Új időszak elején a szlovákiai magyarok

Gyökeresen átalakulni látszanak a szlovákiai magyar érdekképviselet csatornái, miután az elmúlt fél év eseményei átrendezték a politikai teret a magyar–szlovák határ mindkét oldalán, írja Ravasz Ábel, a Publicus Slovensko nevű intézet vezető kutatója abban az elemzésében, amely az Új Szó című szlovákiai napilapban jelent meg szerdán.

Az Új térben a szlovákiai magyarok című írás szerzője szerint a legfontosabb változás az, hogy a szlovákiai magyaroknak a Híd politikusaival ismét lett közvetlen érdekképviselete a pozsonyi kormányban, és hogy magyar lett a parlament alelnöke is. Ugyanakkor a magyar nemzetiségű parlamenti képviselők száma visszaesett az előző ciklushoz képest, miután a Híd és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) közötti párharcban ez utóbbi kiszorult a törvényhozásból.

"Pontosan ez a párharc hozhat minőségi változást a polgármesterek és önkormányzati képviselők szintjén is: a konkurencia és a megosztottság miatt mindkét magyar pártnak a szavazói bizalom megszerzésére kell törekednie, éles ellentétben az MKP eddigi monopol helyzetével. A minőségi változás árnyoldalát az jelentheti, hogy helyi magyar–magyar koalíciók esetleges hiányában a szavazatok megoszlása miatt a csak kis arányban magyar többségű városokban és falvakban akaratlanul is szlovák polgármestert juttathatnak székhez a szavazók" - véli Ravasz.

A pártpolitikai változásokon kívül olyan intézményi változások sora is lezajlott, melyek lehetséges hatása ma még nehezen értékelhető, bár okot adnak a bizakodásra. A legfontosabb változás a Rudolf Chmel-féle kisebbségi és emberi jogi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettesi pozíció kialakítása, amelyhez erős kompetenciák kerültek, egyebek közt a kisebbségi kultúra támogatásának kezelése is. Feladatainak ellátására Chmel szakértői kabinetet állított fel, amelyhez Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának (SZMK) szóvivője is csatlakozott.

Új kommunikációs csatornák

A szerző úgy látja, új terep felé mozognak a Magyarországgal való kommunikáció eddigi csatornái is. Ennek oka kettős: egyrészt az erős Fidesz hatalomra kerülésével megváltozott, keményebb lett a magyar nemzetpolitika. Másrészt, a szlovák választókat és pártokat egyenrangú partnerként kezelő Híd politizálási stílusa jelentősen eltér a Fidesz által nyíltan támogatott Csáky-féle MKP-tól megszokott viselkedéstől.

"Bugár Béla és a magyar kormányt képviselő Semjén Zsolt gyakori csörtéi azt mutatják, a szívélyes magyar–magyar viszonyt rivalizálás válthatja fel. Ennek kárát az eddigi kapcsolattartási csatornák láthatják: a Híd a jelek szerint nem kap meghívót Budapesttől a pénzosztásért is felelős Magyar Állandó Értekezletre (MÁÉRT), Bugár viszont a párhuzamosan futó Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF) szeretné kiszakítani a magyar Országgyűlés ellenőrzése alól. Ezen csaták kimenetele egyelőre ismeretlen, a jelenlegi status quo azonban szinte bizonyosan megszűnik" - állítja Ravasz.

Új alapokon a szlovák-magyar viszony

A szlovákiai magyar és a magyar–magyar csatornákban beállt változások mellett fontos kiemelni a magyar–szlovák kapcsolattartás új mozgásterét is. Ravasz szerint "Iveta Radicová inkább pragmatikus, Orbán Viktor populista vezetői stílust és kormányzatot képvisel". "Ezért valószínűsíthető, hogy az elkövetkező években a szlovák–magyar viszonyt Magyarország (különösen a szlovákiai magyarokkal kapcsolatos) szimbolikus kérdésfelvetései és Szlovákia ezekre adott kényszeredett, ambivalens válaszai jellemzik" - írja Ravasz.

"Mégis biztosra vehető, hogy a Radicová-kormány kül- és kisebbségpolitikai irányvonala a Fico-kormányhoz képest jelentős, sőt gyökeres eltéréseket mutat majd, ez pedig a nemzetpolitikára Gyurcsánynál és különösen Bajnainál sokkal inkább koncentráló Orbánnal való jobb kapcsolattartást segítheti elő" - véli szerző.

A szlovákiai magyaroknak jobb lehet

"A szlovákiai magyarok érdekérvényesítési csatornái tehát minden szinten megváltoztak vagy megváltoznak. A Petőcz távozásával vélhetően súlytalanná váló SZMK, valamint a MÁÉRT és a KMKF körüli vetélkedés azt valószínűsíti, hogy a következő időszakban a Híd kormányzati munkája, a bilaterális magyar–szlovák kormányközi kapcsolatok és a Híd–MKP viszony alakulása lesznek azok a központi tényezők, melyek meghatározzák a szlovákiai magyarság mozgásterét" – írja a szerző.

"...a jelenlegi politikai tér – Pozsony és Budapest változatlanul megkérdőjelezhető politikai szándékai ellenére – a szlovákiai magyarság szempontjából az eddigieknél kedvezőbbnek tűnik. A kérdés csak az, milyen eredményekre lesznek képesek a most kialakuló új csatornák és fórumok. Erre a kérdésre azonban az indokolt optimizmus ellenére is csak hónapok, évek múlva adható kielégítő válasz" - záródik az elemzés.