Vendel
7 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nem kapnak 700 milliárdot az amerikai bankok

2008.09.29. 20:27
Az USA kongresszusának alsóháza hétfőn leszavazta a kormány 700 milliárd dolláros segélyét, amit a bajba került pénzintézetek kaptak volna. A világot így most nem az amerikai állami beavatkozás menti most meg a pénzügyi válságtól. A javaslat bukása évtizedes és történelmi rekordokat döntve rántotta mélyre a világ tőzsdéit, az olaj ára pedig már 100 dollár alatt van. A Fed bejelentette: a jegybankok 630 milliárd dollárt pumpálnak a pénzügyi piacokra. A tőzsdén ma 1200 milliárd dollárt vesztettek a befektetők. Válságtanácskozás a Fehér Házban. A japán Nikkei 4,12 százalékos mínuszban zárt.

Leszavazta az amerikai törvényhozás alsóháza a Bush-kormányzat által javasolt adósságrendező csomagot, amely 700 milliárd dollárral segítette volna ki az Egyesült Államok bajba került pénzintézeteit. A csomagról korábban heves vita folyt a Bush-adminisztráció és a kongresszusi képviselők között, ám hétfő hajnalra, úgy tűnt, megszületett az elvi megegyezés.

Azonban George W. Bush elnök hiába kérte a képviselőket, hogy szavazzák meg a törvényt, elsősorban saját pártjából szavaztak sokan ellene. A csomagot 205-en támogatták, ellene 228-an szavaztak. A demokrata képviselők mintegy 60 százaléka, míg a republikánusoknak csak az egyharmada támogatta a rendkívüli pénzügyi segélyt. A két párt vezetői egymást hibáztatják a kudarc után.

Otromba Nancy

Ezt akarta Bush

Az adósságrendező csomag 700 milliárd dollárjából az állam kivásárolta volna a bankoknál és biztosítóknál felgyülemlett rossz adósságokat, duplájára hízlalva ezzel a költségvetési deficitet. A múlt század harmincas éveinek nagy gazdasági válsága óta ez lett volna az amerikai állam legnagyobb beavatkozása a gazdaságba.

Az első 250 milliárd dollárt akkor lehetett volna elkölteni, amikor a kongresszus megszavazza a javaslatot, további 100 milliárdról az elnök, a maradék 350 milliárdról pedig megint a kongresszus döntött volna, ha átmegy a csomag. A tervek szerint a kormányzat megsegítette volna a nyugdíjalapokat, helyi önkormányzatokat vagy kisebb bankokat.

A republikánusok és demokraták azonnal egymásra kezdtek el mutogatni. Több republikánus vezető is Nancy Pelosit, az alsóház demokrata elnökét tette felelőssé a kudarcért. Azt mondták, hogy a vitában annyira otrombán fogalmazott, hogy ezzel több republikánusnak is elvette a kedvét az igentől. Pelosi a vitában a Bush-kormányt hibáztatta az amerikai gazdaság összes bajáért. John Boehner, a republikánusok alsóházi vezetője azt mondta, hogy Pelosi legalább egy tucat olyan republikánust tántorított el az igen szavazattól, akik korábban már eldöntötték, hogy támogatják a törvényt. Egyébként 13 szavazat hiányzott a 700 milliárdos segély jóváhagyásához. A demokraták azzal vágtak vissza, hogy a republikánus vezetők képtelek voltak meggyőzni pártjuk tagjait, hogy szavazzanak a javaslat mellett. A republikánusok kétharmada szavazott az elnök ellen, az elnökjelölt ellen (McCain ugyanis a csomag mellett áll), és a republikánusok minden vezetője ellen – jellemezte a helyzetet egy demokrata képviselő.

A demokraták máris bejelentették, hogy nagyon gyorsan új tervezetet készítenek, és azt akarják, hogy arról hamarosan újra szavazzanak a képviselők.

George Bush annyit mondott a szavazás után, hogy csalódott. Az tervezi, hogy még hétfőn tárgyal tanácsadóival és összeül a két párt kongresszusi vezetőivel.

Össze kell állítani egy javaslatot, mely működik – jelentette ki Henry Paulson pénzügyminiszter a fehér Házban történt válságtanácskozás után, melyen Ben Bernanke Fed-elnök is részt vett. A demokraták azt állítják, hogy kedden újra összehívják a Képviselőházat, és akár még a héten újra szavazhatnak a csomagról.

A pénzügyi mentőcsomagot az amerikai lakosok jelentős része is ellenezte. A felmérések szerint vasárnap az emberek 33, míg pénteken csupán 24 százaléka támogatta a mentőcsomagot. A válaszadók 32 százaléka határozottan ellenezte a tervezet elfogadását, míg a fennmaradó 35 százalék nem tudott véleményt alkotni a pénzügyi mentőcsomaggal kapcsolatban.

Vonakodtak

A republikánusok egy része még pénteken jelezte a Bush adminisztrációnak, hogy nem ért egyet a pénzügyi terv több pontjával. Akkor a demokratákkal való megegyezés után jelentették be váratlanul, hogy mégsem támogatják azt. Közben Warren Buffett pénzügyi guru is a csomag elfogadása mellett érvelt, mint az egyedüli lehetőség, hogy ne omoljon össze a pénzügyi rendszer.

