Harminc terrormerénylettervről tud a brit elhárítás
További Külföld cikkek
- Magyarország „oroszbarát” – mondta a lengyel külügyminiszter-helyettes
- Több mint száz halálos áldozata van a hatalmas károkat okozó El Nino esőzéseknek
- Egyetlen nap alatt 220 civilt öltek meg a katonák Burkina Fasóban
- Ukrajnában kinyílt Pandora szelencéje, bizonyos egységek „egyszerűen elb*szták”
- Bevethetik a Nemzeti Gárdát, egyre súlyosabb a helyzet Amerikában
"Súlyos, sőt növekvő" nagy-britanniai terrorveszélyt és tömegpusztító fegyverek felé forduló terrortevékenységet jósolt csütörtök éjjel kiszivárgott, pénteken hivatalosan is közzétett - egyes részleteiben a brit kormányálláspontnak ellentmondó - zártkörű előadásában a brit belső elhárítás (MI5) vezetője, aki szerint e veszéllyel az országnak még egy nemzedéken át együtt kell élnie.
A BBC előző éjszaka szerezte meg a szivárogtatott anyagot, ami után az MI5 pénteken megjelentetette hivatalos honlapján is.
Eliza Manningham-Buller a londoni Queen Mary's College-ban, meghívott szakmai közönség előtt tartott előadásában azt mondta: a tavaly július 7-ei, 52 halálos áldozattal járó londoni merényletsorozat óta a brit elhárításnak öt további nagyszabású terrortámadási tervet sikerült meghiúsítania, "százak, sőt valószínűleg ezrek életét megmentve".
Egy konkrét szám: 1600
Az MI5-nak és a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának jelenleg kétszáz, hazai és külföldi terrorcselekmények kitervelésén és megszervezésén aktívan dolgozó csoport van a célkeresztjében, összesen 1600 azonosított taggal. Magas azonban azoknak a száma, akiket a biztonsági szolgálatok nem is ismernek.
A 1600 terroristagyanús személyről szóló közlés az első konkrét szám, amelyet valamely magas rangú brit elhárítási szakértő valaha is említett. Peter Clarke, a Scotland Yard terrorelhárításért felelős főparancsnok-helyettese a BBC televízió által szeptemberben sugárzott, az al-Kaida terrorhálózatról szóló műsorban még csak annyit mondott: "ezrekre rúg" azoknak a száma, akik iránt a rendőrségnek "érdeklődést kell tanúsítania".
Lord John Stevens, a Scotland Yard tavaly leköszönt előző főparancsnoka egy korábbi nyilatkozatában közölte: tudomása szerint legalább háromezer brit állampolgár járta meg az afganisztáni terroristaképző táborokat. A két rendőrségi vezető azonban azt nem fedte fel, hogy ezek közül mennyi a csoportokban dolgozó, tényleges terrorista tevékenységgel közvetlenül gyanúsítható személy.
Széles a szimpatizánsok köre
Eliza Manningham-Buller szerint azonban a terrorizmushoz kapcsolható csoportoknak a közvetlen tagságnál sokkal szélesebb szimpatizáns tábora van. Ha a tavaly júliusi londoni merényletek óta elvégzett felmérések "csak nagy vonalakban helytállók", akkor is több mint 100 ezerre tehető azon brit állampolgárok száma, akik jogosnak gondolják a négy öngyilkos merénylő által elkövetett robbantássorozatot. Hozzátette: mind többen sodródnak a "passzív rokonszenvtől az aktív terrorizmus irányába".
A terroristák ma még házilagos gyártású robbanóeszközöket használnak, de a holnap fenyegetésének már része lehet a vegyi, bakteriológiai hatóanyagok, radioaktív anyagok, sőt a nukleáris technológia használata.
Az MI5 vezetője "harminchoz közelinek" nevezte azoknak a konkrét terrortámadási terveknek a számát, amelyekről az elhárítás jelenleg tud. A szolgálat a 2001. szeptember 11-ei merényletek óta 50 százalékkal növelte létszámát, amely most hozzávetőleg 2800, jövőre pedig a kétszerese lesz az akkorinak, de Manningham-Buller szerint "60 milliós lakosságból kell kiszűrni az ártó szándékúakat... ami nem könnyű feladat".
Irak és Afganisztán miatt haragszanak
A terroristákat vezérlő okokról az MI5 vezetője azt mondta: a brit öngyilkos merénylők hátrahagyott videoüzeneteiből az tűnik ki, hogy fő motivációjuk a külvilág által az iszlámmal szemben szerintük elkövetett igazságtalanságok hosszú sora, az iszlám "kisebbségi és szélsőséges értelmezése", és az, hogy a brit külpolitikát - főleg Nagy-Britannia iraki és afganisztáni szerepvállalását - iszlámellenesnek tartják.
Az MI5 vezetője ez utóbbi kijelentésével nyíltan szembekerült a brit kormány hivatalos álláspontjával. Tony Blair miniszterelnök ugyanis rendre annak a véleményének ad hangot, hogy a nagy-britanniai iszlám terrorizmusnak nincs köze az iraki és afganisztáni brit katonai beavatkozáshoz.