Európát fenyegeti az orosz–belarusz gázháború

A gázszállítás felfüggesztésével fenyegeti Fehéroroszországot az orosz gázipari monopólium, a Gazprom. Az állami tulajdonú nagyvállalat a tavalyihoz hasonló gázárvitába keveredett, de ezúttal nem a nyugatos Ukrajnával, hanem a Moszkva hűséges szövetségesének számító Belarusszal, Európa utolsó diktatúrájával.

Belarusz, ami hivatalosan államszövetséget alkot Oroszországgal, jelenleg a Gazprom belföldi tarifájáért, 47 dollárért kap ezer köbméter orosz gázt. A Gazprom azonban most - még mindig felettébb kedvezményes - 110 dolláros árat kíván kérni a gáz ezer köbméteréért (az európai országoktól 210-250 dollárt kérnek).

A Gazprom fenyegetései szerint amennyiben nem születik meg az ármegállapodás, 2007. január 1-én, moszkvai idő szerint reggel 10 órakor felfüggesztik a Belaruszba tartó gázszállítást. Belarusz ezután - Ukrajnához hasonlóan - a Nyugat-Európába tartó szállítmányok megcsapolásával elégíthetné ki gázszükségletét.

Ahogy 2006 elején Ukrajnában, most Belaruszban is az a helyzet, hogy a gázvezetékek egy szakasza nem az orosz gázipari cég, hanem az állam kezében van. És ahogy Ukrajnában is, most is a gázvezeték megszerzése a játszma igazi tétje. Ezt jelzi az is, hogy a Gazprom már tett egy olyan ajánlatot, hogy amennyiben a gázár felét készpénzben, a másik felét a vezetéket üzemeltető társaság részvényeiben kapja meg, 105 dollárért szállítana gázt Belaruszba.

Az újabb gázháború ismét azt bizonyítja, hogy Moszkva fegyverként használja állami tulajdonú gázipari vállalatait, és saját kézben akarja tudni a gázszállításokat is. A háborúból azonban most az ellenfél, Lukasenko elnök is profitálhat. A vitatott legitimitású, az EU-ban nemkivánatos diktátor, aki eddig az államszövetség szószólója volt, most a belarusz függetlenség védelmezőjeként egy platformra kerülhet a nacionalista ellenzékkel.

Rövid zárlat

A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, Hegedűs Miklós a vita néhány napon belüli lezárására számít. Szerinte az egykori szovjet tagállamoknak tudomásul kell venniük, hogy önállóságuk egyik következményeként Oroszország nem fog nekik a saját, belföldi áraiért a gázt exportálni, bár a korábban Ukrajna, most Belarusz esetében érvényesíteni kívánt árszint még mindig jelentősen elmarad a világpiacitól. Hegedűs szerint ugyanakkor a ukrán–orosz viszonynál lényegesen jobb belarusz–orosz politikai viszony arra enged következtetni, hogy Moszkva politikai vagy gazdasági értelemben hajlandó lesz valamiféle, a vita mielőbbi rendezését szolgáló kompenzációra.

Az Ukrajnán keresztül menő vezetékhálózat kapacitása kétszerese a fehéroroszországinak, így a mostani gázvita az európai exportban is kisebb jelentőségű, mint az 2005 végén, 2006 elején zajlott háború, mondta Hegedűs Miklós. A helyzetértékeléshez hozzátartozik az is, hogy az elsősorban Németország és néhány észak-európai állam ellátását érintő belarusz vezetékek esetleges átmeneti kiesése vagy megcsapolása a felhasználói oldalon is kisebb veszéllyel jár: az érintett országok energiafelhasználásában jóval kisebb szerepet játszik a gáz, az alternatív energiahordozók lényegesen elterjedtebbek, mint, mondjuk, Magyarországon.

Minket nem érint

Magyarország semmilyen módon sem érintett a mostani gázvitában, hangsúlyozták a gazdasági minisztérium kommunikációs osztályán. Magyarország csak az ukrán vezetékeken jut orosz gázhoz, és ebből a gázból Nyugat-Európába nem, csak a Balkánra továbbítunk, azaz arról sem lehet szó, hogy a belarusz helyzet miatt a tranzitszerepünk nagyobb jelentőségűvé válna.

