Jön az ingyenpénz korszaka?

2008.11.04. 08:09
A várakozások szerint a múlt heti kamatvágással nem ért véget a Fed agresszív kamatcsökkentési sorozata, sőt nem kizárt, hogy hónapokon belül nulla százalékos szintre kerül az irányadó ráta. Egyelőre kérdéses, hogy a Fed hogyan oldja majd meg az egyre nyilvánvalóbbá váló deflációs-recessziós problémát.

A jelenlegi helyzetben azonban elképzelhető, hogy a későbbiek során a Fed nulla százalékos irányadó rátája ellenére sem találja majd kellően lazának monetáris kondícióit , ezért egy a jelenleginél hosszabb futamidejű irányadó instrumentumra vált. Ez azonban csak abban az esetben következhet be, ha a Fed likviditásfokozó intézkedései nem járnának sikerrel és a gazdasági kilátások gyengülése miatt a monetáris kondíciók további lazítására lenne szükség. A nulla százalékos kamat csupán a pénzintézetek jegybanki tartalékaira és a bankközi hitelekre vonatkozna, a fogyasztóknak továbbra is kellene fizetniük valamilyen minimális mértékű kamatot.

Miért is kellene egy hosszabb futamidejű irányadó instrumentumot választani? A munkaerő- és lakáspiaci folyamatok gyengülése, valamint a pénzügyi válság súlyosbodása a kereslet számottevő gyengüléséhez vezetett az USA-ban (és globálisan), ami miatt igencsak felerősödtek a deflációs (az árszínvonal tartós csökkenésétől való) félelmek.

Bár a Fed közgazdászai szerint a deflációs veszély alacsony - de nem nulla -, nulla százalékos kamatszint mellett az árszínvonal tartós csökkenése jelentős fejtörést okozna a jegybankárok számára - hiszen amiatt, hogy a nominális kamatszint nem vehet fel negatív értéket, nem tudná kellő mértékben csökkenteni a reálkamatlábat. A Fed jelenleg magas a fogyasztói árindex, a stabil inflációs várakozások, és a laza infláció- munkanélküliség kapcsolat miatt nem lát komolyabb deflációs veszélyt.

A kilencvenes években Japán már belesett ebbe csapdába, de fontos megjegyezni, hogy az akkori japán és a jelenlegi amerikai helyzet között igen jelentős különbségek vannak. A legfontosabb, hogy bár a pénzügyi válság súlyosbodása miatt a semleges kamatláb (az a kamatláb, amely biztosítja a gazdaság és az árak stabilitását) a nominális kamatláb alá csökkent az USA-ban - korlátozva a Fed lehetőségeit - a magasabb termelékenység miatt a semleges kamatláb is magasabb, mint az akkori Japánban, ami a Fed-nek nagyobb teret biztosít a kamatvágásra és a gazdaság élénkítésére.

A semleges kamatláb a kormányzat gazdaságélénkítő és a Fed likviditásfokozó intézkedéseinek köszönhetően azonban újra emelkedhet, növelve az irányadó rátában rejlő gazdaságélénkítési lehetőségeket - nyilatkozta Mark Gertler a New York-i egyetem közgazdásza a Financial Timesnak. A kérdés már csak az, hogy ezek az intézkedések eredményesek lesznek-e. Ha nem akkor nincs más hátra, mint egy hosszabb futamidejű irányadó instrumentum választása. Ekkor a Fed a rövid kamatokat hosszabb távon nulla vagy akörüli szinten tartani, miközben hosszabb lejáratú kölcsönöket magasabb kamatláb venne.

Egy új irányadó instrumentum választásának esélyét növeli, hogy a pénzpiaci bizalmatlanság növekedése miatt a fed funds rate (az a kamatszint, ami mellett a bankok hajlandóak egymásnak hitelt nyújtani, változását a Fed nyíltpiaci műveletek segítségével befolyásolhatja, az irányadó ráta körül ingadozik) az elmúlt két hétben folyamatosan egy százalék alatt volt.