Januárban választhatják meg Arafat utódját

2004.11.13. 19:20
A palesztin miniszterelnök még idén törvényhozói választásokat és a békefolyamat felgyorsítását ígérte. A palesztin elnökválasztást január 9-én tarthatják meg, hírek szerint szombaton Arafat mozgalmának, a Fatahnak második embere, az izraeli börtönben ülő Barguti is jelezte indulási szándékát. A rámalláhi temetés után lenyugodtak a kedélyek, és csende gyász vette kezdetét.
A béketárgyalások mielőbbi folytatását sürgette Ahmed Korei palesztin minisztelelnök szombaton, egyben megígérte, hogy még jövő év elején, január 9-én a csütörtökön elhunyt Jasszer Arafat utódjáról döntő elnökválasztásokat rendeznek.

A vezér utódai
Ahmed Korei A 66 éves jelenlegi miniszterelnök hosszú időn át Arafat szövetségese volt és kulcsfontosságú résztvevő azokon az izraeliekkel folytatott titkos tárgyalásokon, amelyek az 1993-as oslói ideiglenes békemegállapodásokhoz vezettek. Korei ügyes politikusként ismertette el magát a parlament elnökeként, de Arafattól eltérően hiányzik a karizmája, és csekély népszerűséggel bír.

Mahmud Abbasz Arafat után sokáig a második számú vezetője volt a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek a most 69 éves politikus, és részese a palesztinok számára egy évtizeddel ezelőtt korlátozott önkormányzatot juttató ideiglenes békeegyezményeknek. Tavaly négy hónapon át kormányfő is volt, de lemondott, miután elvesztette a hatalmi harcot Arafattal szemben. Nyílt bírálója a négy éve tartó erőszakhullámnak, és rá akarja venni a szélsőséges muzulmánokat az Izrael elleni támadások leállítására. Koreihez hasonlóan neki sincs sok híve.

Marván Barguti Arafat hosszú távon lehetséges utódjának tekintik, de jelenleg izraeli börtönben ül gyilkosságok szervezésének vádjával, amit ő maga tagad. A gyújtó hangú szónokról sokan azt tartják, hogy ő a 2000-ben kezdődött második intifáda politikai vezére, és segített összehangolni az első, 1993-ig tartó intifádát is. A 45 esztendős Bargúti a legnépszerűbb palesztin vezető lett Arafat után.

Mohamed Dahlán A volt belbiztonsági miniszternek és a Gázai övezet korábbi biztonsági főnökének jelenleg nincs hivatalos tisztsége, de továbbra is a legbefolyásosabb lehet a frakciós harcok szaggatta terület erős emberei közül. Egy fiatal reformpárti nemzedék prominens alakja, amely kihívást intéz az Arafat körüli régi gárdával szemben a vezetés megszerzéséért.

Rauhi Fatuh A palesztin parlament elnöke lenne a törvény szerint 60 napra az elnök Arafat halála esetén, de Fattúhot nem tartják jelentős hatalmi tényezőnek, és valószínűleg inkább csak névleges vezető lenne, míg a kulcsfontosságú döntéseket mások hoznák. Az 55 éves politikust Arafat iránti lojalitásáról ismerték, mindamellett megtette azt a szokatlan lépést, hogy két hónapra felfüggesztette a parlamenti üléseket, tiltakozásul az elnök időhúzása miatt a reformintézkedések ratifikálása ügyében.

Barguti is elindulna

Arafat egyik lehetséges utódja lehet Marván Barguti is. A jelenleg izraeli börtönben ülő Fatah-vezető elnökválasztási terveiről egyik hozzá közel álló személy számolt be szombaton. Barguti még mindig az egyik legtámogatottabb vezető a palesztinok között, és bár terrorcselekmények miatt ül börtönben, békét kötne Izraellel.

A többszörösen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt férfi kiengedését azonban Izrael mereven elutasítja. Bargutiról azt tartják, az egyetlen személy a Fatahban, aki sikerrel felvenné a harcot az egyre népszerűbbé válló, Arafat mozgalmával az utóbbi időben sikerrel konkuráló Hamász palesztin fegyveres szervezettel, írja az AP.

Nemzetközi segítséget kérnek

Korei, azt követően, hogy Rámalláhban megbeszélést tartott Javier Solanával, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, közölte, hogy az új palesztin vezetés tervei szerint decemberben helyhatósági, 2005 első negyedévében pedig parlamenti választást tartanak a palesztin területeken.

A palesztin kormányfő nemzetközi segítséget kért, hogy az Izrael által megszállt területeken is szabályosan folytathassák le a választásokat.

A palesztin területeken azóta nem tartottak választásokat, hogy Jasszer Arafatot elsöprő többséggel palesztin elnökké választották. A választások elmaradását azzal indokolták, hogy az izraeli megszállás miatt nem biztosított a palesztinok mozgásszabadsága a Gázai övezet és Ciszjordánia között, így lehetetlen demokratikus és tisztességes választásokat tartani.

"Azt üzenem az amerikai vezetésnek, George Bush elnöknek és Izraelnek, valamint az egész világnak, ez az az időszak, amikor sokkal komolyabban kell magunkat vennünk. Ha elhatároztuk magunkat, nagyon gyorsan tudunk majd cselekedni" - idézte a miniszterelnök szavazit a BBC.

A világ reménykedik

Pénteken mind George Bush amerikai elnök, mind Tony Blair miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy új lendületet kapnak a közel-keleti békefolyamatok, konkrétumokat azonban nem fogalmaztak meg.

Megfigyelők is osztják Korei véleményét, vagyis hogy hogy Arafat halálával sikeresebben lehet folytatni a békéért tett erőfeszítéseket, írja a BBC.

Arafattal ugyanis évek óta nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni sem Izrael, sem Amerika, terroristának és a béketerv kerékkötőjének nevezve őt. Ugyanakkor Ariel Saron nagy erőfeszítések árán keresztül tudta vinni, hogy az izraeli csapatok a jövő évben kivonulnak Gázából és Ciszjordániából.

Megnyugodtak a kedélyek Rámalláhban

Szombatra, egy nappal Jasszer Arafat temetése után megnyugodtak a kedélyek a palesztin területeken, a temetést kísérő kollektív hisztéria helyét a csendes megemlékezés vette át.

Mindeddig békés volt az átmenet a Jasszer Arafat halálát követő időszakban. Rámalláhban Arafat sírjánál együtt imádkozott Ahmed Korei, Rauhi Fattúh parlamenti szóvivő, valamint Mahmúd Abbász volt kormányfő, a PFSZ új vezetője és Naszír al-Kidva, a palesztinok ENSZ-képviselője, Arafat unokaöccse.

A két korábbi rivális, Korei és Abbász kéz a kézben távozott a sírtól. Egyszerű palesztinok már napfelkeltétől zarándokolnak a sírhoz, hogy leróják kegyeletüket csütörtökön elhunyt vezetőjük előtt.