Az amerikai jelzáloghitel-válságból fakadó globális veszteségek megközelíthetik az ezermilliárd dollárt - állítja a Nemzetközi Valutaalap pénzügyi stabilitásról szóló éves jelentése. A lakásárak zuhanása és a hitelek törlesztésének elmaradása vagy késése várhatóan 565 milliárd dollár kiesést jelent az amerikai jelzálogpiacon. A teljes veszteség a kereskedelmi ingatlanokhoz kapcsolódó értékpapírokat és a fogyasztóknak és cégeknek nyújtott hiteleket is beleértve elérheti a 945 milliárd dollárt.
Ráadásul a legrosszabb még hátravan a hitelpiacon azok után, hogy a bankok és brókercégek eddig 232 milliárd dollárt voltak kénytelenek leírni az értékpapírokon és a hiteleken elszenvedett veszteségek után. A jelenlegi piaci felfordulás mögött nem egyszerűen likviditási problémák állnak, hanem törékeny banki mérlegek és hiányos tőkealapok, így a következmények is valószínűleg szélesebb körűek, mélyebbek és tartósabbak lesznek, vagyis jelentős az elhúzódó finanszírozási és bizalmi válság kockázata - figyelmeztet a jelentés.
Az IMF, amely egy évvel ezelőtt még korlátozottnak ítélte az esetleges jelzálogpiaci válság továbbgyűrűző hatásait, most az elégtelen szabályozással és a strukturált piaci termékek kockázatainak alábecsülésével magyarázza a válságot. Mindenki tanult a történtekből, annak idején nem lehetett látni, hogy ennyire komplex a probléma - mondta sajtóértekezletén Jaime Caruana pénzpiacokért felelős igazgató arra a kérdésre válaszolva, hogy miért ítélte meg rosszul az IMF a válság súlyosságát.
A pénzügyi innovációk kétségtelenül járnak bizonyos előnyökkel, de az elmúlt nyolc hónap eseményei megmutatták, hogy ennek ára is van - hangsúlyozza a jelentés. Az IMF ugyanakkor óvja a kormányokat, hogy a szabályozás felesleges szigorításával reagáljanak a fejleményekre, mert az megfojthatja az újításokat. A bankoknak azonban mindenképpen javítaniuk kell az adatközlést.
Amint fel tudják becsülni a veszteségeket, végre kell hajtaniuk az elkerülhetetlen értékcsökkenési leírásokat és szigorúbban be kell tartaniuk a tőkemegfelelési előírásokat. A kormányoknak fel kell készülniük a további piaci fennakadásokra és válságtervet kell kidolgozniuk arra az esetre, ha a veszteségek számottevő károkat okoznak a reálgazdaságban.