Magyarország lemondott a 2010-es euróról

2006.07.26. 16:13
Az útépítési kiadások költségvetési elszámolása is rávilágít arra a tényre, hogy lehetetlen lesz teljesíteni a 2010-es eurócsatlakozási céldátumot, de "ez csak annak felismerése, ami már eddig is világos volt" - vélik a Goldman Sachs londoni elemzői. A feltörekvő piaci szakértők szerint a magyar kormány jól teszi, hogy a költségvetésen belül számolja el az autópálya-kiadásokat. Egyben levonják a következtetést: Magyarország lényegében lemondott az euró 2010-es bevezetéséről.

Összességében kedvező fogadtatásra lelt a londoni elemzői közösségben Veres János pénzügyminiszter bejelentése arról, hogy javasolta a kormánynak az autópálya-építési kiadások költségvetésen belüli elszámolását. Több londoni elemző értelmezése szerint Magyarország ezzel gyakorlatilag feladta a 2010-es eurócsatlakozási céldátumot.

Veres János előző nap az MTI-nek azt mondta: a kormány az eddigi hiánycélon túl tervezte az autópálya-költségek elszámolását, ezért "azt javasoltam, hogy a kormány vizsgálja felül a vitákra alapot adó eddigi elszámolási gyakorlatot". Később, Brüsszelben, Joaquín Almunia uniós pénzügyi biztossal tartott megbeszélése után kijelentette: a találkozón az euró bevezetésének időpontjáról nem tárgyaltak, de erről egyelőre nincs is kialakult álláspont, és a benyújtandó konvergencia-program tartalmazza majd a tervezett céldátumot.

Hallgattak Almuniára?

A JP Morgan globális befektetési csoport londoni részlegének szerdán kiadott napi európai feltörekvő piaci elemzése ez utóbbi kijelentésből tényszerűen azt a következtetést vonta le, hogy Magyarország "hivatalosan feladta" a 2010-es csatlakozási céldátumot. A ház véleménye szerint valószínűleg az vezetett a költségvetési hiányterveknek az autópálya-kiadásokkal történt megemeléséhez, hogy Almunia "kedvezőtlen visszajelzést adott" az útépítési költségeknek az új konvergenciaprogramon kívüli elszámolási szándékára.

Az elemzés szerint a JP Morgan mindezek alapján - "némi költségvetési elcsúszást is feltételezve" - 2006-ra ESA-szabvánnyal számolva 10,3 százalékos államháztartási hiánnyal számol, és mivel kételyei vannak a konszolidáció további ütemével kapcsolatban, még 2008-ra is 6 százalék körüli hiányt vár. A ház továbbra is 2014-re jósolja Magyarország euróövezeti csatlakozását, és várakozása szerint a hivatalos céldátumot is több évvel, "2012 körüli időpontra" fogják kitolni.

A JP Morgan nincs egyedül a londoni elemzői közösségben a 10 százalék feletti idei hiányjóslatával. A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő által július elején, az európai szuverén besorolások távlati kilátásairól a londoni Cityben tartott szakszemináriumon elhangzott: a cég az egyensúlyi csomaggal együtt is a GDP-érték 11 százalékára várja az idei magyar államháztartási hiányt, és még 2008-ban is "a 8 százalékos tartományban", 2009-ben pedig "a 7 százalékos tartományban" valószínűsíti a deficitet (a nyugdíjreform és az autópálya-építés költségeit is belevéve, amelyek együtt az S&P számítása szerint évente a GDP-érték 2,5 százalékát teszik ki).

Hosszabb távon kedvező hír?

A Goldman Sachs befektetési csoport szerdai londoni elemzése szerint "hosszabb távon kedvező hír" az autópálya-kiadások költségvetési elszámolása, és az, hogy Magyarországnak jelenleg "nincs egyértelmű eurócsatlakozási céldátuma". A GS londoni részlegének szakértői szerint a költségvetési számok most "rondábbak lesznek", ami rövid távon negatív hatással jár majd - a cég 2006-ra 10 százalék körüli, 2007-re 6,4 százalékos hiányt jósol -, az autópálya-építés költségvetésen belüli feltüntetése azonban javítani fogja az átláthatóságot, és úgy csökkenti a hiánykalkuláció bizonytalanságait, hogy a költségvetési alapállást nem befolyásolja.

Mindemellett ha a kormány, és nem valamely "kváziszuverén vállalat" intézi az autópálya-finanszírozást, a kamatköltségek is alacsonyabbak lesznek, áll a Goldman Sachs szerdai londoni értékelésében. A ház szerint ugyanakkor az útépítési kiadások költségvetési elszámolása is rávilágít arra a "tényre", hogy lehetetlen lesz teljesíteni a 2010-es eurócsatlakozási céldátumot, de "ez csak annak felismerése, ami már eddig is világos volt".

A Goldman Sachs szerint - a választási ciklus miatt is - a következő hiteles időpont 2013-2014 lenne, lehet azonban, hogy a kormány a konvergencia-programban 2011-2012 körüli csatlakozást fog megcélozni.

Nyomás a befektetői hangulatra

A Dresdner Bank londoni befektetési részlegének (Dresdner Kleinwort) szerdai elemzése üdvözli, hogy a magyar kormány "a jelek szerint most már mindinkább igyekszik átláthatóbbá tenni a költségvetési elszámolásokat", ami "markáns változás a korábbi gyakorlathoz képest". A ház ugyanakkor megjegyzi, hogy a költségvetési hiánycélok gyakori felülvizsgálgatása szerinte változatlanul negatív hatást gyakorol a költségvetési tervezés hitelességére.

A DrK az elemzés szerint mindazonáltal nem változtat saját magyarországi deficit-előrejelzésein, mivel azokba már korábban belevette az autópálya-költségek beszámítási kötelezettségének kockázatát. Ennek alapján a ház - nyugdíjreform-költségek nélkül - 2006-ra továbbra is 8,5, 2007-re 6,2, 2008-ra 4,0 százalékos államháztartási hiányt vár.

A londoni Dresdner-elemzők szerint ezek a számok teljesíthetetlenné teszik a 2010-es eurócsatlakozási céldátumot. A cég a legkorábbi lehetséges belépési időpontnak 2013-at tartja.

A szerdai Dresdner-elemzés is úgy értelmezi Veres János előző napi brüsszeli kijelentését, hogy Magyarországnak "már nincs hivatalos euróövezeti belépési céldátuma". A ház szerint "az egyre kevésbé reális" 2010 fenntartása negatív hatással járna a kormány hitelességének megítélésére, és rövid távon nyomást gyakorolna a befektetői hangulatra a magyar piacon. Más részről ha sikerülne olyan céldátumot kijelölni, amelyet a piac elérhetőnek fogad el, az - Veres Jánosnak a költségvetési áttekinthetőség javítására szóló legutóbbi felhívásaival együtt - meggyőzheti a befektetőket arról, hogy Magyarország "végre" fenntartható eurócsatlakozási konvergenciapályára állt rá, írta a szerdai londoni Dresdner-elemzés.