Szűkül a kör
Az érdeklődők körét azonban szűkíti, hogy a horvát jegybank számos bankot kizárt a versenyből. A jegybank blokkolná az Erste, a Raiffeisen, az Intesa tulajdonszerzését, állítólag nem adná áldását az OTP Bankra sem, miközben a KBC-t nem piaci jelenléte miatt, hanem a résztulajdonában álló Nova Ljubljanska Bank vitatott horvát elszámolásai miatt nem preferálja. A KBC-vel kapcsolatban a horvátok egyelőre még makacsok, de bizonyos vélemények szerint nem kizárt az engedély megadása, ugyanis a jegybank nem szeretne osztrák vagy olasz vevőt.
Az OTP elméletileg beleesik a horvát jegybank által blokkolt pénzintézetek sorába, pedig nem rendelkezik akkora piaci súllyal, amely a Splitskával együtt felforgatná a piacot.
A 800 millió eurós vételár alaposan kifosztaná az OTP-t, a Splitska mellett így csak egy nagyobb bank megvételére lenne esély. Ennek ellenére ez egy kellemes probléma lenne, mivel jelenleg nem áll úgy a helyzet, hogy könnyű lenne akármit is megvenni. A Splitska megvásárlása szabályozási problémákba ütközik, a CEC esetében a román kormány habozik (nem nagyon akarják megadni a várt 650 millió eurót), a szerb Vojvodjanska iránt hatalmas a verseny, míg az utolsó eladó ukrán nagybank, az Ukrsotsbank is számos veszélyes ellenfél figyelmét felkeltette.
Ha a 4 nagy célpont közül egyet sem sikerül megszerezni az OTP Banknak, akkor jöhetnek a B tervek. Mind a négy országban lehet vásárolni még második vonalbeli bankokat, igaz segítségükkel csak Horvátországban lehet értelmezhető piaci méretet felépíteni, és a nagy növekedés elmaradna. Az OTP a régióban leginkább meglévő bankok átalakításában mutatott fel sikereket, az organikus építkezésben eddig nem jeleskedett. Ugyanakkor azt is érdemes megfontolni, hogy a befektetők valószínűleg nem tolerálják a végtelenség a régiós banktranzakciók árának emelkedését. Nem tudni, hogy melyik út vezet sikerre.