Roubini: A válság éppcsak elkezdődött

Nouriel Roubini közgazdász professzor számos korábbi jóslata beigazolódott a pénzügyi válság elmélyülésével, és amennyiben a legutóbbi komor előrejelzései is bekövetkeznek, akkor szomorú 24 hónapra kell felkészülnünk. Roubini szerint ugyanis jelenleg csak a válság kezdeti szakaszában vagyunk, a csúcsuk óta óriási zuhanást produkáló (kockázatos) eszközárak (így a részvényárfolyamok) még tovább eshetnek.

Recesszió, de mekkora?

Az Egyesült Államok gazdasága évtizedek óta nem látott súlyos recessziót kell átvészeljen, az elkövetkező hónapok makrogazdasági adatai rendkívül rossz híreket fognak mutatni. Azok a korábbi feltevések, miszerint az amerikai visszaesés rövid és csekély lesz és egy V-alakú recesszióra számíthatunk (a lassulás után gyors felépülés venné kezdetét, mint az 1990-91-es és 2001-es időszakban), többé már nem érvényesek.

Az amerikai recesszió U-alakú lesz a professzor szerint, vagyis elhúzódó és mély válságra számíthatunk a következő két évben. Roubini azt sem tartja kizártnak, hogy a lejtmenet egy L-alakú (több évig tartó és a korábban Japánban tapasztalt) visszaesésbe torkollhat. Meglátása szerint a következő két évben összességében 5 százalékkal zsugorodhat az amerikai GDP, idén várhatóan 3,4 százalékos lesz a gazdasági visszaesés (az USA kivétel nélkül mindegyik negyedévben visszaesést lesz kénytelen elkönyvelni).

Az amerikai gazdaság a különböző kormányzati intézkedések ellenére sem tudja mindezt elkerülni, a lépések hatása ugyanis sokkal inkább csak 2010-ben fog érződni.

A tengerentúli gazdaság hanyatlásával az egész globális gazdaság recesszióra kell felkészüljön. Az európai, japán, kanadai és más fejlett országok visszaesése súlyos lehet, de a fejlődő országok sem menekülhetnek a válság elől. Kína esetében egy kemény landolás forgatókönyve nem kizárt, melynek során az ázsiai gazdaság növekedése 12 százalék-ról 6 százalék-ra lassulna (Kínának 9-10 százalékos növekedésre van szüksége ahhoz, hogy felszívja azt a 24 millió fő állományt, akik minden évben belépnének a munkaerőpiacra). Brazília és Dél-Korea 3 százalék alatti növekedése is a hard landing forgatókönyv bekövetkezését jelentené. Roubini szerint a legsérülékenyebb országok közé tartozik Magyarország, olyan államokkal emleget minket egy soron, mint Ecuador, Lettország, Pakisztán, Ukrajna. Ezek az országok a modern idők jósa szerint komoly pénzügyi válságon mennek keresztül és jelentős külső segítségre lesz szükségük (ami már többeknél meg is valósult).

Még egy súlyos veszélyforrás

Roubini szerint komoly problémát fog jelenteni a jövőben az infláció zuhanása. Az aggregált kereslet csökkenése alacsonyabb inflációt eredményez. Mindeközben egyre több ember kerül az utcára, a munkanélküliségi ráta az egekbe szökik, ami lefelé irányuló nyomást helyez a bérekre. Továbbá a zuhanó nyersanyagárak szintén alacsonyabb inflációt eredményeznek. A professzor előrejelzése szerint idén a fejlett országok pénzromlási üteme 1 százalék környékére eshet, ami már erősítheti a deflációs aggodalmakat.

Ezen forgatókönyv bekövetkezése számos okból kifolyólag veszélyes. A már létező likviditási csapdában a jegybankok elveszítik gazdaságélénkítő képességüket, mivel az alapkamatok nominális szintjének határt szab a zéró alapkamat. Emellett a deflációs csapdában az árak csökkenésével a reálkamatok viszonylag magasak lesznek, ami megfojtja a fogyasztást és a beruházásokat. Mindez egy ördögi körhöz vezet, melyben a jövedelmek és a munkahelyek száma tovább apad, újabb keresletcsökkenést generálva.

Mi menthet meg minket?

Miután az ortodox monetáris eszközök hatástalanná váltak (a Fed irányadó rátája gyakorlatilag a zéró szinten tartózkodik), a döntéshozók más lépések felé fordulnak (mint arra már többször is megjegyzést tettek).

Roubini szerint látni fogunk még hagyományos fiskális intézkedéseket (a kormányok előszeretettel nyúlnak az adócsökkentés és a kiadásnövelés eszközeihez a jelenlegi helyzetben), de a befektetők, hitelezők és pénzintézetek megmentésére is lesznek még példák. A likviditás helyreállítása érdekében a központi bankok újabb dollármilliárdokat pumpálhatnak még a pénzügyi rendszerbe és további radikális lépéseket vethetnek be a döntéshozók.

A baljós professzornak is nevezett Roubini szerint a jelenlegi válság nem csupán az amerikai buborék kipukkadásának vagy az USA jelzálogpiacának összeomlásának a következménye. A hiteltöbblet, ami hozzájárult a katasztrófához globális szinten jelentkezett - emlékeztet a NYU tanára. Az elmúlt évek eszköz és hitelbuboréka az emberiség történelmének eddigi legnagyobb buboréka volt és ennek kifakadása 2000 milliárd dolláros hitelveszteséget eredményezhet.

Roubini hangsúlyozza, hogy sajnos a válság legrosszabb szakaszán még nem vagyunk túl, az idei fájdalmas évnek ígérkezik. Véleménye szerint csak nagyon agresszív, összehangolt és hatásos lépések segíthetnek abban, hogy a 2010-es év ne legyen olyan szörnyű, mint a 2009-es mutatkozik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!