Megatőzsde nagybankoktól

Új, páneurópai részvényplatform kialakítását határozta el hét vezető befektetési bank, köztük a Citigroup, a Credit Suisse, a Deutsche Bank, a Goldman Sachs, a Merrill Lynch, a Morgan Stanley és az UBS. A pénzintézetek célja elsősorban a kereskedés gyorsítása, valamint a díjak mérséklése; a költségcsökkentés az ügyféldíjakra is vonatkozna.

Az új platform alapjaiban rengeti meg a tradicionális európai részvénypiacokat, komoly konkurenciát jelenthet a következőkben. Beindulása az eddigi piacvezetőket, a londoni, a frankfurti börzét és az Euronextet érinti különösen érzékenyen, mivel a kontinens teljes részvényforgalmának közel felét az előbbi hét befektetési bank adja.

A BÉT-et is érintené

Ha létrejön a megatőzsde, az jelentős forgalomcsökkenést okozna Európa összes parkettjén, így a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) jövőjét is befolyásolná. Leginkább a nagypapírok forgalma eshet vissza, az új börzét alapítók ugyanis legfeljebb a leginkább forgó hazai papírokat vásárolják. Egyelőre azonban nem kívánt nyilatkozni sem a BÉT, sem pedig a Világgazdaság által megkeresett többi régiós kereskedőhely.

Bizonytalanok a nagy tőzsdék

Nem túl rózsás a jelenlegi piacvezető börzék helyzete az öreg kontinensen. A német Deutsche Börse hivatalosan is kiszállt az Euronext tőzsdeszövetségért folytatott harcból. Ezzel minden bizonnyal a rivális New York Stock Exchange ajánlata lehet a befutó. Szűkebb régiónknak esélyt jelenthet azonban, hogy a német börze érdeklődésének középpontjába a jövőben az ázsiai és a régiós részvénypiacok kerülhetnek. A londoni tőzsde jelenlegi helyzete is meglehetősen bizonytalan: az amerikai Nasdaq a felvásárlását tervezi, a technológiai börzének mintegy 25,3 százalékos részesedése van az LSE-ben.

Még kérdéses, hogy a tőzsdealapítást bejelentő nagybankok milyen részaránnyal képviseltetik magukat a pán-európai tőzsdében. A kezdeményezésből kimaradt több meghatározó bankház, a JP Morgan és a Lehman Brothers is. A befektetési bankok lépése egyben válasz is a piacokról és pénzügyi instrumentumokról szóló uniós direktívára. A jövő ősszel életbe lépő irányelv ugyanis számos piaci szereplő számára lehetővé teszi a közvetlen értékpapír-vásárlási tranzakciókat. A pénzügyi eszközök piacával foglalkozó MiFID (Market in Financial Instruments Directive) fő célja, hogy liberalizálja az Európai Unió pénzügyi piacait. Ezzel minden befektetési bank, portfóliómenedzser, bróker és díler jogosítványt szerez az országokon átívelő szolgáltatásnyújtásra és a korlátozásmentes terjeszkedésre az unió államaiban.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!