A rubel beszáll a világpiacra

2008.01.31. 07:53
Az orosz rubel mostani, rögzített árfolyamát három éven belül lebegőre alakíthatják át. Moszkva azt várja, hogy a szabadon lebegő árfolyam stabilabb lesz, és kisebb beavatkozást követel majd a jegybanktól. A lépéssel megnyílik az esélye annak, hogy az euró és a dollár mellett egy harmadik világdeviza jelenjen meg.

Az orosz rubel mostani, rögzített árfolyamát három éven belül lebegőre alakíthatják át – jelentette be Alekszej Kudrin pénzügyminiszter. Az orosz deviza árfolyamát jelenleg egy duális kosárhoz igazítják, amely 55 százalékban dollárból, 45 százalékban euróból áll.

A rubel árfolyamának felszabadítására a világgazdasági architektúra megváltozása miatt van szükség. A szabadon lebegő árfolyam stabilabb lesz, és kisebb beavatkozást követel majd a jegybanktól – véli a miniszter.

A lépést az elszabaduló infláció miatt is tervezik az illetékesek. A tavalyi infláció ugyanis a tervezettnél kétszer magasabb lett, 11,9 százalékos, és várhatóan az idén sem kerül 8 százalék körüli szintre.

Az orosz jegybank jelenleg rubel vásárlásával fékezi az inflációt, ugyanis a magas energiaárak miatt hatalmas pénzmennyiség áramlik be az országba (tavaly mintegy 82 milliárd dollár). A lebegő árfolyamrendszerre való áttéréssel és az inflációs célkövető rendszer bevezetésével a kamatpolitika szerepe értékelődne fel.

Nem csupán Oroszország szenvedi meg az inflációs robbanást. Azokban az államokban, ahol a nemzeti pénz átváltási rátáját a dollárhoz kötik, felpörög az infláció, mivel a rekordgyenge deviza miatt megnő az importfogyasztás.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint egy esetleges orosz lépés nem gyakorol jelentős hatást a dollár mozgására. Az árfolyamok rögzítésénél sokkal fontosabb a szerepe annak, milyen pénznemben tartalékolják ezek az országok az olajexportjukból származó bevételeiket. Mivel túlnyomórészt dollárról van szó, emiatt nem gyengül a amerikai deviza világpénz szerepe. Török szerint ugyanakkor az is igaz, hogy egyre nő az eurótartalékok mértéke is, főleg a Közel-Keleten.

Az öböl menti országok – ahol az olajkitermelés jelenti a fő bevételi forrást – is kénytelenek lazítani devizáik dollárhoz kötésén. Nagy nyomás nehezedik ezekre az államokra, hogy vagy értékeljék fel a devizáikat, vagy szabaduljanak meg a dollártól, a kezelhetetlenné váló inflációs nyomás miatt. Kína 2005-ben egy ehhez hasonló lépést már tett, akkor egy napon belül 2,1 százalékkal drágította a jüant a zöldhasúval szemben, és az előrejelzések szerint 2008-ban akár 10 százalékos is lehet a felértékelődés.

Elemzők azt valószínűsítik, hogy az Öböl Menti Együttműködési Tanács (Gulf Cooperation Council, GCC) tagállamai az elkövetkező egyéves periódusban felmondják devizáik dollárhoz való rögzítését. Először az Egyesült Arab Emírségek, illetve Katar alakíthatja át árfolyamrendszerét, de 2008 végéig a várakozások szerint Szaúd-Arábia is hasonló lépést jelenthet be. A katari miniszterelnök, Hamad al-Attiyah tegnapi nyilatkozata szerint a riál felértékelése lassan elkerülhetetlenné válik.

Devizapiaci elemzések azt is lehetségesnek tartják, hogy a GCC-tagországok egyoldalúan felértékelik devizájukat a dollárral szemben.