Orbán megdönti Horn rekordját

A lengyel elnökválasztási kampány kellős közepébe toppan be Varsóba Orbán Viktor miniszterelnök, mindössze két nappal megválasztása után.

Fideszes politikusok már többször elmondták az elmúlt fél évben, hogy Lengyelország nagyon fontos stratégiai partnere lesz az új Orbán-kormánynak. Orbán Viktor arról is többször beszélt, hogy az eddiginél sokkal aktívabb külpolitikába akar kezdeni, és az EU-n belül meg kell erősíteni a keleti tagállamok együttműködését, hogy a régiónak súlya legyen.

Nézze miniszterelnökeink első útjait nagyobb térképen, vagy kattintson a figurákra a részletekért!

Az elmúlt években többször előfordult, hogy megfelelő erejű közös fellépés híján a keleti tagállamok lemaradtak egy-egy ügyben, például a tavalyi gazdaságélénkítő, energiaügyi beruházásokat támogató bizottsági csomag esetében (szinte minden pénzt vittek a déliek és a nyugatiak). Máskor a keletieket sikeresen kijátszották egymás ellen a nyugatiak, így történt többek között a klímavédelmi kvóták esetében.

Egy valóban hatékony keleti szövetségi rendszer felépítésében Lengyelország kulcsszereplő kell, hogy legyen. 40 millió lakójával ez a legnagyobb ország a térségben, márpedig az EU-n belüli erőviszonyokat alapjaiban határozza meg a népesség nagysága.

Németh Zsolt, leendő külügyi államtitkár még a kampány alatt azt mondta az Indexnek, hogy a visegrádi együttműködés (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) az EU-csatlakozás óta kiürülni látszik, és helyébe új szövetségi rendszerre lehet szükség. Tavaly decemberben Temesváron magyar-lengyel-román szövetségről beszélt.

Jelenleg Romániában és Lengyelországban is olyan kormány van hatalmon, amely jó kapcsolatokat ápol a Fidesszel. Lengyelország esetében még a legfontosabb ellenzéki párt is a Fidesz szövetségesének számít.

Vezeték épülhet

Az új szövetségi politikának nem csupán az összehangolt EU-s lobbizásban van fontos szerepe. Legalább ilyen fontos az orosz gazdasági befolyás elleni közös küzdelem. Leginkább az energetikai függés nyomasztó ebből a szempontból, konkrétan a földgáz kérdése. Mivel hamarosan elkészül a Lengyelországot elkerülő Északi Áramlat nevű orosz-német tenger alatti gázvezeték, ezért a lengyelek tárgyalási pozíciója romlik, hiszen a rajtuk keresztül haladó vezetéket el lehet majd kerülni. Magyarország pedig továbbra is zsákutcája a keleti vezetékeknek.

A Fidesz fontos nagy nemzetközi terve egy észak-déli irányú új gázvezeték építése, amellyel a kiszolgáltatott térségbeli országok összekapcsolódhatnak. A lengyel-magyar-román vezetékhez persze szükség lesz Szlovákiára is, hiszen földrajzilag megkerülhetetlen. Ám a három másik ország együtt már képes lehet rábírni a negyediket az együttműködésre. A gázon kívül az elektromos rendszerek szorosabb összekapcsolása is napirenden van.

A lengyel látogatásnak ugyanakkor szimbolikus jelentősége is van. Mindkét országban az elmúlt években összeroppant a pártállami múltat cipelő, és korrupciós botrányok sorától terhelt baloldal. Ráadásul komoly történelmi előzményei is vannak a jó viszonynak, legalábbis a két világháború között például nagyon élénk volt a lengyel-magyar együttműködés. Amúgy is kevés régiós ország van, ahol Magyarország viszonylag népszerűnek számít, de Lengyelország ebből a szempontból kivétel. A közös történelmi múltat máig kellemes pátosz lengi ott körül, talán még erősebben is mint Magyarországon.

