NZZ: Járai éles lövést adott le a kormány lába elé

2003.06.07. 12:39
A Neue Zürcher Zeitung szombaton "A magyar devizapiac idomára" címmel közölt cikket. A szerző bevezetőjében megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank a héten idén már másodszor kényszerült valutavihar elhárítására, januárban egy felértékési nyomás erejét törte meg, most a portfólióberuházók kivonulását és a valuta értékének széthullását kellett megakadályoznia.
A független svájci lap szerint Járai Zsigmond MNB-elnök nem sokkal előbb éles figyelmeztető lövést adott le a kormány lába elé. Azt mondta, hogy már nem hiszi, hogy a tervezett költségvetési hiányt akárcsak megközelítőleg is be lehet tartani, és hogy Magyarország - ha már az EU tagja lesz - egyhamar csatlakozhat a gazdasági és valutaunióhoz is. Ezzel nemcsak a politikai intézményeket rázta meg, hanem a kötvény- és devizapiacok is elbizonytalanodtak. Amikor aztán szerdán sor került a forint-euró referencia-árfolyam csekély igazítására, úgy tűnt, elszakadtak a gátak: a portfólióberuházásokat tömegesen likvidálták, és a forint piaci értéke hét százalékkal csökkent.

Kommunikációs kudarc

Pedig a kormány és az MNB közötti konfliktust a hét közepére - amikor bejelentették az árfolyam-korrekciót - valójában már áthidalták, és közös álláspontban egyeztek meg. A kormány néhány kemény intézkedést ajánlott fel a kiadási oldalon, hogy a GDP 4,5 százalékának megfelelő idei költségvetési hiány célkitűzését teljesíteni lehessen, és Járai az ígéretet a forint igen széles árfolyamsávjának inkább jelképes jellegű eltolásával honorálta, írta a szerző, aki úgy vélte, ezzel az MNB elnöke csupán azt akarta megmutatni, hogy most már a jegybank is hisz a kormány euroövezettel kapcsolatos terveiben, és máris megteszi az előkészületeket, hogy a nemzeti valutát az EU-csatlakozás után hamarosan kedvező relációban vezesse be a két évben behatárolt merev váltóárfolyam-mechanizmusba (ERM-2). Ezt azonban az elbizonytalanodott piac rosszul értette, és egyes elemzők még azt is felvetették, hogy az MNB az inflációs célkövetésről talán visszatért a váltóárfolyam karbantartásához, vagy netán kompetitív leértékelést akart. Járai később elismerte, hogy a kommunikációban kudarcot vallott.

Nem intézhető el egy "sorryval"

Az ezzel általa okozott kár azonban egy könnyedén odavetett "sorry"-val nem intézhető el. A forint hirtelen elmozdulásai idén immár másodszor terhelték meg a feltörekvő piacokat, és a lengyel, cseh és szlovák valuta átmenetileg ugyancsak csúszásnak indult. Most már fokozódik a kétkedés, hogy a jövendő közép-európai EU-tagok kötvényeivel az előre látható konvergencia hatására az adott árfolyamok és kamatok mellett kockázat nélkül sok pénzt lehet keresni. Amennyiben a pénzpiaci papírok hozamai a magasabb kockázati felárak miatt újra a magasba szöknek, az uniós tagjelölteknek a könnyű pénzszerzés ideje alighanem hamarosan lezárul. Magyarországon egy döntő teszt már a jövő héten elérkezik az új kincstárjegyek és kötvények aukciójával.

Helyreáll a doktrína egysége

A múlt hét második fele így aztán Magyarországon főleg a keletkezett kár korlátozásával telt. László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybanki elnök többször is a sajtó elé állt, és mindig azt hangsúlyozta, hogy helyreáll a doktrína egysége, mindkét fél közösen, minden erejével azon fáradozik, hogy elérje a kormány növekedési célkitűzéseinek megfelelő 250-260 forintos euroárfolyamot. Egyelőre meghozta gyümölcsét a teljes eszköztárral, vagyis esetleg a kamatmódosítással és a devizapiaci intervencióval való fenyegetés, amelyet az Európai Központi Bank csütörtöki kamatcsökkentése alátámasztott. Sikerült megfékezni a valuta erózióját, pénteken a forint lassan valóban közeledett a kívánatos árfolyamhoz. A többi közép-európai deviza is enyhén megszilárdult, de ez összefügg a hétvégi lengyelországi EU-népszavazást illető növekvő bizalommal is.

Vészterhes dinamika

Végül a szerző megállapítja, hogy teljesen azonban nem sikerült áthidalni a zavarodottságot és orientációhiányt. A piac mindenütt rendkívül izgatott maradt, és nagy hatással voltak rá a híresztelések. Így még az sem biztos, hogy László Csabának és Járai Zsigmondnak sikerült-e végleg megfékeznie a vészterhes dinamikát. Az azonban látható, hogy a piac most lényegesen nagyobb tisztelettel adózik nekik, mint egy éve. Azok, akik portfólió-beruházásokkal spekuláltak, a jelek szerint még nem felejtették el, milyen vesztességeket szenvedtek el januárban, amikor megpróbálták összemérni erejüket a Magyar Nemzeti Bankkal.