Terjedőben az egykulcsos szja

2005.08.25. 07:34
Elsőként Görögország vezeti be az egykulcsos átalányadót a régi tagállamok közül, és Németországban is komolyan felmerült ennek lehetősége. Magyarországon nem tervezik a bevezetést.
Elsőként a régi tagállamok közül Görögországban vezetik be az egykulcsos személyi jövedelemadót (flat tax). Az átalányadózás kelet-európai sikere ellenére Magyarországon a kormánypártok és a Fidesz berkeiben sincsenek tervek a bevezetésére.

A görög szja-reform 2007-ben kezdődik, és több lépésben 2010-től állnak át a jövedelmek egységes, 25 százalékos adóztatására, egyúttal pedig a meglévő adókedvezmények felszámolására - közölte Jorgosz Alogoszkufisz pénzügyminiszter. Mivel az államháztartás hiánya tavaly elérte a GDP 6,5 százalékát, a cél nem az adóterhek csökkentése (Athén 2006-ban már 3 százalék alatti, tehát a stabilitási paktumban előírtaknak megfelelő hiányt szeretne), hanem az adócsalások megfékezése. Görögországban az eltitkolt jövedelmek aránya becslések szerint az uniós átlag háromszorosa.

Komoly vita

Németországban is komoly vita kezdődött az egykulcsos rendszer bevezetésének lehetőségéről. Nyíltan támogatja a flat tax ötletét a szeptember 18-i választások fő esélyesének tekintett CDU valószínű pénzügyminiszter-jelöltje, Paul Kirchhof korábbi alkotmánybíró, aki korában szintén a 25 százalékot nevezte meg a lehetséges egyetlen kulcsként, s már 2007-től átállna az egyszerűsített rendszerre. Pártja azonban hivatalosan csupán szerény módosításokat támogatna az szja-rendszerben, így például a felső kulcs 42 százalékról 39-re csökkentését, s az alsó kulcs 15-ről 12-re való leszállítását. Nem szimpatizál az egykulcsos rendszerrel a CDU testvérpártja, a bajor CSU sem. A jelenleg kormányzó SDP antiszociálisnak bélyegzi a flat taxet, a CDU potenciális koalíciós partnere, a liberális FDP azonban támogatja Kirchhofot.

Az egykulcsos adó eddig már számos kelet-európai országban bevált, gazdaságélénkítő és a jövedelmeket kifehérítő kedvező hatása nagyobbnak bizonyult, mint a vélt szociális igazságtalanság miatti tiltakozás. Pártolói általában azzal érveltek, hogy a gazdagokat a rengeteg adókedvezmény rendszerében és a jövedelemeltitkolás miatt a progreszszív szja mellett sem terheli arányaiban nagyobb adóteher, mint a szegényeket.

Magyarországon az MSZP-SZDSZ kormánytöbbség novemberben fogadja el az Országgyűlésben azt a törvényjavaslatot, amely nemcsak 2006-ra, hanem öt évre előre jogszabályban rögzíti az adóváltozásokat. A még a nyár elején meghozott politikai döntés szerint elvetették az általuk is csak kvázi egykulcsosnak nevezett adórendszer ötletét. A tervek szerint a személyi jövedelemadónak a jövő évtől 36 és 18 százalékos kulcsa lesz, az alsó kulcs sávhatára emelkedik majd folyamatosan 2010-ig. Legalábbis ezek a tervek élnének, ha jövőre is szocialista-liberális többség győz a parlamenti választásokon: az adójogszabályok módosításához ugyanis feles többségre van szükség. A Fidesz őszre ígéri gazdaságpolitikai javaslatait, az egykulcsos adóról Navracsics Tibor, Orbán Viktor pártelnök kabinetfőnöke júliusban azt mondta: nem igazán híve az egykulcsos adórendszernek, ha a Fidesz eseteleges kormányra kerülésekor ennek bevezetésére rákényszerülne, akkor kellene találni igazságosságot célzó módszereket is.