százaléka, míg a republikánusoknak csak az egyharmada támogatta a rendkívüli pénzügyi segélyt. A két párt vezetői egymást hibáztatják a kudarc után.

Otromba Nancy

Ezt akarta Bush

Az adósságrendező csomag 700 milliárd dollárjából az állam kivásárolta volna a bankoknál és biztosítóknál felgyülemlett rossz adósságokat, duplájára hízlalva ezzel a költségvetési deficitet. A múlt század harmincas éveinek nagy gazdasági válsága óta ez lett volna az amerikai állam legnagyobb beavatkozása a gazdaságba.

Az első 250 milliárd dollárt akkor lehetett volna elkölteni, amikor a kongresszus megszavazza a javaslatot, további 100 milliárdról az elnök, a maradék 350 milliárdról pedig megint a kongresszus döntött volna, ha átmegy a csomag. A tervek szerint a kormányzat megsegítette volna a nyugdíjalapokat, helyi önkormányzatokat vagy kisebb bankokat.

A republikánusok és demokraták azonnal egymásra kezdtek el mutogatni. Több republikánus vezető is Nancy Pelosit, az alsóház demokrata elnökét tette felelőssé a kudarcért. Azt mondták, hogy a vitában annyira otrombán fogalmazott, hogy ezzel több republikánusnak is elvette a kedvét az igentől. Pelosi a vitában a Bush-kormányt hibáztatta az amerikai gazdaság összes bajáért. John Boehner, a republikánusok alsóházi vezetője azt mondta, hogy Pelosi legalább egy tucat olyan republikánust tántorított el az igen szavazattól, akik korábban már eldöntötték, hogy támogatják a törvényt. Egyébként 13 szavazat hiányzott a 700 milliárdos segély jóváhagyásához. A demokraták azzal vágtak vissza, hogy a republikánus vezetők képtelek voltak meggyőzni pártjuk tagjait, hogy szavazzanak a javaslat mellett. A republikánusok kétharmada szavazott az elnök ellen, az elnökjelölt ellen (McCain ugyanis a csomag mellett áll), és a republikánusok minden vezetője ellen – jellemezte a helyzetet egy demokrata képviselő.

A demokraták máris bejelentették, hogy nagyon gyorsan új tervezetet készítenek, és azt akarják, hogy arról hamarosan újra szavazzanak a képviselők.

George Bush annyit mondott a szavazás után, hogy csalódott. Az tervezi, hogy még hétfőn tárgyal tanácsadóival és összeül a két párt kongresszusi vezetőivel.

Össze kell állítani egy javaslatot, mely működik – jelentette ki Henry Paulson pénzügyminiszter a fehér Házban történt válságtanácskozás után, melyen Ben Bernanke Fed-elnök is részt vett. A demokraták azt állítják, hogy kedden újra összehívják a Képviselőházat, és akár még a héten újra szavazhatnak a csomagról.

A pénzügyi mentőcsomagot az amerikai lakosok jelentős része is ellenezte. A felmérések szerint vasárnap az emberek 33, míg pénteken csupán 24 százaléka támogatta a mentőcsomagot. A válaszadók 32 százaléka határozottan ellenezte a tervezet elfogadását, míg a fennmaradó 35 százalék nem tudott véleményt alkotni a pénzügyi mentőcsomaggal kapcsolatban.

Vonakodtak

A republikánusok egy része még pénteken jelezte a Bush adminisztrációnak, hogy nem ért egyet a pénzügyi terv több pontjával. Akkor a demokratákkal való megegyezés után jelentették be váratlanul, hogy mégsem támogatják azt. Közben Warren Buffett pénzügyi guru is a csomag elfogadása mellett érvelt, mint az egyedüli lehetőség, hogy ne omoljon össze a pénzügyi rendszer.

A javaslatot a konzervatív republikánusok végül azzal utasították el, hogy túl nagy terheket rónának az adófizetőkre. Más republikánusok szerint az adósságrendező csomag támadás a gazdasági szabadság ellen. A szavazás után ugyanakkor azt hangoztatták a republikánusok, hogy továbbra is szeretnének elfogadtatni egy adósságrendező csomagot.

Elvesztették a hitüket

A piacok szintén csalódással fogadták a döntést. "Óriás csalódás ez" – mondta a Jack Albin, a Harris Private Bank vezető elemzője. Az a tény, hogy az indexek már reggel 200 pontos mínuszban indultak, azt jelezte, hogy a piac eleve szkeptikus volt a csomag elfogadását illetően.

