Nem cipelek tonnányi vasat, miért ne ihatnék?

„Hazadobom az autót, biciklire ülök, aztán ihatunk valamit” – hangzik a biciklisek körében jól ismert mondat. A KRESZ kerékpározás esetében is tiltja az alkoholfogyasztást, veszélyes is, a rendőrség próbál fellépni ellene, a betartatás viszont lehetetlennek tűnik. A szankciók nem mindig kemények, az intézkedő rendőr is tudja, hogy sok helyen reménytelen szabályosan és biztonságosan biciklizni. A jogosítvány biciklizéskor nincs veszélyben.

A részeg biciklisekről először egy falusi kocsma juthat eszünkbe, ahonnan záráskor rajzanak a kiszámíthatatlanul mozgó emberek, legtöbbjük kerékpáron. Az utóbbi években a városlakók is csatlakoztak ehhez a körhöz, nyári estéken rengetegen indulnak biciklivel körutat tenni a kocsmák kerthelyiségei között.

Mindenki meg is magyarázza, miért teszi. „A rendőrségnek van jobb dolga is, mint hozzám hasonló bicikliseket igazoltatni.” „Nem cipelek több tonna vasat, mint egy kamion, hogy másokat veszélyeztessek, saját magamért pedig tudok felelni.”

Mit jelent az, hogy valaki ittas? A KRESZ a minimális alkoholfogyasztást is tiltja, a köznyelvben ez inkább a kontroll elvesztését jelenti, ez a határ pedig mindenkinél eltér, filozofált egy biciklis, aki némi alkohol elfogyasztása után súlyos balesetet szenvedett. Szerinte az ivás akkor nem befolyásolt semmit, teljesen józanul ugyanúgy járt volna, mégis nagyon határozottan állítja: ha sokat iszol, ne biciklizz! „Nem az volt a baj, hogy ittam egy keveset, és az se, hogy bringáztam, hanem hogy összeütköztem egy autóval.”

 

Nincs különbség autó és bicikli között

Alkohol hatása alatt csökken a perifériás látás, megnyúlik a reakcióidő, problémát okozhat az egyensúly megtartása, romlik a távolságfelismerő képesség, illetve a közlekedési szabályokat nem veszik figyelembe, magyarázta Zacher Gábor toxikológus. Szerinte nincs érdemi különbség egy ittas autós és egy ittas biciklis között, mert bár egy kerékpár sebessége kisebb, mint egy autóé, de a biciklis sokkal kevésbé védett, mint aki autóban ül biztonsági övvel bekötve egy légzsák mögött. Megjegyezte, hogy tapasztalatai szerint kevés biciklis hord sisakot vagy egyéb védőfelszerelést, ami hatékony védelmet nyújthat.

2008-ban összesen 2342 ember okozott ittasan közúti balesetet, ebből 423-an voltak kerékpárosok. Közúti közlekedési balesetben összesen 109 kerékpáros halt meg. Ezek közül 17-en voltak ittasak, mondta a kerékpárosokat is érintő baleseti statisztikáról Palágyi István, az ORFK-OBB vezető főtanácsosa.

Szólt arról, hogy tavaly októberben és novemberben a rendőrség láthatósági akciójának részeként a közutakon fokozottan ellenőrizték a kerékpárosokat. Az akciót azért őszre időzítették, mert a korai sötétedés tipikus veszélyforrás. A láthatóság mellett ellenőrizték azt is, hogy a kerékpárosok ittas vagy bódult állapotban vesznek-e részt a közlekedésben.

34 milliót fizettek be

A két hónap alatt 3207 kerékpárossal szemben született szabálysértési feljelentés, 7582 emberre szabtak ki helyszíni bírságot (ők csekket kaptak). A kiszabott bírságok összege meghaladta a 34 millió forintot. Ez a pénz az államkincstárat gazdagította. Ebben az időszakban 12 kerékpáros vesztette életét, akik közül nyolcan okozóként haltak meg, négyen vétlenek voltak.

A leggyakoribb baleseti ok (a szabálytalan közlekedés): kanyarodás, irányváltás, alkoholfogyasztás, illetve a kötelező tartozékok hiánya volt. Kifejtette, hogy minden kerékpáron lennie kell első és hátsó lámpának, sárga küllőprizmának, ami főként az első keréken fontos, hiszen kereszteződésekben ennek kell láthatónak lennie. Szükség van továbbá piros hátsó prizmára, illetve két, egymástól függetlenül működő fékre, csengőre, és lakott területen kívül éjjel és korlátozott látási viszonyok között láthatósági mellényt (fényvisszaverő ruházatot) kell viselni.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy indulás előtt a kerékpárosoknak is ellenőrizni kell a kormány, a fékek és a világítás működését, valamint a gumik állapotát. A KRESZ szerint egyébként ez minden járműre vonatkozik.

