Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Világ cikkek
Az utóbbi évtizedekben lezajlott változások a társadalom korösszetételében alapvetően változtatták meg az állam és az egyének kapcsolatát, ami elsősorban abban mutatkozott meg, hogy az öregedés terheit egyre korlátozottabban tudta elviselni az állam. Az utóbbi időszak folyamatait látva arra a következtetésre juthatunk, hogy egyre inkább háttérbe szorul az állam, például a társadalombiztosítás területén, derül ki a Nomura szakértőinek tanulmányából.
A társadalom öregedésének egyik jó indikátora a medián életkor, ami globálisan az elmúlt ötven évben 4 évvel, 23,9 évről 28 évre emelkedett - derül ki a Nomura szakértőinek legfrisebb elemzéséből. Első ránézésre meglepőnek tűnhet ez az adat, hiszen a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a világ népességének fele 2005-ben 25 évnél fiatalabb volt, ebben viszont benne szerepelnek a fejlődő országok életkor adatai is, ami a magas születésszámnak köszönhetően jóval alacsonyabb mint a fejlett országokban.
A legöregebb régiónak Európa számít, ahol a medián életkor 38.9 év, sőt Németországban és Olaszországban a medián életkor eléri a 42 évet. A legöregebb országnak Japán tekinthető a maga 43 éves medián életkorával. Összehasonlításképpen Indiában ugyanez az érték 25 év, míg a Közel-Keleten még ennél is alacsonyabb, 24 év.
A társadalom öregedésével összhangban strukturális változásokat láthatunk a korösszetételben. Jelenleg a világon élő emberek közül minden tizennegyedik ember idősebb 65 évnél, 2050-re viszont már minden hatodik ember lesz 65 évnél idősebb. Az egyes országokra lebontva pedig igen meglepő képet kaphatunk, hiszen lesznek olyan országok ahol 2050-re a népesség 50-70 százaléka idősebb lesz 65 évesnél.
Az utóbbi 160 év adatait ismerve két fő trend állapítható meg, ami nagy valószínűséggel a jövőben is folytatódni fog. A várható élettartam az elmúlt másfél évszázadban fokozatosan emelkedett a fejlett országokban, a két visszaesés természetszerűen a két világháborúnak volt köszönhető. 1840 óta 10 évente átlagosan 2 évvel emelkedett a várható élettartam a kiemelt országokban (a növekedés 1,2 évre csökkenhet a következő 50 év átlagában), ami globálisan jelenleg 65 év a férfiaknál és 70 év a nőknél.
1950-ben még joggal mondhattuk azt, hogy egy 65 éves ember öregnek számít, hiszen akkor ez a kor számított annak a mérföldkőnek, ami után már nem volt reális esélye a munkavállalónak, hogy tovább foglalkoztassák. Sőt, emellett az egészségügyi állapottal is indokolható volt a 65 éves életkor kitüntetett szerepe, azonban a várható élettartam fokozatos emelkedésével összhangban teljesen újra kell gondolnunk, hogy kit nevezhetünk a mai világban öregnek.
Súlyos tévedés azt hinni, hogy a növekvő várható élettartam csak annyit jelent, hogy sokkal tovább élnek az emberek betegségben, hiszen az idők során csökkent a halálozási ráta, sőt több addig halálosnak hitt betegségre született gyógymód. A várható élettartam elmúlt évszázadban tapasztalható emelkedésével összhangban nőtt az egészségben eltöltött évek száma is, ami joggal késztethet minket az öregség fogalmának újragondolására.
OECD-s vizsgálatokra alapozva a Nomura szakértői - akár a munkaerőpiaci, akár az egészségügyi szempontokat megfigyelve - jelenleg a 65 éves kor helyett a 80 éves kort határoznák meg a fejlett országokban öregségi küszöbként. A számításukban arra építettek, hogy az egészségben eltöltött várható élettartam gyorsabban nőtt mint a hagyományos élettartam, egészen pontosan évente 3 hónappal.
Utóbbi korhatár mellet az szól leginkább, hogy a gazdaság működése az elmúlt fél évszázadban merőben megváltozott, a mezőgazdaság és az ipar felől egyre inkább a szolgáltatások vették át a fő szerepet, amivel fokozatosan felértékelődött a szellemi munka szerepe. Tudva levő, hogy a fizikai munkát végző emberek rosszabb várható élettartamot tudhatnak magukénak, miközben az egyre nagyobb arányú szellemi munkaerő egyrészt tovább élhet, másrészt tovább maradhat a munkaerőpiacon.
Joggal merülhet fel bennünk, hogy milyen alapon vehetjük előre adottnak azt, hogy a várható élettartam a jövőben is növekedni fog. A Nomura elemzői két egymással versengő elméletet emelnek ki, a korlátlan illetve korlátos várható élettartamot. A korlátos elmélet hívei szerint biológiai okai vannak annak, hogy a végtelenségig nem nőhet az élettartam. A legújabb elemzések szerint az elméletileg várható élettartam 88 évet nem haladhatja meg. A másik elmélet hívei az empirikus adatokra építve mondják azt, hogy a várható élettartam a következő évszázadban is növekedni fog, természetesen nem olyan intenzitással mint 1950-2005 között.
Ám amióta számítanak elméleti várható élettartamokat, azóta mindig megdőltek ezek a számítások. A nők esetében az utóbbi időben Japán járt az élen a csúcsdöntések területén, azonban ki kell itt emelnünk, hogy Japán nem lehet természetesen összehasonlítási alap egy feltörekvő országnak. Eltekintve ettől azonban meg lehet figyelni a fejlett országok között egyfajta konvergenciát a várható élettartamokban, ami egy idő után a fejlődő országokra is áttevődik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
