Mi volt előbb, a pénzügyi válság vagy a recesszió?

Az elmúlt hetekben, hónapokban a világ vezető gazdasági hatalmainak kormányai és jegybankjai részéről megtett intézkedések a jelek szerint enyhítik a kirobbant pénzügyi, tőzsdei válság közvetlen hatásait. A reálgazdaságban a visszaesés azonban csak most kezdődhet igazán, s a szakértők még megbecsülni sem tudják, hogy a recesszió meddig fog tartani és milyen mély lesz.

Egyvalamit azonban érdemes leszögezni: nem a tőzsdei összeomlás okozza majd a recessziót, hanem a közelgő recesszió okozta a pénzügyi összeomlást. Az elmúlt egy évben lezajlott tőzsdei és pénzpiaci események kiváltó okai a globalizált gazdaságban meglévő egyensúlytalanságok voltak.

A reálgazdasági hatások becslése egyelőre nehéz, mert az utóbbi hetekben olyan pánikreakciókat élt át az összes piac, hogy szinte lehetetlen megmondani, az egyensúlyi árfolyamok hol fognak kialakulni. Nem csoda, hogy nehéz az elemzők dolga, hiszen maguk a cégek sem tudják, hogyan tervezzenek. Egy magyar exportőr cégnél nem mindegy, hogy a jövő évet 235 vagy 285 forintos euróárfolyam mellett kell átvészelnie. Hogyan tervezzük az energiaköltségeket, ha az olaj hordónkénti ára egyik hónapban még 140 dollár, két hónappal később már csak 64?

Az év első felében még emelkedő eladásokról számolt be számos autógyártó, az utóbbi hetek pedig arról szólnak, hogy sok gyár hetekre leállítja a termelést. A folyamat öngerjesztő: ha például a fogyasztó bizonytalannak érzi munkahelyét, jövőjét, nem vesz új tévét, mosógépet, autót, nem jár annyit moziba, így nem támaszt keresletet olyan fogyasztási javak, szolgáltatások iránt, amelyek értékesítése tartja mozgásban a gazdaságot.

A harmadik negyedévben a közzétett adatok szerint 0,5 százalékkal csökkent az amerikai GDP, s a közgazdászok a gazdaság összehúzódásának folytatódására számítanak.

A mostani előrejelzések szerint idén az utolsó három hónapban 2,8, jövő január-márciusban 1,5 százalékkal eshet vissza az amerikai GDP éves szinten. Magyarországon a pesszimista forgatókönyv jövőre egyszázalékos visszaeséssel számol, de ennél borúlátóbb jóslatok is napvilágot láttak már.

Amennyire nem lehet megjósolni, meddig tarthat a visszaesés és milyen mély lesz, annyira nem lehet megjósolni, mely ágazatokat milyen mélyen érint. A hitelezés visszafogása, szigorítása a bankok részéről várhatóan kedvezőtlenül érinti majd az ingatlanszektort és az építőipart, hiszen drágább és kevesebb hitel mellett kevesebb új lakás és ház építésére lesz szükség. Az újautó-eladások csökkenése kedvezőtlenül érintheti az autóipart, Magyarországon ennek beszállítóit.

A fogyasztói bizalom csökkenése a kiskereskedelmi szektort is hátrányosan érintheti. A magyar fogyasztókat várhatóan két oldalról fogja szorítani a válság. Egyrészről a szociális juttatások csökkentése, a béremelések elhalasztása miatt kevesebb elkölthető jövedelemmel fognak rendelkezni. Másrészt a szűkülő hitelkínálat miatt jövedelmünkre kevesebb hitelt vehetünk fel, s így fogyasztásunk is kisebb lesz.

A hitelkínálat szűkülése várhatóan a lakóingatlanok iránti keresletet csökkentheti, ugyanakkor jó hatással is lehet a lakásbérleti piacra. A kilábalás, talpra állás majd akkor kezdődhet meg igazán, ha a világgazdaság motorjainak számító gazdaságokban beindul a növekedés. Ennek érdekében sok országban újabb gazdaságélénkítő csomagokon dolgoznak. A kilábalás kezdetét egyes elemzők 2009 közepére, mások 2010-re teszik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!