Kihagyták a kerékpárút felét a Margit híd felújításából

2008.11.03. 20:45

Mégsem lesz kerékpárút a Margit híd mindkét oldalán, a kerékpáros civilszervezetekkel kidolgozott, és elfogadott terveket ugyanis egyoldalúan felmondta a főváros. Ez ráadásul véletlenül derült ki a Kerékpáros Klub számára. Így a jelenlegi tervek szerint a híd felújítása után csak a Margit sziget felőli járdán, tehát az északi oldalon alakítanak ki egyetlen, kétirányú kerékpárutat. A déli oldalról kihúzták a bicikliutat.

László János, a Kerékpáros Klub vezetője elmondta, hogy a Margit híd felújítási tervében eredetileg nem szerepeltek kerékpáros létesítmények. Az út terve az ő javaslatukra került napirendre. A hosszadalmas alkudozás végén januárban rögzítettek egy kompromisszumos megoldást a fővárossal. Eszerint a híd északi oldalán kétirányú kerékpárutat alakítanak ki, hogy egyrészt biztosítsák az átmenő forgalmat, másrészt pedig hogy Pestről és Budáról is elérhető legyen a sziget.
 
A déli oldalon egyirányú, csak Pest felé vezető út kialakításában állapodtak meg, számolt be a civil szervezet vezetője. A klub elfogadta, hogy a sávok ne az autóútból, hanem a járdából vegyenek el helyet, noha ez az elveikkel ellentétes volt. Kompromisszum született az északi oldali út szélességével kapcsolatban is, amelyre a civilek forgalomszámítása szerint 2,5 méter kellene, de végül 1,8 méterben állapodtak meg.
 
A Kerékpáros Klubban dolgozó közlekedéstechnikai szakemberek ezután kidolgozták a forgalomtechnikai elemeket, tehát hogy a hídról érkező biciklista milyen módon jusson el a bicikliutakhoz, vagy azok hiányában hogyan soroljon be az úttestre.
 
Radír
 
A történet a múlt hét végén folytatódott a civilek számára, amikor nem hivatalos úton megtudták, hogy terveiket csak részben valósítják meg.
 
A déli oldalon egyáltalán nem épül kerékpárút, az északin magát a sávot meghagyták, de a forgalomtechnikai elemeket kiradírozták.
 
A fővárosi önkormányzattól megtudtuk, a terveket a tervtanács javaslatára változtatták meg. A déli oldalról azért vették ki a bicikliutat, mert a kerékpározás ezen a turisztikailag frekventált helyen veszélyes, hiszen a várban és az egyéb látnivalókban gyönyörködő turisták közt kell biciklizni.
 
 
Az érvelés azért szokatlan, mert ugyanez a helyzet egyáltalán nem jelentett gondot akkor, amikor a budai rakparton húzódó sétányon jelölték ki a bicikliutat, pedig ott több a turista, az út pedig néha alig másfél méteresre szűkül.
 
Egyébként maguk a tervezők is tudják, ha kialakítanak kerékpárutat, ha nem, itt rengetegen fognak biciklizni. Amit jelez, hogy a déli oldal járdájának elejére és végére rámpát terveztek, hogy a biciklisek könnyen tudjanak fel- és lehajtani.
 
Konfliktuszóna
 
A tervek megváltoztatására további magyarázatokkal szolgált a híd felújítását végző Főmterv munkatársa, a projekt generáltervezője, Németh Tamás. Elmondta, a déli oldalon csak a híd szélesítésével tudtak volna elég helyet biztosítani a kerékpárosoknak. A szélesítés viszont milliárdos nagyságrendű plusz költséget jelentett volna. A konzolok alatt ugyanis szélesíteni kellett volna a pilléreket, és szükség lett volna a szobrok áthelyezésére is, mert különben a világörökségi státuszú látkép részét képező elemek eltűntek volna a híd szélesebb felülete alatt.
 
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az északi oldalon ugyanakkor elfogadta a szélesítést, anélkül, hogy ragaszkodott volna a pillér költséges átépítéséhez, mivel ez az oldal a látkép szempontjából kevésbé lényeges, tudtuk meg Németh Tamástól.
 
 
Németh ugyanakkor nem tudott magyarázattal szolgálni arra, hogy miért húzták ki a civil mérnökök által kidolgozott forgalomtechnikai javaslatokat. Áttekintve a jelenlegi terveket nyilvánvalóvá vált, hogy a Pestre tartó biciklisek csak a rakparti útra tudnak rákeveredni. Ha a Nyugati pályaudvar irányába akarnának továbbmenni, akkor le kell szállniuk, hogy a járdákon és zebrákon át a megfelelő oldalra kerüljenek.
 
A Kerékpáros Klub vezetője megjegyezte, hogy a két oldalas megoldás ismeretében elfogadott útszélesség az egyetlen oldalra redukált terv esetében már biztosan nem lesz képes kiszolgálni a biciklisforgalmat. Ez viszont pont azokhoz a konfliktusokhoz vezet, amelyek feloldását egy ilyen út szolgálná. A gyorsabb biciklisek, akik nem akarnak a tömegben szlalomozni, továbbra is az autóutat választják majd. Az autósok pedig, mit sem tudva a problémáról, nyilvánvalóan értetlenül, dühösen, esetleg agresszíven reagálnak az úton kerékpározókra. Ugyanez a probléma a túloldalon még inkább jellemző lesz.
 
Egyelőre tehát úgy tűnik, az átgondolatlan kerékpáros fejlesztés továbbra sem a megoldást, hanem a konfliktusok élezését szolgálja.