Napok óta foglalkoztat a gondolat, hogy mintha kissé túlburjánzana a természet a városban, valamiért lényegesen több bogarat nyelek biciklizés közben, mint a korábbi években bármikor. Ma reggel jutott csúcsra az undorom, mikor egy méretes repülő dolgot bányásztam ki a gégémből. Nem sokkal később egy vidám pár kerekezett az út túloldalán, nyilván azért voltak olyan vidámak, mert mindkettőn maszk volt.
A maszk ugye nagyon hasznos eszköz, nemcsak a különböző rovaroktól kíméli meg a légzőszervünket, hanem a szennyezett levegőtől is, nekem mégis a fulladás az első gondolatom, ha egy maszkra nézek. Eddig nem sok alternatíva jutott eszembe, például a száj köré ragtapaszozott gézlap, de az túl macerás. Aztán a búvárpipa, amit viszont még nem tudom, hogy elég bátor leszek-e alkalmazni. Tudom, tudom, nem kell divatozni, de teljesen idiótának se akarok kinézni. Talán a békatalpakat otthon hagyom. Vagy csak egyszerűen csukott szájjal biciklizek.
Van olyan, aki énekelni is tud bogárevés nélkül. Vajon jobban, mint elengedett kézzel bringázni?
Rovataink a Facebookon