A javaslatot a konzervatív republikánusok végül azzal utasították el, hogy túl nagy terheket rónának az adófizetőkre. Más republikánusok szerint az adósságrendező csomag támadás a gazdasági szabadság ellen. A szavazás után ugyanakkor azt hangoztatták a republikánusok, hogy továbbra is szeretnének elfogadtatni egy adósságrendező csomagot.

Elvesztették a hitüket

A piacok szintén csalódással fogadták a döntést. "Óriás csalódás ez" – mondta a Jack Albin, a Harris Private Bank vezető elemzője. Az a tény, hogy az indexek már reggel 200 pontos mínuszban indultak, azt jelezte, hogy a piac eleve szkeptikus volt a csomag elfogadását illetően.

Most az sem segít, hogy valószínűleg a csomag egy másik változata kerül majd a kongresszus elé, a befektetők egyszerűen már nem bíznak a törvényhozásban, mondta az elemző. Azzal kapcsolatban is nagy a bizonytalanság, hogy a csomag mennyit tudna segteni a mostani helyzetben. Albin szerint teljesen új módszerekkel kell a piachoz nyúlni, és semmi nem garantálja, hogy ezek a módszerek működni fognak.

A törvényhozásban már az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed sem bízik, legalábbis erre utal az, hogy közölte: a jegybankok 630 milliárd dollárt pumpálnak a pénzügyi piacokba. A döntés közvetlenül azelőtt született, hogy a kongresszus elutasította az adósságrendező csomagot.

A Bloomberg szerint ezzel próbálja megakadályozni a pénzügyi válságot, mely a legsúlyosabb a gazdasági világválság óta. A lépéssel a Fed 330 milliárd dollárral növeli a már meglévő csomagját, mellyel a világ jegybankjainak rendelkezésére bocsát, hogy azok segtség a pénzintézetek likviditását. Az együttműködésben benne van a japán jegybank, az Európai Központi Bank és a Bank of England.

Rohanás a mélybe

A kongresszusi szavazást követően hatalmas zuhanásnak indultak a New York-i indexek. Majdnem kilenc százalékot estek a New York-i indexek hétfőn, két évtizede nem volt ilyen mértékű zuhanás. A tőzsdéken ma 1200 milliárd dollárt vesztettek összesen a befektetők, még soha nem volt ilyen eddig. A Wall Streeten hirtelen jött az esés, a legtöbb befektetőt meglepte az éles reakció – elemzi a helyzetet a New York Times. A brókerek és a piac azért arra számított, hogy a kongresszus megszavazza a csomagot.

A név szerinti szavazásnál egymás után jöttek az igenek és a nemek – a Wall Streeten ugye élőben követték a szavazást, egyre jobban aggódva a kimenetele miatt. Abban a pillanatban, ahogy úgy tűnt, a nemek kerülnek többségbe, megkezdődött a részvények eladása. A CNN jelentése szerint a Dow Jones 600 pontot esett a döntést követően, de a zuhanás nem állt meg. A Dow Jones végül 777 pontot, azaz 7 százalékot esett, a Nasdaq-index 9,14 százalékos, az S&P-index 9,3 százalékos mínuszban zárt.

A Nasdaq 2000 áprilisa óta a legnagyobb százalékos zuhanást szenvedte el, az index 2005 májusi értékre süllyedt. Az S&P 1987 óta nem esett ekkorát százalékos mértékben, pontban soha nem látott mértékben zuhant az index, így 2004 októbere óta nem látott szintre esett 106 pontos zuhanást követően. A Dow Jones 2001 szeptembere óta nem látott mértékben esett százalékos mértékben, pontban azonban minden idők legnagyobb zuhanását produkálta, írja a Portfolio.hu, hozzátéve: az árfolyamok a zárás utáni kereskedésben tovább zuhannak.

Elintézték a világot

Az amerikai piacok zuhanása a világ más tőzsdéit is magával rántotta, írja a Portfolio.hu. A brazil részvénypiac 10 százalékkal zuhant, a kereskedést felfüggesztették. A mexikói piac 7 százalékos mínuszban állt percekkel a kongresszusi döntés után. Az olaj ára 11 százalékkal 95 dollárra zuhant – a piac a világgazdaság lassulására, és így a kereslet csökkenésére számít –, egyedül az arany drágul, az ára 3 százalékkal 910 dollárra nőtt.

A tőzsdék már eleve eséssel indultak az adósságrendező csomag körüli bizonytalanság, a Wachovia gyengélkedése és több európai bank államosítása miatt. Az ázsiai és európai tőzsdék nagy mínuszban zártak, de a Wall Street is lefelé indult reggel. Nemcsak a pénzügyi papírok esnek, a technológiai részvények is mélyrepülésben vannak. A Google például 11 százalékos mínusszal zárt, két éve nem voltak 400 dollár alatt a részvényei, az Apple-papírok 18 százalékot veszítettek értékükből.

Kedden folytatódhat az esés, valószínűleg az ázsiai és európai tőzsdék érzékenyen reagálnak az adósságcsomag elutasítására. Az ázsiai tőzsdék reggel eséssel indítottak, alig néhány perccel a nyitás után a japán Nikkei 2,9 százalékos mínuszban volt, de esett a koreai és az ausztrál tőzsde is. Tokio végül 4,12 százalékos mínuszban zárt.