Sorost 2,2 millió euró pénzbüntetésre ítélte egy francia bíróság

2002.12.20. 17:15
A párizsi büntetőbíróság bűnösnek találta Soros György magyar származású amerikai üzletembert, s bennfentes kereskedelem miatt 2,2 millió euró pénzbüntetés megfizetésére kötelezte a Société Générale bank részvényeivel 1988-ban végrehajtott adásvételi tranzakciókban vállalt szerepéért. Soros megfellebbezi az ítéletet.
A vádirat szerint Soros a 14 évvel ezelőtti spekulációs ügyletben a bank részvényeinek felvásárlására készülő George Pébereautól szerzett bizalmas információt, s így jutott jogtalan haszonhoz. Az akkori szocialista kormánnyal bizalmas viszonyban álló francia üzletember a tervbe vett akció nyilvánosságra kerülése előtt arról tájékoztatta Sorost, hogy részvényfelvásárlási offenzívát kíván végrehajtani a tőzsdén a másfél évvel korábban privatizált Société Générale többségi részesedésének megszerzése érdekében.

Tisztességtelen haszon

A bíróság megítélése szerint az információ birtokában Soros az ítéletben kimondott összeggel azonos tisztességtelen haszonhoz jutott. A francia törvények szigorúan tiltják a bizalmas információk alapján folytatott tőzsdespekulációt, azaz a bennfentes kereskedelmet. A tőzsdei ügyletekben nem vehet részt az, aki a részvényvásárlási szándék nyilvánosságra hozása előtt jut az értesülés birtokába. Ellenkező esetben kemény büntetésre számíthat.

Soros két vádlottársát, a francia Jean-Charles Naouri volt pénzügyminisztériumi illetékest és a libanoni Samir Traboulsi pénzembert a bíróság felmentette.

Az ítélethirdetésen Soros nem vett részt, de a verdikt kimondása után közleményben jelentette be, hogy megfellebbezi a döntést. Állásfoglalásában leszögezte, hogy mélységesen megdöbbentette a határozat, s elismételte korábban hangozatott védekezését, amely szerint nem volt birtokában a szóban fogó információnak. - Mindezek alapján a vád minden alapot nélkülöz, s ennek bizonyítására a legfelsőbb fórumokig hajlandó vagyok elmenni - áll Soros közleményében.

Pénzügyi botrány

A Société Générale ellen indított ellenséges átvételi kísérlet a 80-as évek végének legnagyobb pénzügyi botránya volt. A bankot Francois Mitterrand elnök hatalomra kerülésének évében, 1981-ben államosította az új szocialista kormány, 1987-ben azonban Jacques Chirac miniszterelnöksége alatt a jobboldali kormány ismét magánkézbe adta. Az 1988-ban ismét kormányra került szocialisták - a jobboldali ellenzék vádja szerint - azért bízták meg a betéti társasággal rendelkező Pébereaut a részvénytöbbség megszerzésével, hogy megtörjék a banki privatizáció "kemény magját". Az ügylet mögött állítólag Pierre Bérégovoy pénzügyminiszter állt, az ő kabinetfőnöke volt a most véget ért perben végül is felmentett Jean-Charles Naouri.

A nagy felzúdulást kiváltó tőzsdei roham után feljelentések alapján 1990-ben kezdődött el a jogi eljárás. Pébereaunak és a Société Générale volt igazgatójának, Marc Viénot-nak Jacques Chirac 1995-ben, elnöki minőségében amnesztiát adott, öt további vádlottat 2000-ben felmentettek.