Most az sem segít, hogy valószínűleg a csomag egy másik változata kerül majd a kongresszus elé, a befektetők egyszerűen már nem bíznak a törvényhozásban, mondta az elemző. Azzal kapcsolatban is nagy a bizonytalanság, hogy a csomag mennyit tudna segteni a mostani helyzetben. Albin szerint teljesen új módszerekkel kell a piachoz nyúlni, és semmi nem garantálja, hogy ezek a módszerek működni fognak.

A törvényhozásban már az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed sem bízik, legalábbis erre utal az, hogy közölte: a jegybankok 630 milliárd dollárt pumpálnak a pénzügyi piacokba. A döntés közvetlenül azelőtt született, hogy a kongresszus elutasította az adósságrendező csomagot.

A Bloomberg szerint ezzel próbálja megakadályozni a pénzügyi válságot, mely a legsúlyosabb a gazdasági világválság óta. A lépéssel a Fed 330 milliárd dollárral növeli a már meglévő csomagját, mellyel a világ jegybankjainak rendelkezésére bocsát, hogy azok segtség a pénzintézetek likviditását. Az együttműködésben benne van a japán jegybank, az Európai Központi Bank és a Bank of England.

Rohanás a mélybe

A kongresszusi szavazást követően hatalmas zuhanásnak indultak a New York-i indexek. Majdnem kilenc százalékot estek a New York-i indexek hétfőn, két évtizede nem volt ilyen mértékű zuhanás. A tőzsdéken ma 1200 milliárd dollárt vesztettek összesen a befektetők, még soha nem volt ilyen eddig. A Wall Streeten hirtelen jött az esés, a legtöbb befektetőt meglepte az éles reakció – elemzi a helyzetet a New York Times. A brókerek és a piac azért arra számított, hogy a kongresszus megszavazza a csomagot.

A név szerinti szavazásnál egymás után jöttek az igenek és a nemek – a Wall Streeten ugye élőben követték a szavazást, egyre jobban aggódva a kimenetele miatt. Abban a pillanatban, ahogy úgy tűnt, a nemek kerülnek többségbe, megkezdődött a részvények eladása. A CNN jelentése szerint a Dow Jones 600 pontot esett a döntést követően, de a zuhanás nem állt meg. A Dow Jones végül 777 pontot, azaz 7 százalékot esett, a Nasdaq-index 9,14 százalékos, az S&P-index 9,3 százalékos mínuszban zárt.

A Nasdaq 2000 áprilisa óta a legnagyobb százalékos zuhanást szenvedte el, az index 2005 májusi értékre süllyedt. Az S&P 1987 óta nem esett ekkorát százalékos mértékben, pontban soha nem látott mértékben zuhant az index, így 2004 októbere óta nem látott szintre esett 106 pontos zuhanást követően. A Dow Jones 2001 szeptembere óta nem látott mértékben esett százalékos mértékben, pontban azonban minden idők legnagyobb zuhanását produkálta, írja a Portfolio.hu, hozzátéve: az árfolyamok a zárás utáni kereskedésben tovább zuhannak.

Elintézték a világot

Az amerikai piacok zuhanása a világ más tőzsdéit is magával rántotta, írja a Portfolio.hu. A brazil részvénypiac 10 százalékkal zuhant, a kereskedést felfüggesztették. A mexikói piac 7 százalékos mínuszban állt percekkel a kongresszusi döntés után. Az olaj ára 11 százalékkal 95 dollárra zuhant – a piac a világgazdaság lassulására, és így a kereslet csökkenésére számít –, egyedül az arany drágul, az ára 3 százalékkal 910 dollárra nőtt.

A tőzsdék már eleve eséssel indultak az adósságrendező csomag körüli bizonytalanság, a Wachovia gyengélkedése és több európai bank államosítása miatt. Az ázsiai és európai tőzsdék nagy mínuszban zártak, de a Wall Street is lefelé indult reggel. Nemcsak a pénzügyi papírok esnek, a technológiai részvények is mélyrepülésben vannak. A Google például 11 százalékos mínusszal zárt, két éve nem voltak 400 dollár alatt a részvényei, az Apple-papírok 18 százalékot veszítettek értékükből.

Kedden folytatódhat az esés, valószínűleg az ázsiai és európai tőzsdék érzékenyen reagálnak az adósságcsomag elutasítására. Az ázsiai tőzsdék reggel eséssel indítottak, alig néhány perccel a nyitás után a japán Nikkei 2,9 százalékos mínuszban volt, de esett a koreai és az ausztrál tőzsde is. Tokio végül 4,12 százalékos mínuszban zárt.