Fico kesztyűbábjának nincs ellenfele

2009.03.21. 00:20 Módosítva: 2009.03.21. 12:06
Harmadszor választ elnököt a nép a független Szlovákia történelmében, és Ivan Gasparovic lehet az első államfő, aki megőrzi hatalmát. A szombati elnökválasztásnak akkor lesz második fordulója, ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint ötven százalékát. A helyzetet Öllős László politológussal, a dunaszerdahelyi székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet elnökével elemeztük.
Markó Béla és Frunda György
Markó Béla és Frunda György

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) soha nem indított jelöltet a szlovák elnökválasztáson, nem úgy, mint VMSZ Szerbiában, az RMDSZ pedig Romániában. Valós esélye sem Pásztor Istvánnak, sem Frunda Györgynek, illetve Markó Bélának nem volt arra, hogy szerb, illetve román elnök legyen, de nem is ez volt a cél. A magyarok első fordulós mozgósítása után hitelesen tudták a nekik tetsző szerb, illetve román elnökjelölt támogatására szólítani a magyarságot.

Szlovákiában eddig nem akadt olyan magyar, aki indult volna az elnökválasztáson, de nem ez a fő oka annak, hogy nem követték az erdélyi és a vajdasági vonalat. Az eddigi elnökválasztásokon amúgy sem tudott volna az MKP jelentős alkupozícióba kerülni, akár indít jelöltet, akár nem.

Magyaroknak kedves jelölt Iveta Radicová (Szlovák Kereszténydemokrata Unió–Demokrata Párt) személyében most is akad. A hét jelölt közül egydül ő szólította meg az ország lakosságának tíz százalékát kitevő magyarságot, az MKP pedig Radicová támogatására szólít fel. A civilben a Szlovák Tudományos Akadémia Szocológiai Intézetének igazgatója kiáll a kulturális autonómia mellett, járja a magyar településeket is, kampányarcai között pedig egy felvidéki magyar színészt is találunk, Kassai Csongort. Egyvalamit azonban hiányolnak: Radicová sem áll ki a szlovák–magyar megbékélés mellett, megelégedne a két nép kulturális közeledésével.

Radicová a kereszténydemokraták legnépszerűbb politikusa. Szlovákiában a választók a pártlistán szereplő politikusokra külön-külön is szavazhatnak, és a legutóbbi választáson a listán akkor a harmadik helyre sorolt Radicová megelőzte a pártelnököt és a választáson most a Szlovák Konzervatív Demokraták színeiben induló Frantisek Mikloskót.

Ezzel együtt hatalmas meglepetés lenne Radicová győzelme. A realitás az, hogy a nagy helyezkedő, de egyébként színtelen-szagtalan Ivan Gasparovic 2004 után másodszor is megnyeri az elnökválasztást.

Szlovákiában csak 1999 óta választanak közvetlenül köztársasági elnököt. Az új rendszer célja az volt, hogy az államfő ne legyen a parlamenti többség foglya. Gasparovic viszont az, nem mintha különösebben ellenére lenne neki ez a helyzet. A koalíció két legerősebb pártja, a Fico-féle Smer és a Slota-féle Szlovák Nemzeti Párt támogatja, Meciar szintén koalíciós pártja viszont önálló, bár teljesen esélytelen jelöltet indított.

Ivan Gasparovic
Ivan Gasparovic

Gasparovic Meciar hűséges embere volt, majd 2002-ben elváltak útjaik. Gasparovic szerint azért, mert Meciar antidemokratikus volt, valójában viszont alkalmatlannak tartották arra, hogy a párt jelöltje legyen. Durcásan új pártot alapított, amelyik soha nem jutott be a parlamentbe.

A 2004-es elnökválasztáson Meciar és Gasparovic már egymás ellen kampányolt. Meciar mellett Eduard Kukannak lett volna esélye bekerülni a második fordulóba, de a volt külügyminiszter pártja, a Mikulas Dzurinda akkori miniszterelnök vezette Szlovák Kereszténydemokrata Unió–Demokrata Párt elkövetett egy nagy hibát: nem egyeztetett szövetségeseivel, a Kereszténydemokrata Mozgalommal vagy az MKP-val, sőt azt közölte velük, hogy csatlakozhatnak, ha akarnak. Az arroganciának meglett az ára: a surranópályán Gasparovic bejutott a második fordulóba, ahol a (nem sokkal) kisebb rosszként kis többséggel köztársasági elnökké választották.

Gasparovic a kormány népszerűségének köszönheti azt, hogy most ő az elnökválasztás nagy esélyese. Nem független személyiség, önálló intézménynek végképp nem nevezhető, pedig pont azért tértek át a szlovákok a közvetlen elnökválasztásra, mert Meciar miniszterelnöksége idején a kormányzati hatalom részévé akarták tenni az államfőt.

Futottak még

Az utolsó felmérések szerint az 50 százalékos támogatottságú Gasparovic és a 39 százalékos Radicová mellett (figyelmeztető jel lehet az államfőnek, hogy a kettejük közötti különbség hétről hétre csökkent, igaz, még így is tetemes) még öt jelölt indul. A kereszténydemokrata gyökerű, az öt évvel ezelőtt még a Kereszténydemokrata Mozgalom mellett az MKP által is támogatott Frantisek Miklosko a harmadik legerősebb jelölt.

Iveta Radicová
Iveta Radicová

Miklosko öt évvel ezelőtt 6,5 százalékot kapott, most örülne ennek, mert az utolsó felmérések szerint 4,4 százalékon áll. Kulcskérdés lehet, hogy szavazóit felszólítja-e a második fordulóban Radicová támogatására. Mostani nyilatkozatai szerint erre nincs sok esély.

A liberális Zuzana Martinákovára a megkérdezettek négy százaléka, Meciar jelöltjére, Milan Melníkra 1,2 százalék, a kommunista Dagmar Bollovára és a szintén kommunista Milan Sidorra kevesebb mint egy százalék szavazna.