Ivan Gasparovic maradt a szlovák elnök

Ivan Gasparovic, jelenlegi államfő nyerte a köztársaságielnök-választás második fordulóját Szlovákiában, közölte vasárnap a szlovák országos választási bizottság.

A hivatalos végeredmény szerint Gasparovic kapta a leadott szavazatok 55,53 százalékát, míg Iveta Radicovát 44,46 százalék támogatta. A jelenlegi államfőre 1,234 millió, míg Radicovára 988 ezer ember szavazott, jelentette be Dusan Dugácek, a választási bizottság elnöke. A két jelölt közti különbség 11,07 százalék Gasparovic javára.

Gasparovic az idén 155 195 vokssal kapott többet, mint 2004-ben. A győztes és a második helyezett között az idén volt a legkisebb különbség: 245 979 szavazat. Tíz éve, 1999-ben Rudolf Schuster 433 839 szavazattal kapott többet, mint Vladimír Meciar, 2004-ben pedig Gasparovic 357 224 szavazattal hagyta maga mögött Meciart. A választói részvétel 1999-ben 73,9 százalékos, 2004-ben 43,5 százalékos, míg az idén 51,67 százalékos volt.

Gasparovic a legnagyobb támogatást - 85,24 százalék - a csacai járásban kapta, míg Iveta Radicová a dunaszerdahelyiben, ahol a választók 94,98 százaléka adta le rá voksát. Párkányban 91,83 százalékos, Komáromban pedig 87,06 százalékos volt Radicová támogatottsága.

A rendőrség szerint a második választási fordulót semmi olyan rendkívüli esemény nem zavarta meg, amely megkérdőjelezhetné az eredményt.

Gasparovic és a magyar kártya

Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) volt elnöke szerint nehéz elképzelni, hogy a durva magyarellenes kampány után a szlovákiai magyarok saját köztársasági elnöküknek érezhetnék Ivan Gasparovicot.

"Mi természetesen betartjuk a Szlovák Köztársaság minden törvényét és az alkotmányt, de hogy őt (Gasparovicot) elnökként tiszteljük, azt nehezen tudom elképzelni" - jelentette ki vásárnap Bugár Béla.

A népszerű szlovákiai magyar politikust bántja, hogy Gasparovic támogatói a választási kampányban a magyarellenességhez folyamodtak. "Számomra a mostani választás egyértelmű erkölcsi győztese Iveta Radicová. Csak sajnálni tudom, hogy Gasparovic úr és csapata lesüllyedt a magyar kártya használatához" - szögezte le Bugár.

Csáky Pál, az MKP elnöke úgy vélte: rossz hír Szlovákia számára, ha hazugságokkal és a magyar kártyával választást lehet nyerni.

Dzurinda csalódott

A szlovák ellenzéki pártok egyetértenek abban, hogy a választási kampányban a magyar kártya használata Gasparovic tábora részéről nem volt korrekt. "Gasparovic és emberei lemondhattak volna néhány övön aluli ütésről" - nyilatkozta ezzel kapcsolatban Mikulás Dzurinda volt kormányfő, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) elnöke.

Dzurinda ugyan csalódott, hogy nem Radicová lett az új szlovák államfő, de meggyőződése, hogy a majdnem egymillió szavazó támogatása nagyon szép siker. Megjegyezte: a kampány közelebb hozta egymáshoz az ellenzéki pártokat. Az SDKÚ elnökének meggyőződése, hogy ezentúl szorosabb lesz az együttműködésük.

Gasparovic nem lesz pártok felett álló államfő, véli Grigorij Meseznikov politológus. Meggyőződése: Gasparovic erkölcsi vereséget szenvedett, mert olyan módszereket tett magáévá, amelyeknek semmi közük sincs a tisztességes versenyhez. Gyakorlatilag elfogadta az őt támogató pártok által kidolgozott csalásokat és kampányát nagymértékben az állampolgárok, a szlovákok és a magyarok megosztására alapozta, fejtette ki Meseznikov. Szerinte a jövő szempontjából nagyon rossz előjel, hogy Szlovákiában "övön aluli" ütésekkel lehet választás nyerni és sikert elérni.

