Egekben az olajár

Az amerikai könnyűolaj hordónkénti ára 1983, a kontraktusos kereskedés bevezetése óta a legmagasabbra emelkedett tegnap, 50,57 dollárra, és később se ment le 50 dollár alá, míg a londoni Brent nyersolaj szintén rekordot döntött 46,80 dollárral, ahonnan csak 46,50-ig ereszkedett.

Nigériai fenyegetés

Az újabb árhullám Nigériából indult el, ahol a felkelők "népirtással" vádolták meg az olajtársaságokat, és közölték, hogy október elsejével hadat üzennek nekik. A leginkább érintett Shell és Agip szerint sem a vád, sem a fenyegetés nem új, és nem hagynak fel a kitermeléssel. Ennek ellenére sem ez, sem Szaúd-Arábia azon bejelentése nem nyomta le az árakat, hogy tovább növeli termelését.

Tehetetlen az OPEC

A világ olajexportjának több mint felét adó OPEC már most is 30 millió hordó olajat termel ki naponta, és mint elnöke, Purnomo Yusgiantoro indonéz olajügyi miniszter tegnap kijelentette, a szervezet képtelen letörni az árakat. A baj azonban nem a kitermeléssel van. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezérigazgatója, Claude Mandil kijelentette, hogy a kínálat meghaladja a keresletet, csupán a veszélyhelyzetek szülte félelmek nyomják fel az olajárat, így értelmetlen volna stratégiai tartalékokat a piacra dobni.

Negatív hatások

Loyola de Palacio, az Európai Unió energiaügyi biztosa úgy nyilatkozott, hogy a november másodikai amerikai elnökválasztás után mérséklődni fog az árnyomás - írta a Reuters, alapvetően azonban az egész árhullámot spekulációs eredetűnek minősítette.

Miközben Gerhard Schröder német kancellár hangsúlyozta, hogy pánikra semmi ok, a magas olajárnak is csak korlátozott hatása van a világgazdaságra, legfőbb szakértői - Hans Eichel pénzügy- és Wolfgang Clement gazdasági miniszter - szerint mind a német, mind a globális gazdasági növekedést veszélyezteti a tartósan magas olajár, és meg kell találni a módját egyetlen tényleges oka, a spekuláció letörésének.

Az üzemanyagárak "tehetnek" arról is, hogy bár az év első nyolc hónapjában 18,7 százalékkal nőtt a légitársaságok utas- és 14,2 százalékkal teherforgalma, nemzetközi szövetségük, az IATA úgy látja: idén a vártnál 10 milliárd dollárral többet kénytelenek üzemanyagra költeni, emiatt összesen 3-4 milliárd dolláros veszteséggel fogják zárni ezt az évet.

Hazai kilátások

Magyarországon a tartósan magas olajár alapvetően két területre, az inflációra és a folyó fizetési mérlegre lehet érdemi hatással. A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők szerint azonban egyelőre csupán marginális hatás várható. A fogyasztói árszínvonal esetében a gépjármű-üzemanyagok súlya az fogyasztói kosárban csupán öt százalék körüli, így a benzinár változása csak nehezen okoz érdemi módosulást. A szakértők szerint a magas olajár közvetlenül egy-két tized százalékponttal növelheti idén az inflációt, a közvetett árfelhajtó hatást pedig inkább jövőre érezhetjük. (Ha azonban a dollár erősödésnek indul a forinttal szemben, az inflációs várakozások akár három-négytized százalékponttal is növekedhetnek.)

A kőolajár mozgása csak közvetetten gyakorol hatást a magyarországi üzemanyagárakat nagymértékben meghatározó nemzetközi motorbenzin és gázolaj jegyzéseire. Ráadásul továbbra is csökkenti a drágulást az a szabályozás, amely szerint a hektikus ármozgások miatt a költségvetés lemond a jövedéki adó egy részéről. Amennyiben két héten át az árszint a költségvetés tervezésénél alkalmazott átlagár (a 95-ös benzin esetében 250, a gázolajnál 225 forint) fölé emelkedik, akkor a növekmény áfatartalmának megfelelő mértékben csökken a drágulás; ez a gyakorlatban tíz forint emelkedésnél két forintos mérséklést jelent.

A folyó fizetési mérleg esetében sem valószínű még, hogy az idén jelentős gondokat, azaz komoly kiadásnövekedést okozna az olajár emelkedése, mivel egyelőre a dollár gyengülése mérsékli a többletköltséget. A magasabb benzinár okozta 100-200 millió eurós nagyságrendű pluszkiadás pedig sokat nem dob a külkereskedelmi mérleg hiányán.