Koronavírus adatok

2022. jan. 24.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Timót, Xénia
-8 °C
-1 °C

Megbuktathatják az utolsó kommunistákat

2009.07.29. 16:10 Módosítva: 2009.07.29. 23:03
Előrehozott választásokat tartanak Moldovában, ahol az áprilisi parlamenti választások után véres zavargások robbantak ki. Nem a vitatott eredmény miatt kellett azonban újabb választást kiírni, hanem mert a hatalmon lévő kommunisták kétszer sem tudták saját elnökjelöltjüket megválasztatni a törvényhozásban. Ezúttal a korábbiaknál sokkal szorosabb eredmény várható, és az ellenzéki pártoknak szövetkezve akár a kormányalakításra is esélyük lehet. Tüntetésekre elemzők szerint most nem kell számítani.

Szerdán előrehozott parlamenti választásokat tartanak Moldovában, ahol három hónappal korábban a hatalmon lévő kommunisták április eleji, vitatott győzelme miatt véres zavargások robbantak ki. A választás tétje, hogy a korábbi kis szovjet köztársaság továbbra is Oroszország befolyási övezetéhez tartozik majd, vagy pedig közelebb kerül az Európai Unióhoz, ugyanakkor a várhatóan szoros eredmény az ország politikai válságát is tovább mélyítheti.

moldova1

Külföldi elemzők szerint ezúttal jelentős zavargásokra akkor sem kell számítani, ha egyik párt sem szerez elég képviselői helyet az ország új elnökének megválasztásához. „Az erőszak megismétlődése valószínűtlen, egyrészt az emberek is belefáradtak a tüntetésekbe, másrészt a pártok forrásai is kimerültek" - mondta Igor Botan politikai elemző az AP-nek. Hozzátette, hogy a hatóságok is jobban felkészültek, a potenciális tüntetők egy részét pedig elriaszthatja a kormányerők áprilisi kemény fellépése a tiltakozókkal szemben.

Az euobserver.com-on is publikált felmérés szerint a lakosság 42,6 százaléka megkérdőjelezhetetlennek tartja az április 5-i választások tisztaságát, míg 42,4 százalék ennek éppen ellenkezőjét gondolja. Amennyiben a szerdai választási eredménye is tükrözni fogja a társadalom megosztottságát, akkor folytatódik a politikai patthelyzet Moldovában, és akár hónapokig tartó alkudozásra lehet számítani. Ennek kimenetele pedig megjósolhatatlan: előfordulhat, hogy továbbra is hatalmon maradnak a kommunisták, azonban jelentősebb változások lehetőségét sem lehet kizárni.

Nem bírtak elnököt választani

A kommunisták meggyőző fölényét mutató választási eredmény bejelentésérének hírére április 7-én zavargások törtek ki Moldova fővárosában, Chisinauban. A tiltakozók szerint a kommunisták elcsalták a választást, hogy a két elnöki ciklus után harmadik alkalommal már nem megválasztható Vladimir Voronin elnök saját utódját kiválasztva, házelnökként továbbra is megőrizné hatalmát Moldovában.

Az utcára vonuló, főleg fiatalokból álló több tízezres dühödt tömeg megostromolta az elnöki hivatalt és a parlamentet, majd összecsapott a kiérkező rohamrendőrökkel. A zavargásokban hárman meghaltak, több százan megsebesültek, további százakat pedig letartóztattak. Voronin elnök újraszámolást rendelt el, amely megerősítette a kommunisták győzelmét. 60 képviselőjükkel elég szavazatuk volt a kormányalakításhoz a 101 tagú parlamentben, és Voronint is megválasztották házelnöknek. A kommunista vezető utódjának javasolt Zinaida Greceanii korábbi miniszterelnök elnökké választásához azonban 61 képviselőre lett volna szükség.

Vladimir Voronin
Vladimir Voronin

Az ellenzék elszántságát mutatja, hogy a kommunistáknak kétszer sem sikerült áttuszkolniuk Greceaniit a törvényhozáson, pedig csak egyetlen ellenzéki képviselőt kellett volna valahogy magukhoz csábítaniuk, amit a külföldi elemzők nem tartottak lehetetlennek. Az ellenzék azonban keményen összezárt, és nem engedett, ezért Voroninnak az alkotmány előírásainak megfelelően június 15-én fel kellett oszlatnia a parlamentet, az új választásokat pedig július 29-re írták ki.

A kommunisták visszaestek

Áprilisban még úgy tűnt, hogy a kommunistáknak sikerült a maguk javára fordítaniuk a zavargásokat, nem kis részben az ő verziójukat közvetítő állami médiának köszönhetően, amelyből a moldovaiak négyötöde tájékozódik. Eszerint a tüntetők puccsot akartak elkövetni a szomszédos Románia támogatásával, amelyhez a hatalomátvétel után hozzácsatolták volna az országot. (Moldovát és Romániát nagyon szoros szálak fűzik össze, és a mai Moldova Besszarábia néven az első világháborút követő húsz évben Romániához tartozott. Bővebben>>>)

A kommunista vezetés ennek megfelelően Bukarest cáfolata ellenére visszahívta nagykövetét Romániából, amellyel szemben vízumkényszert is bevezetett. Voronin elnök júliusban is főként a félelmekre építve kampányolt, és azt állította, hogy az ellenzék győzelme esetén Moldova nem kerülheti el szuverenitásának elvesztését.

