Mi lesz Csehországban?

2008. augusztus 7-én a Cseh Nemzeti Bank több mint két és fél éves kamatemelési ciklust tört meg irányadó kamatának (a kéthetes repo ráta) 25 bázispontos csökkentésével. A kamatszint 2007 folyamán összesen négy lépésben 2,5-rõl 3,5 százalékra nõtt, ezt követte 2008 februárjában egy újabb 25 bázispontos emelés. A szigorítás elsõdleges oka Csehország esetében is a gyorsuló infláció megregulázása volt. A korona 2008 elejétõl bekövetkezett folyamatos euróval szembeni erõsödése miatt azonban az idei év februárja óta már nem változtatott a kamaton a cseh jegybank.

A korona erõsödésében Magyarországhoz hasonlóan ugyancsak szerepet játszottak a romló inflációs helyzet miatt kialakult kamatemelési várakozások. Az elõzõ év július végéhez képest az idei év július végén a cseh nemzeti valuta 17 százalékkal, de még az elõzõ év decemberéhez képest is 11 százalékkal erõsödött az euróval szemben. Vélhetõen ez a mérték a jegybankot is elgondolkodtatta, különösen a jelenlegi helyzetben, amikor az Uniós régebbi tagállamaiban tapasztalható erõteljes gazdasági lassulás magában is jelentõsen szûkíteni látszik a cseh vállalatok exportlehetõségeit, s ehhez járulnak még az erõs korona miatti veszteségek bizonyos ágazatokban.

A kamatcsökkentés tehát elsõ ránézésre racionális döntés volt a cseh jegybank részérõl, az elemzõk nagy része azonban mégis meglepõdéssel vette tudomásul a lépést. A fogyasztói árak éves emelkedési üteme 7,5 százalékon tetõzött januárban egy durva megugrást követõen (melynek során mindössze négy hónap alatt emelkedett idáig a szeptemberben még 2,8 százalékos mutató). Innen azonban mérsékelt, de stabil csökkenést mutatva júniusra 6,7 százalékra csökkent a fogyasztói árak emelkedésének éves üteme, ami a tovább emelkedõ energia- és élelmiszerárakra tekintettel fõként az árfolyam komoly erõsödésének volt köszönhetõ. Ugyanakkor a jegybanki kamatvágást követõ napon nyilvánosságra hozott júliusi inflációs adat újbóli gyorsulást mutat: az éves index 6,9 százalékos növekedést jelez.

A kamatlépés indoklásában a cseh jegybank arra is hivatkozott, hogy a jelenlegi árfolyamszint tartósulása esetén a középtávú (ez az ottani terminológiában négy-hat negyedévnek felel meg) inflációs cél alulról kerülne elvétésre. A jelenlegi cél 3 százalék +/- 1 százalékos célsávval, és a cseh nemzeti bank aktuális inflációs elõrejelzése azzal számol, hogy már 2009 januárjára 3 százalék magasságába csökken az infláció éves változási üteme, míg 2009 végére ez a mutató már csak 2,2 százalékos értéket mutat.

A júliusi adat fényében azonban meglehet, hogy túl optimista a jegybank által felvázolt dezinflációs pálya. Tény, hogy egy jelentõsebb csökkenés a bázishatások miatt 2008 szeptemberétõl kezdõdõen biztosra vehetõ. Ettõl függetlenül számos elemzõ úgy gondolja, hogy nem egyszerûen az inflációs cél alulról való elvétése nem reális veszély, hanem akár az is elõfordulhat, hogy a felülrõl való elvétés lehetõségével is számolni kell a késõbbiekben. Ennek elsõdleges oka, hogy a koronának a kamatemelést megelõzõ szinten való tartósulása mellett is még további kamatemelést áraztak be a pénzpiacok. Most, hogy a kamatemelés nem egyszerûen elmaradt, hanem vágást hajtott végre a jegybank, a cseh nemzeti valuta árfolyama akár egy tartósabban gyengülõ pályára is kerülhet.

Egy másik veszély az inflációs várakozások ragadóssága. Az elmúlt években a cseh állampolgárok hozzászoktak az alacsony (éves szinten bõven 3 százalék alatti) áremelkedésekhez, s nem tudni hogyan reagálnak a jelenlegi magas áremelkedésekre, milyen mértékben építik be azokat várakozásaikba. Mivel a közeljövõben a közvetett adónemek változtatására (ami egészében emelést jelent majd) is sor kerül, több elemzõ is attól tart, hogy másodlagos inflációs hatások mutatkoznak, s a dezinfláció korántsem lesz olyan gyors, mint azt a jegybank várja.

A bank álláspontja mindenesetre valószínûleg világosabbá válik az augusztus 11-ével kezdõdõ héten nyilvánosságra kerülõ új inflációs jelentésbõl. Vélhetõleg a piac is nagyon várja az információt, mert a korona gyengült ugyan a kamatvágást követõen, de érdemi mozgást még nem mutatott. Megfelelõ jegybanki kommunikációval kis eltérésekkel megismétlõdhet a magyarországi eset (amikor júniusban a Magyar Nemzeti Bank az elemzõi várakozásokkal szemben nem emelt kamatot, s utólag a forint árfolyamának alakulása igazolta a döntését). Most a cseh kamatvágásról derülhet ki, hogy az elemzõi várakozásokkal szemben meghozott döntés nem fog lényeges koronagyengüléshez vezetni, viszont megállítja a korona további, immár nem kívánatos erõsödését, hiszen a jelenlegi árfolyamszint mellett az inflációs cél jó eséllyel teljesülhet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!