Ivan Gasparovic, a régi-új elnök

A szlovák politikus 1941. március 27-én született Poltáron. 1959-64-ben jogot tanult a pozsonyi Komensky Egyetemen. Jogászprofesszorként 1990 júliusától 1992 márciusáig a Cseh-szlovák Szövetségi Köztársaság főügyészének hivatalát látta el. A korabeli sajtó szerint Václav Havel csehszlovák államfő kezdeményezésére váltották le, aki nem volt elégedett munkájával.

A nagypolitikába az 1989-es rendszerváltás után belépő, nagy sportkedvelő hírében álló Gasparovic 1992-ben lett tagja Vladimír Meciar pártjának. Hamarosan vezetőségi tagja lett a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak (HZDS), majd a párt színeiben parlamenti képviselő lett. 1998-ig a szlovák parlament elnöke volt.

A Meciar-kormány időszakát (1992-1998) a rendszerváltás utáni Szlovákia sötét korszakának minősíti a sajtó, amelyben több súlyos alkotmány- és törvénysértés történt. Emlékeztetőül: ekkor került sor a "hosszú kések" éjszakájára, amikor egyetlen éjjeli ülésen a HZDS minden parlamenti tisztséget a saját kezébe ragadott; Michal Kovác államfő fiának elrablása; Frantisek Gaulider, a HZDS képviselőjének botrányos kizárására a parlamentből; nyílt konfliktus kirobbanása Michal Kovác és Meciar között; az akkori kormányzat állami szintre emelte a magyarellenességet. Gasparovic mindebben aktívan részt vett, s felelőssége a törvénysértésekért akkor betöltött tisztségéhez mérten igen nagy. Elhatárolódása akkori tetteitől felemás.

Mint a parlament elnöke 1998 márciusától októberig Vladimír Meciarral együtt ügyvezetőként az államfői feladatokat is ellátta. Ez alatt a néhány hónap alatt adták ki azokat az elnöki döntéseket, amnesztiákat, amelyek a gyakorlatban büntetlenséget biztosítottak az előző időszak törvénysértéseit elkövetőknek.

Gasparovic, miután Meciar már nem tartott igényt szolgálataira, kilépett a HZDS-ből és a 2002-es parlamenti választások előtt új pártot alapított Mozgalom a Demokráciáért (HZD) néven, de a parlamentbe nem jutott be. Ettől függetlenül Gasparovic tapasztalt és népszerű politikusnak számít. Ilyen ismert személyiségként indult a 2004. évi elnökválasztáson.

Az első fordulóban a szavazatok 22,28 százalékával Vladimír Meciar mögött a második helyen végzett. A második fordulóban viszont a szavazatok 59,91 százalékát szerezte meg, míg Vladimír Meciar 40,09 százalékos eredményt ért el. Politikai elemzők máig állítják: az akkori elnökválasztás felért egy Meciar elleni népszavazással: bárki indult volna Meciar ellenében a második fordulóban, győzött volna. Ilyen körülmények között kapta meg 2004-ben Gasparovic a szlovákiai magyarok átfogó támogatását is.

Államfőként azonban Gasparovic semmit sem tett a szlovákiai magyarok érdekében, annál inkább bírálta, támadta őket: hol a szlovák állam iránti szerinte elégtelen lojalitásuk és szeparatizmusuk, hol állítólagos gyenge szlovák nyelvtudásuk miatt. Nem is titkolja, hogy nagyon közel áll a nacionalista Szlovák Nemzeti Párthoz. Újraválasztását alapvetően a szlovák nacionalisták "magyar kártyájának" köszönheti, illetve annak, hogy feltétel nélküli támogatója Robert Fico kormányfőnek és az általa vezetett Irány-Szociáldemokrácia Pártnak.