Az internet megöli a biciklis futárokat

2008.07.30. 15:53
34 hozzászólás

Befellegzett a biciklis futároknak, hiszen az internet lényegesen gyorsabb, mint amilyen sebességgel bárki is képes lenne tekerni a pedált, jósol a Wired. A dokumentumok legnagyobb részét emailben, illetve egyéb webes szolgáltatásokon keresztül küldik, az elektronikus aláírás pedig már nem teszi szükségessé a személyes jelenlétet, így a futárcégek kénytelenek küzdeni fennmaradásukért.

Az utóbbi két évben a San Franciscó-i futárcégek száma jelentősen csökkent, New Yorkban is ezerrel kevesebb ilyen profilú vállalkozást tartanak nyilván, mint 10 éve. „Nem sok maradt számunkra, tényleg haldoklunk” – mondja egy tulaj, aki mostanság mondott fel a teljes állásban dolgozó futárai felének.

Az Egyesült Államokban a szakma hanyatlásának a legnagyobb lökést a bírósági rendszerek átalakulása adta, az elektronikus dokumentumkezelésre átállva ugyanis több millió oldal cipelésétől fosztották meg a futárokat.

A szövetségi csődbíróságok már 2001-ben átálltak az elektronikus iratkezelésre, egy évvel később csatlakoztak hozzájuk a körzeti bíróságok is. A szövetségi feljebbviteli bíróságok 2005 óta kezelik elektronikusan a kereseteket, a sorban az utolsó pedig a San Francisci-i feljebbviteli bíróság volt, ott januárban kezdték meg a rendszer tesztelését. Azért a körzeti bíróságok csaknem fele még mindig használ papírt, ami biztosít folyamatos munkát a biciklis futároknak, de ennek mértéke egyre csökken.

Nagyjából 30 százalékkal kevesebbet foglalkoztatunk biciklis futárokat, mióta több helyen elektronikus iratkezelést vezettek be, mondja a Thelen Raid jogi tanácsadó cég szóvivője. Hasonlóan vélekedik az Urban Express futárcég tulajdonosa, szerinte is kisebb az igény dokumentumok szállítására.

A biciklis futárok azonban nem értenek egyet teljesen a fenti véleményekkel. Van, aki filozofikusan közelíti meg a témát: nagy városokban mindig szükség lesz biciklis futárokra, maximum a táskájuk nem lesz annyira tele, mint egykor. „A biciklis futárok hozzátartoznak a városképhez.”

Olyan is van, aki szerint azért marad meg a futárok létjogosultsága, mert sokan nem hajlandóak felhagyni az életmóddal. „A biciklis futársággal együtt jár a szabadság érzése. Senki ne várja tőlem, hogy öltönyt és nyakkendőt viseljek, ha dolgozni megyek. Olyan feladat pedig mindig lesz, amire én képes vagyok, az internet viszont nem.”