Amerika a kijevi forradalom mögött

2004.11.26. 15:12
Hatékony fegyverré válhat az Egyesült Államok kezében a civil ellenállás megszervezése a posztszovjet térség országaiban ahhoz, hogy nyugatbarát vezetést segítsen hatalomra, ha ezt tisztán demokratikus választások útján nem teheti meg. Szerbia és Grúzia után Ukrajna lehet a következő sikertörténet.
Az Egyesült Államok áll a kijevi politikai válság mögött csakúgy, mint 1999-ben Belgrádban, egy évvel ezelőtt pedig Tbilisziben, állítja cikkében a Guardian baloldali brit lap.

Megváltoztatott politikai aktivitás

Ukrajnában eddig meglehetősen passzívnak bizonyultak politikai kérdésekben az emberek, de az utóbbi hétben a fiatal aktivisták kitartó kampányától fellelkesült ország valószínűleg sosem lesz olyan, mint régen volt.

Az ukrán elnökválasztás után az ellenzék által kirobbantott békés "gesztenyés forradalom" az ukránok érdeme, a modern civil kampány az Egyesült Államoké, amely nem először pénzel és képez ki ellenzéki mozgalmat a demokratikus átmenetben megakadt országban a volt szovjet hatalmi zónában.

Otpor, Zubr, Kmara, Pora

Belgrádban 1999-ben az Otpor mozgalom játszott fontos szerepet Milosevics megbuktatásában, tavaly ősszel Grúziában pedig a Kmara nevű szervezet állt a változások mellé, Fehéroroszországban Zubrnak hívták a diktátortörők szervezetét, ami igazán támogatott ellenzéki politikus híján végül nem tudott komoly ellenállást szervezni. Ukrajnában Porának hívják a főleg egyetemistákból álló ellenállókat.

Az orosz hatalmi befolyás alatt álló kormányok "demokratikus" megbuktatására kidolgozott hadművelet a Kijevben is működő civil engedetlenségi mozgalomra épül.

A tájékoztatás hatalma

A lényeg, hogy az ellenzék röpcédulákkal, kalózrádióval, a közvetlen informálás eszközeivel magához ragadhassa a nyilvánosság irányítását a félreinformáló, a hatalom részéről befolyásolt tömegtájékoztatástól.

A 2003-as grúz elnökválasztáson végül győzedelmeskedő Mihail Szaakasvili a választások előtt Belgrádban járt, hogy tájékoztassák a tömeges ellenállás gyakorlatáról, az Otpor aktivistáit Magyarországon képezték ki, a belaruszoknak a balti államokban szerveztek képzést a szerbek, írja a Guardian.

Ukrajnában 14 milliót költöttek

A lap szerint demokrata párti Nemzeti Demokratikus Intézet (NDI), a republikánus Nemzetközi Republikánus Ház (IRH), a külügyminisztérium, a USAid ügynöksége, a Soros Alapítvány, valamint a Freedom House a finanszírozói a kijevi ellenállásnak, ami 14 millió dolláros költséget emésztett fel eddig. Belgrádban 41 millió (7,6 milliárd forint) dollárt költöttek a célra.

A forgatókönyv szerint az első dolog kiválasztani az alkalmas jelöltet, aki elég támogatott ahhoz, hogy az ellenállás központi figurájává válhasson. A kemény szavú, de erőszakot nélkülöző kampány mellett a szavazatok párhuzamos számlálását is megszervezik. Ukrajnában több mint másfélezer külföldi ellenőr figyelte a választásokat.

A választásokon két amerikai közvéleménykutató cég is végzett exitpoll felméréséket, amik 10-15 százalékos előnyt mutattak Juscsenko javára a jelenlegi miniszterelnökkel, Janukoviccsal szemben. Az adatokat napokig sugározták a tüntetőknek a Függetlenség terén felállított kivetítőkön és röplapokon, holott az exitpollok megbízhatósága erősen megkérdőjelezhető.

Moldávia lehet a következő állomás

Ami most Ukrajnában történik a belgrádi és a tbiliszi történések megismétlődése. A hatalmon lévők ragaszkodnak az elnöki pozíció megtartásához, az ellenzék fegyelmezett és a provokációra alkalmas tevékenységet ügyesen kerülgető taktikát követ, miközben akadályozza az ország működését.

A Guardian elemzése szerint, ha ez a forgatókönyv Ukrajnával együtt már a harmadik országban is beválik, a posztszovjet térség több, a tekintélyuralmi rendszer és a parlamentáris demokrácia közt lebegő államában is beválhat. A legközelebbi helyszínek között lehet Moldávia és a közép-ázsiai térség.