Ausztria kimarad a Déli Áramlatból?

Ausztria kimaradhat a Déli Áramlat gázvezeték nyomvonalából, s a vezeték Szerbiából Szlovénia felé mehet esetleg tovább Észak-Olaszországba - ezt fontolgatja a Kommerszant című lap értesülése szerint a Gazprom. Az újság úgy tudja, hogy ehhez Alekszej Miller, a Gazprom főnöke pénteken Ljubljanában már meg is szerezte a szlovén államfő támogatását. Ugyanakkor a Kommerszant hétfői számában hozzátette: a szlovén vezetővel folytatott tárgyalás témáinak közzététele valószínűleg azt a célt szolgálja, hogy a Gazprom jelezze Ausztriának, amellyel az utóbbi időben kiéleződött a viszonya, hogy a Déli Áramlat elkerülheti az országot.

A lap szerint Szlovénia Déli Áramlatba való bevonásának lehetősége eléggé váratlannak tűnik. Mindeddig ugyanis úgy tekintették, hogy a vezeték szárazföldi útvonala készen áll: a gáz Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Ausztrián át jutna Észak-Olaszországba, illetve egy másik ágon Görögországon keresztül Dél-Olaszországba - az utóbbi szakaszról április végén szándékoznak aláírni a megállapodást.

Elhidegültek

A Kommerszant emlékeztetett rá, hogy a Gazprom és az osztrák OMV viszonya még januárban, közvetlenül az együttműködési megállapodás aláírása után romlott meg. A dokumentum szerint a Gazpromnak 50 százalékot kellett volna kapnia a baumgarteni közép-európai elosztóból, s az OMV-vel közösen földalatti tárolókat kellett volna építenie Ausztriában és a környező országokban. Néhány nap múltán azonban kiderült, hogy a Gazprom nem szándékozik gázt eladni azoknak a kereskedőknek, akik már lekötöttek maguknak kapacitást a transz-ausztriai vezetéken. A monopólium ezt azzal indokolta, hogy ellentétben állna stratégiai céljával, hogy minél több gázt adjon el közvetlenül a végső felhasználóknak. Szakértők szerint azonban lényegében arról van szó, hogy a Gazprom és az OMV "egyszerűen nem osztotta meg egymás között az ausztriai belső piacot".

Ausztria részvétele a Déli Áramlatban mindenesetre kérdésessé vált, a projektben való részvételről azonban megállapodás sem Szlovéniával, sem Ausztriával nem jött még létre, s a Kommerszant forrásai szerint a két lehetőség közül egyik sem zárható ki.

Új jelölt a Nabuccóban?

A lengyel PGNiG gázmonopólium vizsgálja annak lehetőségét, hogyan csatlakozhatna alvezetékkel a Nabucco-gázvezetékhez. A cég felügyelő bizottságának elnöke a Parkiet cím lapnak nyilatkozva kijelentette: sok múlik azon, hogy iráni gázszállításokat tudnak-e biztosítani a Nabucco-tervhez. Lengyel ágazati szakértők szerint a PGNiG-nek már átfogó beruházási tervei vannak, ezekben kevés játéktér mutatkozik a pótlólagos befektetések számára. Ugyanakkor a lengyel energiaárakat szabályozó hatóság a PGNiG által tervezett mintegy egyharmados gázáremelési tervet kevesebb mint felére vette vissza, tehát a pótlólagos beruházási források is szűkösebbek lesznek a cég számára.

Márciusban jelentős lépést tett az EU támogatta Nabbuco földgázvezeték tervezése: az Európai Bizottság és a török kormány megállapodott abban, hogy a vezeték kiindulópontja Európa felé a török főváros, Ankara közelében lévő Ahibozban lesz. Az EU pénzügyileg is segíteni fogja az infrastruktúra kiépítését Ahibozban, amely így fontos elosztóközponttá fejlődhet, mondták a minisztériumban. A Nabucco tervezése, úgy tűnik, lendületet kapott azóta, hogy február elején a német RWE energiavállalat hatodik tagként csatlakozott a tervező-kivitelező konzorciumhoz, amelyet addig a török BOTAS, a Bulgargaz, a román Transgaz, a Mol és az osztrák OMV Gas International alkotott. A konzorcium bővítését hosszas huzavona előzte meg, mert Törökország politikai okokból ellenezte a korábbi jelölt, a Gaz de France csatlakozását a csoporthoz.

A Nabucco megépítéséhez számos országgal kell megállapodni, mert a jelenleg közel 5 milliárd eurós költséggel az első fázisban 30 milliárd köbméteres kapacitásúra tervezett, 3300 kilométeres vezeték - amely Közép-Ázsiából szállítana földgázt Európába 2012-től vagy 2013-tól Oroszországot elkerülve - Törökország keleti határától Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon át halad majd az alsó-ausztriai, baumgarteni elosztóközpontig.

Lengyel-ukrán összefogás Moszkva kikerülésére

Lengyelország és Ukrajna közösen tanulmányt készít egy nemzetközi olajvezeték lehetőségéről, amely a Kaszpi-tengerről hozna olajat a Balti-tengerhez, Oroszországot megkerülve, egyebek között erről írtak alá megállapodást hétfőn Varsóban Lech Kaczynsk lengyel és Viktor Juscsenko ukrán államfő jelenlétében. A tanulmány várhatóan májusban megjelenik Kijevben, mondta az ukrán elnök. A nemzetközi olajvezeték elvi tervében már korábban megállapodott Ukrajna, Lengyelország, Litvánia, Grúzia és Azerbajdzsán, erről októberben a litván fővárosban írtak alá megállapodást.

A vezeték ukrajnai része már készen áll: 2002-ben nyitottak meg egy olajvezetéket a fekete-tengeri Odessza és az ukrán-lengyel határnál lévő Brodi között, eredetileg azzal a céllal, hogy csökkentsék Ukrajna olajimportját Oroszországból, illetve lehetővé tegyék olaj továbbítását Európába. Ukrajnának azonban nem sikerült sehonnan sem kőolajat szereznie a vezeték számára, ezért 2004 óta orosz kőolaj áramlik a Fekete-tenger-Brodi vezetéken.