Magához tért az afgán ópiumipar

2002.10.15. 10:18
A tálib rezsim bukása óta erőteljesen növekszik az ópiumtermelés Afganisztánban. Megoldás egyelőre nincs, mert a hatóságok nem tudnak hasonló bevételt biztosító növénykultúrát ajánlani a termelőknek. Ehhez nincs elég pénz s a klíma is a máktermesztés mellett szól.
Az ENSZ kábítószer-ellenőrzési és bűnmegelőzési hivatalának (ODCCP) rendszeresen nyilvánosságra hozott adatai a világ máktermeléséről egyelőre nem ismeretesek, az azonban valószínű, hogy az afganisztáni helyzet ismét aggodalomra ad okot.

Tizenháromszorosára nőtt az ópiumtermelés

Ezt látszik alátámasztani a Drug Scope nevű brit jótékonysági szervezet előrejelzése, amely szerint 2002-ben 2700 tonna ópiumgyantát állítanak elő Afganisztánban, több mint tizenháromszor többet, mint 2001-ben - írja a The Economist.

A probléma igen súlyos, hiszen az európai heroinkínálat 80 százalékát az afgán máktermelők adják. A nyugati vezetők emiatt kiemelt szerepet tulajdonítanak a termesztés letörésének. A helyzet megoldása érdekében az afgán kormány együtt kíván működni a G-8 országaival, ennek jegyében állították fel a napokban a nemzetbiztonsági tanácsot (NSC).

Bevételi forrást kellene találni a máktermelőknek

A szervezet feladatai közé tartozik, hogy véget vessen az ópium, valamint a heroin termelésének és forgalmazásának. Elemzők szerint azonban ez aligha oldja meg a gondokat, mivel tartományi szinten nem állnak rendelkezésre a termelés visszaszorításához szükséges feltételek. A siker azonban ezek megléte esetén is kétséges lenne, mivel a tartományi vezetők - akik közül korábban sokan hasznot húztak az ópiummal való üzletből - valószínűleg elleneznének bárminemű beavatkozást saját dolgaikba.

Az ODCCP elsősorban az ültetvények ellenőrzését szeretné fokozni, ezért erre akarják a legtöbbet költeni. Ennek érdekében módosíttatnák az afgán törvényeket, hatékony rendőrséget kívánnak létrehozni, s ami a legfontosabb, ám vélhetően a legnehezebb feladat lesz, más bevételi forrásokat próbálnak találni a máktermesztőknek.

Ehhez pénzre lenne szükség, ám az Afganisztán újjáépítésére szánt 1,8 milliárd dollárnak kevesebb mint a felét fizették ki szeptemberig a támogató országok, s ennek oroszlánrészét olyan sürgős feladatokra fordították, mint a menekültek letelepítése. Így kevés pénz maradt hosszabb távú programokra.

A mák tűri legjobban a szárazságot

Egy kilogramm ópium a mai árakon körülbelül 300 dollárt hoz a máktermesztőknek, így hektáronként - átlag ötven kilogramm terméssel számolva - 15 ezer dollár bevételre számíthatnak. A kormány azonban csak e jövedelem egytizedét tudja ígérni arra az esetre, ha felhagynak a máktermesztéssel. A The Economist több termelőt is idéz, akik elmondták: az életük függ a máktól, amely a legtöbb pénzt hozza a termények közül, de ha akadnának más lehetőségek, felhagynának termesztésével.

Ilyen növényeket azonban egyelőre nem nagyon találnak a hatóságok. Az utak és az öntözőcsatornák jelentős része még mindig romokban hever, ezért, illetve az aszály miatt csaknem lehetetlen olyan terményeket termeszteni, amelyek a minimálisnál több vizet igényelnek. A búza szállítása és tárolása például akkor is kapitális összegekbe kerülne, ha még ezelőtt nem halna szomjan az afgán földeken. A mákgubók viszont kevés vízzel is beérik és a learatott alapanyagot éveken át lehet tárolni.