Közvetett hatásai azonban lehetnek a mostani gázvitának is, hívta fel a figyelmet Hegedűs Miklós. A politika hajlamos az ilyen helyzeteket azonnali, gazdasági szemszögből megkérdőjelezhető intézkedésekkel lereagálni. Ha irracionális energiapolitikai döntések születnek, az egész Európa versenyképességét befolyásolhatja, hangsúlyozta a szakértő, aki szerint "télen nem szabadna energiapolitikai döntéseket hozni". A már megszületett magyar kormánydöntésről, az 1200 milliárd köbméteres gáztároló építéséről ugyan úgy véli, hogy az szükségszerű volt, de általánosságban fennáll a veszély, hogy Európa túlzott, gazdasági szempontból nem indokolható tárolókapacitás kiépítésébe fog.

Nem kellenek nagy tárolók

A tárolók ugyanis sohasem lesznek képesek átmeneti, igen rövid időszakon túl az ellátás biztosítására, és nem is lehet ez a szerepük. Hegedűs Miklós szerint sokkal inkább arra lenne szükség, hogy az európai országok igyekezzenek korlátok közé szorítani felhasználásukat, támogassák az alternatív energiaforrások használatát. Ebben jelentős szerepe lehet például Magyarországon az áremelésnek: a szakértő szerint a nyomott, a piacitól elmaradó árak ugyanis nemcsak abban az értelemben növelik a gázfüggőséget, hogy a fogyasztók meg sem fontolják, milyen más energiahordózót lenne érdemes használniuk, hanem a pazarló fogyasztással is.

Megoldást sürget az EU

Az Európai Unió az orosz Gazprom gázipari monopólium és Fehéroroszország közötti elmérgesedő vita " gyors megoldására" szólította fel a feleket. Andris Piebalg energiaügyekben illetékes EU-biztos csütörtöki közleményében hangsúlyozza, hogy a vita érintheti az Európai Unió földgázellátását. Az EU olyan gyors és megfelelő megoldást vár a felektől, amely "nem teszi kérdésessé a földgáz EU-nak történő tranzitálását" - olvasható. Az Európának szállított orosz fölgáz mintegy 30 százaléka Fehéoroszországon keresztül jut el az unióba. Piebalgs hozzátette, hogy január 4-re összehívja a Földgáz Koordinációs Csoportot a helyzet kiértékelésére. A bizottság által elnökölt, és a földgázellátás fenntartásán ügyködő csoport munkájában az uniós tagországok kormányainak, iparvállalati és fogyasztói szervezeteinek képviselői vesznek részt.

"A Gazpromnak 2007. január elsején reggel tíz órától nem lesz semmilyen alapja a fehérorosz fogyasztóknak történő szállításokra, amennyiben addig nem lesz megkötve a jövő évre szóló gázszállítási szerződés" - hangsúlyozta Alekszej Miller, az állami ellenőrzésű orosz monopólium vezérigazgatója, megjegyezve, hogy Gazprom levélben figyelmeztette Németországot, Lengyelországot és Litvániát, amelyek ellátását a fehéroroszországi gáztranzit esetleges megakadása a legérzékenyebben érinthet. Miller rámutatott, hogy Fehéroroszország "destruktív álláspontra" helyezkedett négy nappal a gázárról Oroszországgal kötött szerződés lejárta előtt, és megfenyegette Minszket: ha nem fogadja el a Gazprom keddi "példátlan" ajánlatát, akkor nemcsak ezer köbméterenként 200 dolláros (négyszeres) gázárral számolhat, hanem még exportvámmal is, ami további 60 dolláros emelést jelentene.

Alekszandr Medvegyev vezérigazgató-helyettes jelezte, hogy a Gazprom nem tudja teljes mértékben pótolni az Európának szánt tranzitgázt, ha Fehéroszország elszánja magát a megcsapolására. "Ha Fehéroroszország annyit vesz el a tranzitgázból, mint amennyit maga fogyaszt, akkor a teljes kompenzálás lehetetlen, kiváltképpen hosszabb ideig" - ismerte el Medvegyev egy telefonkonferencián. A fehérorosz import fogyasztás meghaladja az évi húszmilliárd köbmétert, míg a Jamal-Európa tranzitvezetéken mintegy 30 milliárd köbméter gáz áramlik Európába.