Kovács úr tüdőembóliát kapott
A diagnózist hallgatva Kovács úrnak olyan érzése volt, mintha az orvos nem is róla, hanem valamilyen mechanikai szerkezetről beszélne: „A bal alsó lábszárában, a mélyvénában keletkezett a vérrög, a trombózis. A véráram lelassult, a vérlemezkék összecsapzódtak és az áramlás perifériájára kerültek, ahol kapcsolatba kerültek az érfallal. A vérrög végül a plazmafehérjék és vérlemezkék, vagyis a véralvadási faktorok aktiválódásával alakult ki. A végtagi trombózist egyébként csak flebográfiával sikerült megállapítani.” Kovács úr eddig azt hitte, hogy tüdőembóliája volt. „Az embólus... – magyarázott tovább a doktor, majd helyesbített Kovács úr értetlenségét látva – „tehát a vérrög innen szakadt le és sodródott tovább a tüdőartériákba. A trombózis és az embólia gyakorlatilag együtt járnak, ezért is nevezik ezt a betegséget tromboembóliának.”
„Tromboembólia. Ez vitt hát kis híján a sírba 45 évesen.” – gondolta Kovács. Pedig az egész csak egy kis lábfájással indult. A feszítő fájdalom azonban odáig fokozódott, hogy már nem volt képes lábra állni. A felesége emiatt hívta ki az ügyeletes orvost. Mire kiérkezett, már heves jobboldali hátszúrásra panaszkodott, de az orvos meghűlésre, esetleg tüdőgyulladásra gyanakodott, ezért antibiotikumot és kenőcsöt írt fel. Aznap este már fulladt, alig tudott beszélni, és olyan erős fájdalmai voltak, hogy fájdalomcsillapítót kellett bevennie. A lábán a bőre lilásra színeződött. Másnap már kórházba vitte a mentő. A röntgenlelet még nem utalt egyértelműen trombózisra, ám a színes doppler ultrahang vizsgálat lefülelte a vérrögöt. Ez a diagnosztikai eszköz megmutatja a végtagi nagyartériák, vénák lefutását, falának vastagságát, a belső felszínen lévő lerakódások nagyságát, még az összetételét is. A körülötte sürgölődő kórházi személyzet azonban láthatóan nem esett kétségbe a diagnózis hallatán, nemsokára megjelentek az ágyánál egy injekciós tűvel. „Kérem, ne ijedjen meg! Most össze fogom csípni a hasfalát - így ni! -, és beadom ezt az injekciót.” Mire észbe kapott, a nővér benyomta a kis tűt a hasába, majd a feleségéhez fordult, aki kissé viszolyogva kísérte figyelemmel a történteket. „Ha képesnek érzi magát rá, az elkövetkező napokban ön is beadhatja.” Aztán biztató mosollyal a hüledező Kovács úrra nézett. „Vannak ugyan olyan betegeink is, akik már saját magunknak is be tudják adni.”
A kezelőorvosa szerint Kovács úrnak még 5-6 hétig lesz szüksége ilyen injekciókra – addig, amíg a kockázati állapot fenn áll. Ezt követően, egy darabig lehet, hogy még tablettákat is kell szednie, amíg „be nem áll a megfelelő protrombin szint”, ahogy az orvos a viziten mondta. Egyébként, holnap már megy is haza. A fekvés kifejezetten ellenjavallott. „A lábizomzat a szív segédmotora.” - magyarázta a korai lábra állás fontosságát a doktor - „A végtagok izmainak összehúzódása a vért a szív irányába áramoltatja. Tudja, az artériákban a vér nagyobb nyomással és gyorsabban áramlik, mint a vénákban, ahol a szövetekből áramlik visszafelé a vér a szív irányába. A tágult, kanyargós lefutású vénákban, és a vénabillentyűk feletti területeken könnyebben alakulnak ki vérrögök.” Kovács úr lelki szemei előtt megjelent a Tiszának az a szakasza, ahova a barátaival nyaranta horgászni járnak. Egy szép nagy kanyarulat az is, aminek az egyik oldalán a hordaléklerakódás széles fövenyt hozott létre. Oda szoktak kiülni a botokkal pecázni, vagy halászlevet főzni.
Nemcsak, hogy gyorsan lábra kell állnia, de az orvosa szerint Kovács úrnak többet is kell mozognia, mint azelőtt. A horgászat persze szép sport, de csak annyi mozgással jár, amíg az ember kipakolja az autóból a felszerelését. Márpedig neki meg kell mozgatnia a végtagjait, ha azt akarja, hogy a „segédmotorok” tényleg felbúgjanak. És persze nem árt némi sport azért sem, mert mióta a vállalatnál kinevezték osztályvezetőnek, folyton üzleti vacsorákra jár, mindenhova autóval futkos, és szépen kigömbölyödött. Az orvos előírta a dohányzás elhagyását is, amit különben a felesége már ősidők óta hajtogat neki („Nem akarom egyedül felnevelni a gyerekeinket!”). Hogy is mondta a doktor úr? 35 év felett, magas vérnyomás és erős dohányzás mellett, ráadásul kimutatott örökletes hajlammal (Leiden mutáció) – ami Kovács úrra mind jellemző – az egyértelműen magas kockázati kategóriába tartozik. „Még szerencse hogy nem kell fogamzásgátló tablettát szednie,” - jegyezte meg viccesen a doktor” - „mert ha a fentieken túl még ez is igaz lenne, akkor a trombózisveszély az átlaghoz képest 10-15-szörösére nőne.”
A képzeletbeli Kovács úr nincs egyedül a betegségével. Magyarországon 100 ezer lakosra vetítve évente hozzávetőleg 160 mélyvénás trombózis és 60 tüdőembólia fordul elő – a halálos tüdőembóliák számát évi 3-4000-re becsülik. Az Európai Unióban évente félmillióan halnak meg valamilyen trombózis következményeként. Ez annyi, mint ahány embert daganatok miatt megoperálnak. Magyarországon a nagyon intenzív felvilágosító munkának, a megelőző eljárások meghonosodásának, és az új gyógyszereknek köszönhetően mára sikerült 10 százalék körüli szintre leszorítani a vénás elhalálozások számát. Ez körülbelül 50 százalékos javulás a 90-es évek közepéhez képest, ám hozzá kell tennünk, hogy ekkor hazánkban volt a legmagasabb a vénás elhalálozások száma egész Európában.
A trombózis, illetve tromboembolia civilizációs betegség, a gyakori ülőmunka, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a hipertónia, és a dohányzás következménye, mi több a hosszú utazás buszban, gépkocsiban és a levegőben szintén jelentős szerepet játszik a trombózisveszély kialakulásában. Jelentős rizikófaktorok továbbá az alsó végtagi sérülések, a terhesség, a gyermekágy, a fogamzásgátló tabletták, továbbá az invazív orvosi beavatkozások, vagyis a műtétek. Összességében elmondható, hogy a trombózisok 30-40 százaléka nem örökletes tényezőkre vezethető vissza, ami ugyanakkor azt is jelenti, hogy a betegség több mint felerészben genetikai eredetű.
A trombózis elleni világméretű kampány óta lett divat és életforma a kocogás, a torna, a kerékpározás és az úszás. 2001 óta a tromboembóliák megelőzése része az országos népegészségügyi programnak.
Sorozatunk előző cikkei:
Oltásokkal a halálos járványok ellen
Baktériumok védekezésbe szorulva
A cikk a Sanofi közreműködésével készült.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