Most először

A rendszerváltozás óta soha, egyetlen miniszterelnök sem választotta első külföldi útja helyszínéül Lengyelországot. Itt most azokat a külföldi utakat vettük figyelembe, ahol a miniszterelnök egy másik ország vezetőjének meghívását elfogadva kétoldalú találkozón vett részt. Vagyis brüsszeli bemutatkozó látogatás (Bajnai Gordon), NATO–orosz-csúcs (Medgyessy Péter), Közép-Európai Kezdeményezés (Horn Gyula), Bill Clinton és a visegrádiak találkozója (Boross Péter) nem számít.

Antall megbocsátott a kommunistáknak

Két miniszterelnök volt eddig, aki megválasztása után egyből egy nem hivatalos külföldi látogatással kezdett. Az egyik Antall József, aki háromnapos miniszterelnökként Nyugat-Berlinbe ment a Német Katolikusok Központi Bizottságának meghívására. Nagy szeretettel fogadták, hiszen az előző nyáron engedtük ki az NDK-s menekülteket, igaz, az akciót Horn Gyulához kötötték. (Csak mert ő jelentette be A Hétben, valójában kollektív döntés született.)

Németül elmondott előadásában a most ugyancsak előkerülő elszámoltatás kérdése is felmerült: „A régi rendszer támaszai el fogják tudni érni, hogy a történelem enyhébben bírálja el súlyos felelősségüket saját népük évtizedeken át tartó elnyomásáért. A keresztény kötelesség, a megbocsátás rájuk is érvényes, még akkor is, ha a nép maga, illetve a Nyugat nem is tanúsít megértést ezen állásponttal szemben” – mondta.

És még egy érdekes momentum a korabeli előadásból. A hallgatóság rákérdezett az MDF szélsőséges, antiszemita irányzatára, három évvel a pártból kivált MIÉP megalakulása előtt. Antall erre azt mondta: „Az ilyen – elsősorban az amerikai sajtóban megjelent – állítások nem igazak. Antiszemita tendenciák gyakran jelentkeznek az európai országokban, ám Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem volt ilyenre példa.”

Orbán és a francia győzelem

Orbán Viktor volt a másik miniszterelnök, aki nem hivatalos látogatással kezdett. Ő Jacques Chirac francia elnök meghívására utazott Párizsba, hogy a helyszínen nézze meg a világbajnokság döntőjét. Ő volt egyébként az egyetlen miniszterelnök ott, akinek válogatottja nem volt jelen a világbajnokságon. Az ezt firtató újságírói kérdésre a Fidesz elnöke azt mondta: biztos azért hívták meg, mert ő az egyetlen igazolt miniszterelnök-focista. Akkoriban az Erdértben kergette a labdát.

Orbán akkor nem árulta el, hogy kinek drukkol, hétéves kisfia viszont megmondta, hogy a braziloknak, és szomorú is volt amiatt, hogy végül a franciák 3-0-ra nyertek. Egyesek úgy emlékeznek, hogy Orbán is feszengett a díszpáholyban Chirac gólörömei alatt.

Egyébként nem sok hiányzott, hogy a történelem 2010-ben ismételje önmagát. Már a választások után, de még a miniszterelnöki eskü előtt volt ugyanis Gera Zoltán focidöntője, ahol végül a magyar játékos csapata, a Fulham vereséget szenvedett. Orbán ezen a meccsen is ott volt, ahogy a múlt szombati madridi BL-döntőn is. Most hétvégén már egy fontos focimeccs se lesz a határokon túl, vagyis Orbán hivatalos látogatással kezd.

