Az EU adóügyi biztosa nem tartja elfogadhatónak, hogy miközben uniós polgárok százmilliói tisztességesen adóznak a bevételeik után, addig „bizonyos körök” megkerülik a közteherviselést, írja legfrissebb számában a Heti Válasz.
Kovács szerint a nemzetközi pénzügyi válság részben az átláthatóság hiányából fakadt, márpedig ha valami nem transzparens, az éppen az offshore cégek működése. Becslések szerint évi 250 milliárd euró tűnik el az unióban adócsalás miatt.
A lap idézi Nicolas Sarkozy, az EU soros elnöki tisztét betöltő Franciaország államfőjének nyilatkozatát, aki szerint „ki kell iktatni azokat az árnyékzónákat, amelyeket az offshore központok jelentenek”.
Noha az unióban 2005 júliusa óta direktíva biztosítja, hogy ha egy bank kamatjövedelmet fizet egy külföldi ügyfelének, erről értesítenie kell a betétes saját országának adóhivatalát, a közteher-elkerülést mégsem sikerült felszámolni.
A titok nyitja végül az volt, hogy a pénzintézetek külföldi ügyfelei nem feltétlenül magán-, hanem jogi személyként (egy cég mögé bújva), és nem bankbetétekben, hanem más befektetési formákban fialtatták pénzüket. Kovács László szerint tehát célszerű a fenti direktívát kiterjeszteni a jogi személyek megtakarításainak hozamára is, "hogy csökkentsük az adóparadicsomok vonzerejét".
Az adóügyi biztos előremutató jelnek nevezte, hogy Svájc és Liechtenstein pénzügyminisztere egyaránt kész tárgyalni a módosításokról (kétséges ugyanakkor, hogy a karibi térség vagy Közép-Amerika offshore zónáit be lehet-e vonni egy ilyen megállapodásba). Sarkozy mindenesetre érzékeltette: az uniónak van azonnali cselekvési lehetősége, például a tagállamok pénzéből megsegített bankoknak megtilthatják, hogy offshore helyszínekkel üzleteljenek, olvasható a Heti Válaszban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