Nem mindenhol lehet biztonságosan biciklizni

Beszélt arról is, hogy a rendőrség is tisztában van azzal, hogy Magyarországon a kerékpáros közlekedés nem minden feltétele adott, és még a szabályos haladás is gyakran veszélyekkel jár. Éppen ezért a rendőrség is mérlegel, sokszor nem is büntet, csak figyelmeztet, hiszen sok esetben a kívánt hatás így is elérhető. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy sok kerékpáros szabadon értelmezi a szabályokat. A KRESZ-t viszont senkinek nincs joga felülbírálni.

„A közúti közlekedés szabályait mindenkinek be kell tartani! Ez elhatározás kérdése! Aki hibát követ el, az indokolatlanul kockáztatja a mások és a saját életét” fogalmazott.

Azt javasolta, hogy ha valaki kerékpárral indul útnak, majd alkoholt fogyaszt, ne üljön fel járművére. Amennyiben valaki ittasan biciklizik, szabálysértést követ el, ezt a hatályos jogszabály szerint 100 ezer forintig terjedő birság kiszabásával lehet büntetni. Ha valaki ittasan vészhelyzetet okoz, (például súlyos sérüléssel járó gyalogosgázolás), bűncselekményt követ el (közúti veszélyeztetés).

A jogosítvány nincs veszélyben

Kiderült az is, hogy ha valakinek van B kategóriás vezetői engedélye, és kerékpárral követ el szabálysértést, nem veszik el a jogosítványát, mivel nem azzal a járművel követett el szabálytalanságot, amire az engedélye szól. Egy segédmotoros például hasonló esetben elveszítheti jogosítványát, mivel erre a járműre kötelező a KRESZ-vizsga letétele.

A mentőknél nincs külön baleseti statisztika az ittas biciklisekről, mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Tapasztalatai alapján két kategóriába sorolta a tipikusan előforduló eseteket: az egyik, amikor jellemzően kivilágítatlanul, nyomvonalat nem tartva kacsázik valaki az úttesten, és egy arra haladó autó elgázolja. Az ilyen balesetek gyakran végződnek a biciklis halálával.

A másik tipikus eset, amikor ütközés nincs, a részeg biciklis magától felborul vagy elesik. Ilyenkor gyakorlatilag egy magatehetetlen testre kell gondolni, aki képtelen az esés kivédésére – szélsőséges esetben a biciklin ülve is el lehet aludni. Ha a fejét a betonba vagy a járda szegélyébe veri, halálos is lehet a baleset. Télen külön veszélyforrás, hogy ha az eséskor nem is sérül, de mire reggel megtalálják, kihűl a test.

A szóvivő megjegyezte azt is, hogy a mentősöknek nincsen bizonyítékuk arra, hogy a balesetben az alkoholfogyasztásnak volt-e szerepe, ezeket a vizsgálatokat csak később végzik el, a mentősök csak valószínűsíteni tudnak.

Inkább biciklire ülnek ittasan

Az amerikai egészségügyi minisztérium 1996 és 2005 között végzett vizsgálatot New Yorkban: a halálos biciklis balesetek áldozatai 21 százalékának holttestében alkohol nyomait találták a halál beállta utáni három órán belül. A balesetben érintett autósok közül csak 6 százalék fogyasztott alkoholt.

Tíz év alatt összesen 225 biciklis vesztette életét, közülük 176-nál vizsgálták csak, hogy van-e a szervezetükben alkohol. Mivel azonban az idő előrehaladtával a szervezet feldolgozza az alkoholt, csak 84 holttestből tudták használható mintát venni, amihez az kell, hogy a halál beállta utáni három órán belül elvégezzék az alkoholtesztet.

A statisztikák szerint a halállal végződő kerékpáros balesetek háromnegyede fejsérülésből adódik, ehhez képest a balesetek halálos áldozatainak csak 3 százaléka viselt sisakot. A vizsgált balesetek 92 százalékában érintett volt mozgásban lévő autó vagy motor, minimális volt azoknak a baleseteknek a száma, melyek bicikliúton történtek. 14 olyan baleset történt, aminek csak kerékpáros érintettje volt, négyhez köthető parkoló autó, ezek közül egy olyan, ahol nyíló ajtó okozta a halálos balesetet.