Mentelmi joggal védenék a pápát

Az AFP hírügynökségnek küldött dokumentumokkal bizonyítja egy férfi, hogy 1985 és 87 között, tinédzserkorában molesztálta a kubai származású, de az Egyesült Államokba költöző Ernesto Garcia Rubio atya. A pápai nuncius, a Vatikán amerikai nagykövete arra kérte a miami templomot, ahol a pap akkoriban szolgálatot teljesített, hogy védelmezze Garciát. Az atyának 1968-ban "erkölcsi természetű okok miatt" kellett elhagynia Kubát.

Harminc éve, Miamiban teljesített szolgálata alatt a pap 12 áldozatot zaklatott szexuálisan - mondja Jessica Arbour, a névtelenséget kérő férfi és öt másik áldozat ügyvédje. Őket 1977 és 1987 között rontotta meg a pap.

"Összeegyeztetett lépésekről van itt szó minden szinten, a Vatikántól a miami egyházkerületen át Kubáig bezárólag, ahonnan eredetileg iderendelték az atyát, hogy elfedjék bűneit és megvédjék. A Vatikán kérésének, miszerint védelmezni kell őt, az lett az eredménye, hogy további harminc évig folytathatta üzelmeit - mondja az ügyvéd, aki a kamatokkal együtt 20 millió dollár kártérítést követel a miami főegyházmegyétől.

Az eset tavaly már a miami bíróság előtt volt. Akkor az internetre feltett nyilatkozatában a miami egyházkerület szóvívője úgy reagált: az ügyvéd és csapata nem értette meg igazán az egyház munkáját.

"Amit nem értenek meg, az a kapcsolat a kubai egyház és a Vatikán képviselője között. Ez a fajta kommunikáció egyáltalán nem egyedülálló, hanem egyenesen szükséges azokban az országokban, ahol politikai nyomás alatt tartják az országot."

Az ügyvédnő magát a pápát is vádolja, mégpedig azzal, hogy "védelmezte a pedofilokat és egyháztagokat illetve családjukat" mikor a Szentszék Hittani Kongregációjának prefektusa volt. Egy püspök ugyanis 1990-ben már meg akarta fosztani Garciát papi rangjától, de a bizottság "elvesztette a papírokat". Garcia azóta már nem pap.

Az 1981-től 2005-ig működő bizottság Ratzinger elnöksége alatt dolgozott mindaddig, míg a bíborost pápává nem választották.

A pápa él mentelmi jogával

Az Arbour által képviselt eset immár a harmadik olyan ügy ebben a hónapban, amellyel kapcsolatban azt állítják, hogy a jelenlegi pápa annak idején szemet hunyt a papi pedofília felett.

Megvádolták, hogy figyelmen kívül hagyta annak a Wisconsin állambeli papnak az ügyét, aki 1950 és 1970 között állítólag 200 siketnéma gyereket erőszakolt meg. Németországban pedig azt állítják, hogy a münchen-freisingi püspöki hivatal tanácsának elnökeként hozzájárult egy pedofíliával vádolt pap áthelyezéséhez.

Közben a Vatikán ügyvédjei kidolgozták azt a stratégiát, amellyel meg akarják akadályozni, hogy a pápát eskü alatt hallgassák meg egy Kentucky állambeli perben.

A keresetet 2004-ben három férfi nyújtotta be Kentucky állam fővárosában, Louisville-ben. Ebben azt állítják, hogy papi pedofília áldozatává váltak, s hogy sérelmeiket a Vatikán figyelmen kívül hagyta. Ügyvédjük, William McCurry azt szorgalmazza, hogy perüket szélesítsék ki több ezer amerikai áldozat csoportos keresetévé.

Az AP hírügynökséghez kedden eljuttatott bírósági iratok szerint a védők azt az álláspontot fogják képviselni, hogy a pápát mint államfőt mentelmi jog illeti meg. Emellett rámutatnak, hogy a pedofil papokat közvetlenül felügyelő amerikai püspökök nem a Szentszék alkalmazottai. Az állítják továbbá, hogy egy 1962-es vatikáni dokumentum - amely a vád szerint felhatalmazta az egyházi vezetőket, hogy ne tegyenek feljelentést megrontási ügyekben - nem tartalmaz olyan utasítást, amely megtiltotta volna, hogy a püspökök értesítsék a világi hatóságokat.

Ez az első olyan per, amelyet a Vatikán ellen azzal a céllal indítottak, hogy megállapítsák a Szentszék felelősségét az Egyesült Államok területén papok által elkövetett gyermekmegrontási ügyekben.