Három jelentkező is van az iraki trónra

Az iraki monarchia visszaállítására törekvő Ali bin Huszein nevezte magát az iraki trón egyetlen legitim örökösének. Huszein az Asark al-Auszat című, Dubaiban megjelenő lapnak úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy idegeneknek lehet politikai szerepük Irak kormányzásában, és hogy az irakiak ezt elfogadnák, különösen akkor, amikor létezik egy iraki királyi család, amely elkötelezte magát az iraki nép szolgálatára.

Alkotmányos monarchiában gondolkoznak

A 47 éves Ali bin Huszein kétéves kora, az iraki monarchia 1958-as megdöntése óta él emigrációban. Jelenleg Londonban bankár, és az Iraki Alkotmányos Monarchia Mozgalmát vezeti. Szerinte az ország lakosságának nagy része támogatná az alkotmányos monarchia visszaállítását.

Huszein azonban nincs egyedül. Az iraki trónra, ha lenne ilyen, még ketten pályáznak rajta kívül. Huszein egyik versenytársa Raad bin Zeid herceg a Királyi Demokratikus Szövetség vezetője, aki magát ugyancsak Irak legitim vezetőjének tudja, mivel a jelenleg Jordániában uralkodó hasemita királyság korábban Irakban is regnált, amelyet az 1958-as katonai puccs döntött meg. A másik konkurens király a jordán Hasszan herceg, aki Irak két korábbi uralkodójának I. és II. Fészalnak rokona.

Régi és szívós párt a kommunistáké

Ugyancsak hallatja hangját az Iraki Kommunista Párt, amelyet Szaddám Huszein rendszere az iraki-iráni háború idején Irán támogatása miatt törvényen kívül helyezett. Az illegalitásból Bagdad eleste után kilépő párt egyik vezetője, Sákir al-Dudzsajli az AP-nek kijelentette: ellenzik az amerikai megszállást, mert az iraki nép nem tartozik semmivel a Egyesült Államoknak.

Emlékeztetett arra, hogy Washington teljes mellszélességgel támogatta Irakot az Irán elleni értelmetlen háborúban, amelynek mindkét oldalon legalább egymillió halálos áldozata volt, majd az 1990-es, Kuvait elleni invázió után szankciókat vezettek be az iraki kormány ellen, amelyek "nem ártottak Szaddám Huszeinnek, de egymillió iraki gyerek halálát okozták".

A kommunista vezető elmondta, hogy még Szaddám Huszein legvadabb elnyomása alatt is működtek a párt földalatti szervezetei Bagdadban és más városokban, s igyekeztek mozgósítani a tömegeket a diktátor elleni harcra. A megszálló amerikai hatóságok mindazonáltal nem vették fel velük a kapcsolatot az iraki ideiglenes kormány felállításáról szóló eddigi konzultációk során.

Kivívták Eisenhower haragját

Az ország legrégibb, 1934-ben alapított pártja már korábban is összetűzésbe került az Egyesült Államokkal. 1960-ban támogatták az addig brit érdekeltségű iraki olajmezők államosítását, kivíva ezzel az Eisenhower-kormány haragját. A 70-es években a párt vezetői és aktivistái az iraki Kurdisztánba menekültek, és közös fegyveres milíciákat alakítottak a kurdokkal. Régóta együttműködnek továbbá az Irán által támogatott Iraki Iszlám Forradalom Legfelsobb Tanácsával.

Al-Dudzsajli szerint az Iraki Kommunista Párt ereje abban van, hogy az ország minden részében erős a jelenléte, tagjai között egyaránt vannak arab szunniták és síiták, kurdok, törökök, asszír keresztények és zsidók is.