Etelka, Aletta
1 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Pedofil papnak falazott a pápa

2010.04.09. 22:45 Módosítva: 2010.04.10. 03:52
Bár a Vatikán makacsul ragaszkodik álláspontjához, miszerint XVI. Benedek pápa bíborosként nem hátráltatta a pedofíliával vádolt papok elleni eljárásokat, egy most előkerült levélből kiderül: Ratzingernek fontosabb volt "az egyház érdeke", mint a gyermekeket molesztáló Stephen Kiesle elbocsátása a papi szolgálatból.

Stephen Kiesle tiszteletes Kaliforniában, az oaklandi püspökségben teljesített szolgálatot. 1978-ban három év próbaidőre bocsátották, mert két fiút megkötözött, majd fajtalankodott velük. 1981-ben az oaklandi püspökség - a pap kezdeményezésére - Kiesle elbocsátását indítványozta a Ratzinger vezette Hittani Kongregációnál. A Kongregáció később, 2001-ben  - a De delictis gravioribus című belső utasítás alapján - minden szexuális vétséggel kapcsolatos ügyet magához vont.

"Az egyetemes egyház érdekei"

Ratzinger azonban nem értett egyet a molesztáló pap elbocsátásával. Mint az AP hírügynökséghez eljutott, 1985-ös keltezésű levelében írja, ez a lépés nagyon komolyan megfontolandó, mert súlyos következményekkel járhat. A későbbi pápa egyben arra kérte a püspököt, hogy adjanak meg a papnak minden atyai segítséget.

A bíboros azt is írta, hogy a döntés előtt számításba kell venni "az egyetemes egyház érdekeit" és azt, hogy a pap elbocsátása milyen hullámokat vetne a közösségben, valamint megemlíti Kiesle fiatal korát (38 éves volt ekkor). A kaliforniai elöljárók még legalább három alkalommal sürgették a molesztáló pap felmentését Ratzingernél. Kiesle közben visszatért a pinole-i St. Joseph-templomba, ahol főleg fiatalokkal foglalkozott.

A papi szolgálatból végül 1987-ben fosztották meg, de arról nincs feljegyzés, hogy pontosan mikor, hol és miért, sem arról, hogy a döntéshez köze volt-e Ratzingernek.

Stephen Kiesle-t 2004-ben hat év börtönre ítélték , miután bevallotta, hogy 1995-ben molesztált egy kislányt. Jelenleg a kaliforniai szexuális bűnözők listáján tartják nyilván.

A Vatikán első reakciói szerint a híradások eltorzítják a tényeket. Azt azonban elismerték, hogy a latin nyelvű levélen valóban Ratzinger bíboros aláírása látható.