A beékelődött ország

A négymillió lakosú Moldova Európa legszegényebb országa, különösen nagy a munkanélküliség és az államadósság, írja az Economist. A növekvő munkanélküliség miatt az elmúlt tíz évben félmilliónál több moldáv hagyta el az országot, hogy az Európai Unióban vagy Oroszországban keressen munkát. Az Ukrajna és Románia közötti volt szovjet miniállamra leginkább a beékelődés jellemző, beszorult az Európai Unió és Oroszország befolyási övezete közé.

2001-ben a kedvezőtlenül alakuló gazdasági folyamatoknak köszönhetően hatalomra kerülő kommunista Vladimir Voronin első elnöki ciklusa alatt különösen jó viszonyt ápolt Moszkvával. Moldova gazdasága alapvetően függ Oroszországtól, az onnan érkező földgázra is mindenképpen szükségük van. Később azonban egy fokkal visszafogottabb lett a két ország viszonya, és a kommunisták Európa felé is nyitottak. Bővebben>>>

Sok választónak azonban nem tetszett, ahogyan a kormányerők leverték az áprilisi tüntetéseket, ráadásul a kommunisták megítélésének nem kedvezett a tovább gyűrűző gazdasági válság. Az AP által ismertetett egyik felmérésben a válaszadók ötöde azt állította, hogy ma szegényebb, mint márciusban, az előző választások előtt. Ennek ellenére még mindig a főként az idősebb szavazókra építő Kommunista Párt a választás esélyese, azonban az áprilisban elért 50 százalékos eredményhez képest ezúttal a közvélemény-kutatások csak 31 százalékot jósolnak nekik.

Exkommunista lehet a királycsináló

A legfontosabb változás a korábbi választáshoz képest, hogy az áprilisban a kommunista listán még másodikként szereplő, 2005 és 2009 között a házelnöki tisztséget betöltő Marian Lupu júniusban otthagyta a Kommunista Pártot. Döntésében szerepet játszhatott, hogy korábban őt tartották a legesélyesebbnek Voronin székének elfoglalására, az elnök mégis Greceaniit választotta. A Moldovában különösen népszerű Lupu átvette a kis Demokrata Párt vezetését, amelyik így akár tíz százalék feletti eredményt is elérhet a közvélemény-kutatások szerint.

Marian Lupu
Marian Lupu

Az átállása után a megosztottság és a kommunisták visszaélései ellen szónokoló Lupu a politikai centrumban helyezkedik el, és a Reuters elemzői szerint nagyon könnyen királycsináló válhat belőle. Azt már korábban jelezte, hogy Voronin - nem túl valószínű - visszavonulása esetén akár a kommunistákkal is megegyezne, ezért akár az elnökségre is pályázhat. Ha nem sikerül megegyeznie a kommunistákkal, akkor azonban a várhatóan nagyon szoros eredmény miatt sokáig elhúzódhat az alkudozás az új elnökről.

Az ellenzéki kormányalakításhoz mindenképpen szükség lesz a támogatására. Az összesen induló nyolc párt közül további kettő érheti el biztosan a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt, és a felmérések szerint Lupuval szövetkezve esélyük van a kommunistáknál több parlamenti helyet szerezni. A 13 százalékra jósolt románbarát Liberális Párt egyik vezetője a főváros 2007-ben megválasztott, harmincéves polgármestere, míg a korábbi eredményénél kevesebbre mért, de továbbra is 8 százalékra esélyes Liberális Demokrata Párt is esélyes a parlamentbe kerülésre. Áprilisban a Mi Moldovánk Szövetség is bejutott, azonban a legutolsó felmérésekben csak három százalékot jósoltak nekik.

Még Kína is beszállt a licitbe

Az ellenzék inkább az Európai Unió, míg a kommunisták inkább Oroszország felé közelítenék az országot. Közeledésre pedig mindenképpen szükség van, mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzései szerint Moldova GDP-je 2009-ben 9 százalékkal esik vissza, és tovább romlik a helyzet Európa egyébként is legszegényebb országában, ahol a havi átlagkereset 245 eurónak (kb. 70 ezer forintnak) felel meg. Moldova csak komoly külföldi segítséggel állhatna talpra a gazdasági válság idején, azonban az IMF éppen az áprilisi zavargások miatt kialakult labilis politikai helyzetre hivatkozva függesztette fel a kölcsöntárgyalásokat.

moldova3

Az Európai Unió az előző héten figyelmeztette a moldovai vezetést, hogy az ország csak akkor részesülhet az EU kezdeményezéseiből és csak akkor van esélye nemzetközi hitelekre, ha a hatóságok megfelelő módon bonyolítják le a július 29-i választásokat. Az EU soros elnökségét betöltő Svédország Radek Szikorszkit küldte követként Chisinauba, ahol a lengyel külügyminiszter átadta az unió elvárásait tartalmazó listát Vladimir Voronin ügyvezető elnöknek. Szikorszki emellett sürgette annak a régóta megígért bizottságnak a felállítását, amelyik az április zavargások körülményeit vizsgálná ki.

A kommunista vezetés az IMF-hitel elmaradása miatt ismét Moszkva felé orientálódott az elmúlt hónapokban. Voronin elnök júniusban találkozott az orosz fővárosban Dmitrij Medvegyev elnökkel és Vlagyimir Putyin miniszterelnökkel, akikkel egy 360 millió eurós kölcsönről állapodott meg. Ennél is érdekesebb azonban, hogy Kína is beszállt a licitbe, és az orosz ajánlatot megduplázva, 700 millió eurós segítséget ígért meg Chisinaunak. Hogy végül mennyi valósul meg az orosz és a kínai felajánlásból, az egyelőre kérdéses, részben azért, mert az ország külföldi adósságát megháromszorozó mindkét kölcsönszerződést majd a szerdán megválasztott új parlamentnek kell jóváhagynia.



  • Vennék
  • Hírek