Megnyílhat a katonai beszerzési piac az unióban

2005.11.22. 09:16
Az EU-tagállamok önkéntes alapon liberalizálják évi 30 milliárd euró értékű hadiipari piacukat. A külügyminiszterek ismét bírálták Londont, amiért nem áll elő konkrét javaslatokkal a hosszú távú költségvetésről, írta a Napi Gazdaság.
Az EU-tagországok védelmi miniszterei - Dánia kivételével - tegnap megállapodtak katonai beszerzésük önkéntes szabályozásáról, amely megnyitja az eddigi nemzeti piacokat más tagállamok előtt. Az egymillió euró fölötti tenderekre jövő júliustól - nem kötelezően - meghívhatnak külföldi cégeket is, ami hosszabb távon elvezethet az európai hadiipar megteremtéséhez, írta a Napi Gazdaság.

A tagállamok eddig különleges nemzeti érdekre hivatkozva a védelmi iparra nem terjesztették ki a belső piacra vonatkozó szabályozásokat. Ez a mostani, az "önkéntesség" elvét hangsúlyozó rendelkezés is sok kivételre ad lehetőséget, így például eleve nem vonatkozik a nukleáris és vegyi eszközökre. Így is elvileg évi 30 milliárd euróra rúg az a hadiipari forgalom, amelyre a tenderkiírások az interneten lesznek követhetőek.

Bár az Európai Bizottság szívesebben látná, ha a hadiipar is bevonulna a belső piac "kötelékébe", az önkéntességi megállapodástól is nagyobb versenyt vár, ami letörheti az árakat. Az EU középtávú költségvetéséről folyó vitában a soros brit elnökség javaslatának hiányában csak az eddig ismert álláspontok ismétlésére szorítkoztak a külügyminiszterek, bár ezt eltérő temperamentummal.

A finn külügyminiszter például nem is volt hajlandó hozzászólni a "vitához", Karel de Gucht belga külügyminiszter pedig egyenesen időpocsékolásnak tartotta a tegnapi egyeztetést és felszólította Londont, hogy ne foglalkozzék más ügyekkel, koncentráljon a költségvetésre.

Jack Straw brit külügyminiszter csak annyit árult el, hogy december elején tárják javaslataikat a többiek elé, december 7-én rendkívüli külügyminiszteri fordulót szentelnek a kérdésnek, amelyet majd a 16-i csúcstalálkozó szentesíthet. Többek szerint azonban a hátralévő csekély idő nem lesz elegendő az ellentétek tisztázására, ezért többen - köztük Baráth Etele, az európai uniós ügyek magyar minisztere - garanciát sürgettek az új tagok kohéziós felzárkóztatási alapjainak biztosítására arra az esetre, ha késik a költségvetés elfogadása.