Gyurcsány, Bajnai: Bécs

Feltűnő, hogy eddig volt szocialista ország sem szerepel a miniszterelnökök első hivatalos útjainak listáján. Viszont Gyurcsány Ferenc 2004-ben és Bajnai Gordon 2009-ben is Bécsben kezdett 13, illetve 14 nappal megválasztása után. Gyurcsány partnere ráadásul a jobboldali Wolfgang Schüssel volt; Bajnai már otthonosabban érezhette magát a szociáldemokrata Werner Faymann vendégeként.

Gyurcsány bécsi sajtótájékoztatóján kijelentette: „Nem az a kérdés, hogy miért Ausztriába vezetett első külföldi útja, hanem inkább az, hogy miért ő az első miniszterelnök, aki így tett.” A bécsi Kurier így méltatta: Néhány hét alatt Magyarország egyik legkedveltebb politikusává vált.”

Bajnai pragmatikus okokból választotta első külföldi útja helyszínéül Bécset, nem feltétlenül a nagy elődöt akarta másolni. Mint akkor elmondta: az osztrák nagybankok vezető szerepet töltenek be Magyarországon, a magyarországi osztrák befektetések értéke hatmilliárd euróra rúg. Faymann-nal olyan jól összehaverkodtak, hogy még mobilszámot is cseréltek. Igaz, ennek inkább a Mol–ÖMV háború miatt volt jelentősége.

Antall, Horn: Németország

Kedvelt úti cél első külföldi látogatás helyszínéül Németország is. Antall József ugyan a nyugat-berlini magánlátogatás után Moszkvába ment, de az nem számít, mert az akkor még létező Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülését tartották, arról meg nem lehetett hiányozni. (Hogy mennyire más idők voltak azok: Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnökkel való találkozóján szóba került a szovjet csapatok magyarországi kivonása is. Egyetértettek abban, hogy a problémát nem szabad egyoldalúan, érzelmi alapokról megközelíteni.)

Első hivatalos útja Németországba, pontosabban Münchenbe, Bonnba és Stuttgartba vezetett 27 nappal a megválasztása után, majd továbbrepült Párizsba. Ha fordított sorrendben is, de ugyanezt az utat követte utóda, Boross Péter, de ő csak harminc nappal megválasztása után indult útnak, ilyen sokat senki sem várt.

Ugyancsak Németországba, a vele jó barátságban lévő Helmuth Kohlhoz repült először Horn Gyula, méghozzá három nappal megválasztása után. Elsősorban potenciális befektetésekről tárgyalt, csakúgy, mint Antall négy évvel korábban, de szóba került a tv- és rádióelnökök kinevezésének ügye. Horn azt mondta: „Most főként azok kiabálnak a sajtószabadság megsértéséről, akik korábban az akkori ellenzéknek nem adtak szót, hogy védje magát.”

Orbán és a történelmi lehetőség

Orbán Viktor most megdönti Horn Gyula háromnapos csúcsát, mivel a megválasztása utáni második napon találkozik Varsóban Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel. 1998-ban nem sietett ennyire. Tíz nappal megválasztása után repült – a vébédöntő után ismét – Párizsba, hogy eleget tegyen Jacques Chirac francia elnök meghívásának.

Ez az 1998-as mondat alighanem a hétfői varsói látogatáson is el fog hangzani, csak a franciát kell lengyelre cserélni: ,,Mindketten úgy érezzük, hogy a magyarországi kormányváltással történelmi lehetőség nyílt meg arra, hogy új lendületet adjunk a francia–magyar kapcsolatoknak.”

A kakukktojás

Első külföldi útja helyszínének megválasztásában is rendhagyó utat követett Medgyessy Péter. Nem Németországba ment, nem is Ausztriába vagy Franciaországba, hanem Rómába és a Vatikánba, hogy Silvio Berlusconi miniszterelnökkel és II. János Pál pápával találkozzon. Ami azt illeti volt miről mesélnie a pápának. Előtte nem sokkal robbant ki a D209-es ügy, hazaérkezésének napján pedig blokád alá vették az Erzsébet hidat a szavazatok újraszámolását követelő tüntetők.