Elkergetnék Európa egyetlen kommunista elnökét

Kedden kigyulladt a parlament több emelete, egy nő meghalt, száznál is többen megsebesültek. Tízezren vonultak utcára az egykor a Szovjetunióhoz tartozó Moldova fővárosában a hatalmon lévő kommunisták vasárnapi választási győzelme ellen tiltakozva. A rendőrség végül szerda hajnalra szétkergette a tüntetőket, azonban napközben újabb demonstrációt tartottak, bár ezúttal már sokkal kevesebben gyűltek össze Chisinau belvárosában.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy országos méreteket öltenek-e a zavargások. Egyes külföldi elemzők a néhány éve Grúziában és Ukrajnában lezajlott forradalomról beszélnek, mások szerint ugyanakkor csak egy elkeseredett politikai kisebbség próbálja meg sikertelenül átvenni a hatalmat.

Moldova az egyetlen európai ország, ahol kommunista elnök van hatalmon. A lakosság többsége a Guardian szerint őket támogatja, azonban a főváros a liberális ellenzék fellegvára. Az ellenzéki vezetők egy része azt akarja, hogy az áprilisban második ciklusát befejező elnök biztosan vonuljon vissza a hatalomból.

Romániát okolják

Vladimir Voronin elnök szerdán puccskísérletnek nevezte a tüntetéseket, és a szomszédos Romániát vádolta meg a zavargások megszervezésével. Bukarest visszautasította a vádakat.

A két szomszédos országot nagyon szoros kulturális szálak fűzik össze, egyes nyelvészek szerint a román és a moldáv nyelv között sincs sok különbség. Kapcsolatuk még az egykori Moldvai fejedelemségig nyúlik vissza, amelynek nyugati része a XIX. században a későbbi Románia egyik területe lett, míg a keleti része Besszarábia néven az oroszok befolyása alá került.

Besszarábiát az első világháború után húsz évre Romániához csatolták, de a második világháború alatt, még 1940-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum alapján elvette Bukaresttől a Szovjetunió. Moszkva a Dnyeszter folyó keleti partján fekvő területtel összevonva létrehozta a mostani Moldovát, amely a Szovjetunió felbomlásakor önállósodott.

Feszültséget okozott a két szomszédos ország között, hogy sok moldáv a függetlenedés után rögtön csatlakozott volna Romániához, és azóta sem tett le erről a szándékáról. Nico Popescu elemző szerint különösen azután erősödtek fel a visszacsatolást követelő hangok, hogy Romániát felvették az Európai Unióba, míg Moldova csak az EU „keleti partnerség”-programjában vesz részt.

Két világ közt

A négymillió lakosú Moldova Európa legszegényebb országa, különösen nagy a munkanélküliség és az államadósság, írja az Economist. A növekvő munkanélküliség miatt az elmúlt tíz évben félmilliónál több moldáv hagyta el az országot, hogy az Európai Unióban vagy Oroszországban keressen munkát. Az Ukrajna és Románia közötti volt szovjet miniállamra leginkább a beékelődés jellemző, beszorult az Európai Unió és Oroszország befolyási övezete közé.

2001-ben a kedvezőtlenül alakuló gazdasági folyamatoknak köszönhetően hatalomra kerülő kommunista Vladimir Voronin első elnöki ciklusa alatt különösen jó viszonyt ápolt Moszkvával. Moldova gazdasága alapvetően függ Oroszországtól, az onnan érkező földgázra is mindenképpen szükségük van. Később azonban egy fokkal visszafogottabb lett a két ország viszonya, és a kommunisták Európa felé is nyitottak.

Bár az ellenzék azzal vádolja, hogy valójában akadályozza az ország közeledését az Európai Unióhoz, az EU-csatlakozást hivatalosan az összes nagy párt támogatja, a kommunistá is. Voronin elnök a NATO-tagságot ugyanakkor már ellenzi. Számos közvélemény-kutatás szerint a lakosság többsége egyébként nem híve az ország euro-atlanti integrációjának.

Ország az országban

Bár Moldova vezetését alapvetően oroszbarátnak tartják, ettől még súrlódást jelent a két ország viszonyában a Dnyeszter keleti partján fekvő Transznyisztria. A Moldova többi részétől eltérően jelentős részben oroszok és ukránok által is lakott terület a moldován szélsőségesektől tartva 1990-ben Dnyeszter Menti Köztársaság néven kikiáltotta függetlenségét. Többek között attól féltek, hogy az ország vezetése a Szovjetunió felbomlása után esetleg visszacsatlakozna Romániához.

A Szovjetunió megszűnését követően a moldovai vezetés 1992-ben megpróbálta fegyverrel visszaszerezni az irányítást a szakadár terület felett, Oroszország azonban közbeavatkozott. A békekötés alapján az orosz hadsereg által felügyelt terület kvázi autonómnak számít, azonban sem Moldova sem más államok azóta sem ismerik el függetlenségét. A Dnyeszter Menti Köztársaságban rendezett 2006-os népszavazáson a lakosság elsöprő többsége úgy döntött, hogy csatlakoznak Oroszországhoz, ezt azonban a nemzetközi szervezetek és országok többsége nem ismeri el.