Sorosnak nem tetszik Obama gazdaságpolitikája

Az Obama adminisztrációnak a jelenlegi helyzetben a legfontosabb teendője, hogy egy olyan gazdasági csomagot dolgozzon ki, ami két fő pillérre kell épülnie. Egyrészről meg kell óvnia az ingatlanpiacot a túlzott árzuhanástól (túllövéstől), ami gyakorlatilag olcsóbb jelzáloghitelekkel, könnyebb hitelelérhetőséggel és az ingatlanárverések minimalizálásával érhető el, miközben újra kell indítani a bankok hitelezését, úgy, hogy megfelelően feltőkésítik őket. Ezekre a lépésekre pedig mihamarabb szükség van, hiszen a változtatások csak több hónapos késéssel tudják kifejteni a tényleges hatásukat a gazdaságban – írja a magyar származású dollármilliárdos, Soros György a Wall Street Journal hasábjain.

A bankrendszer feltőkésítése (újratőkésítése) Soros szerint két, első ránézésre megoldhatatlan akadályba ütközik. Egyrészről a korábbi pénzügyminiszter, Henry Paulson által bevezetett 700 milliárd dolláros TARP program a rossz koncepció, és helytelen végrehajtás miatt maga is hitehagyottá vált. Az Obama kormány ennek megfelelően pedig már egyre inkább óvakodik a szenátus elé állni, és még több pénzt kérni a bankok megmentésére az adófizetőktől. A másik probléma, hogy a bankok mérlegében meglévő tátongó lyukat a TARP program nem tudta betömni, nem hogy csökkentette, de egyenesen növelte a mérlegekben meglévő aránytalanságokat.

A korábban elkövetett hibák helyrehozására a becslések szerint pedig még további 1500 milliárd dollárra lesz szükség, ekkora ugyanis az az összeg, amivel megfelelően helyre lehetne billenteni a pénzügyi szektor mérlegeiben fennálló egyensúlytalanságokat. Az államosítási spekulációknak is köszönhetően a pénzügyi szektor piaci értéke összességében 1000 milliárd dollárral csökkent, nem csoda, hiszen az ilyen törekvések sem politikailag, sem kulturálisan nem elfogadhatók az amerikaiaknak – véli a híres dollármilliárdos.

Soros élő adásban mondta meg a tutit

A legfrissebb tervek alapján a megoldást a mostani elnök a Rossz bankban találta meg, ahova az elképzelések szerint a bankszektor összes toxikus eszközét helyeznék el. A TARP program második részéből erre 100 milliárd dollárt szánnának, miközben a teljes eszközállomány megközelíti az 1000 milliárd dollárt, tehát a Fed-nek egy tízszeres tőkeáttétellel kellene megbirkóznia, ami nem kis feladat – tette hozzá írásában Soros György.

A Rossz bank Soros érvelése szerint tehát csak átmeneti megoldás lehet, ami tovább bonyolítja a helyzetet a jövőben. A lépéssel ugyanis teret engedhetnek a toxikus eszközökkel való visszaélésekre, például úgy, hogy a bankok a reális ár felett próbálják kiszórni a portfóliójukból a mérgezett eszközöket. Ez pedig minden bizonnyal komoly politikai ellenállásba fulladna, ami meghiúsítaná a további pénzhez jutást.

Január végén terjedt el a pletyka, hogy Barack Obama létrehozza a Rossz bankot. Ez a bank megvásárolja az összes magántulajdonban lévő banktól annak "toxikus eszközeit" és egymaga küzd meg vele.

A jó bankok jelenthetik a megoldást

Jelenleg az elérhető forrásokat kellene minél jobban felhasználni, nem szükséges külön létrehozni egy bankot a rossz eszközöknek, elegendő lenne csak a toxikus eszközöket maguknál a bankoknál egy külön kis csomagba elkülöníteni, ahogy azt például a fedezeti alapok teszik az illikvid eszközeikkel. Ettől pedig élesen el kellene különíteni a megfelelő tőkét, ami részvényekben és olyan adósságban hever, ami mögött nincs értékpapír fedezet (ilyen például egy vállalati kötvény is).

Az így kapott tiszta eszközöket lehetne több tiszta bankba áttenni, amivel gyakorlatilag ugyanazt az eredményt kapjuk, csak teljesen más logikával. Az alultőkésítettség azonban még mindig megoldatlan marad, az ezermilliárd dollárt pedig most már arra lehet felhasználni, hogy a megmaradó rossz bankokat tőkésítsék fel – fejti ki véleményét Soros. Ez gyakorlatilag a fordítottja az Obama által tervezetteknek, hiszen itt elsőként a jó eszközöket helyeznék biztonságba, majd ezt követően lehetne foglalkozni a rossz eszközökkel.

A megfordított sorrendnek köszönhetően pedig Soros szerint minimálisra lehetne csökkenteni az értékelésből adódó visszaéléseket, amivel gyakorlatilag láthatatlan támogatást nyújtanának a bankoknak. A részvények és a kötvények tulajdonosai igaz, hogy vesztenének az üzleten, azonban előbbi esetben meg lehet oldani szabályozói oldalon, hogy az átmenet ne legyen fájdalmas. A kötvényesek kárvallottjai lesznek az üzletnek, amivel megnehezedik a jövőben az ilyen adósságlevelek értékesítése, azonban most ez a legfontosabb, hiszen a korábbi években túlzottan magas tőkeáttétellel működött a bankszektor. A lépések eredményeként pedig újra beindulhatna a hitelezés a bankszektorban, hiszen megtisztulhatna a szektor a válságot kiváltó okoktól, és megszabadulna az államosítási félelmektől is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!